Shch-202

Shch-202
"Hering", UTS-11
Hajótörténet
lobogó állam  Szovjetunió
Otthoni kikötő Novorosszijszk
Indítás 1934. május 25
Kivonták a haditengerészetből 1956. február 17
Modern állapot célponttá változott
Főbb jellemzők
hajó típusa Átlagos DPL
Projekt kijelölése „Csuka”, V-bis sorozat
Sebesség (felület) 12 csomó
Sebesség (víz alatt) 8 csomó
Működési mélység 75 m
Maximális merítési mélység 90 m
A navigáció autonómiája 20 nap
Legénység 40 fő
Méretek
Felületi elmozdulás 607 t
Víz alatti elmozdulás 750 t
Maximális hossz
(a tervezési vízvonalnak megfelelően )
58,5 m
Hajótest szélesség max. 6,2 m
Átlagos merülés
(a tervezési vízvonal szerint)
4,3 m
Power point
2x685 LE dízel, 2x400 LE elektromos motor
Fegyverzet
Tüzérségi 2 db 45 mm-es löveg 21-K, 1000 töltény

Akna- és torpedófegyverzet
Íjtorpedók: 4x533 mm,
tattorpedók: 2x533 mm
Lőszerek (torpedók): 10
légvédelem 2 géppuska

A Shch-202  egy szovjet dízel-elektromos torpedó- tengeralattjáró a második világháborúban , a Shch - "Pike" projekt V-bis sorozatába tartozik . Az építkezés során a hajó a "Hering" nevet kapta .

Építéstörténet

A csónakot 1933. szeptember 3-án tették le a leningrádi A. Marti "Sudomekh" 194-es számú üzemében , 184/10 sorozatszámú, 1934-ben nyolc rész formájában, amelyet a 200. számú "61-ről elnevezett " üzembe szállítottak. communards" Nikolaevben összeszerelésre és befejezésre, 1934. május 25-én bocsátották vízre, 1935. szeptember 3-án álltak szolgálatba, és a Fekete-tengeri Flotta része lett .

Szerviztörténet

1941. június 22-én a Herring a Külön Kiképző Osztály része volt, és Feodosiában tartózkodott , ahol részt vett a torpedók tesztelésében.

A háború alatt a Shch-202 10 harci hadjáratot hajtott végre és 6 torpedótámadást hajtott végre 15 torpedó felszabadításával. 1944. május 8-án a bolgár Elbe-5 (1200 brt) öngyújtót torpedók elsüllyesztették.

1956. február 17-én a tengeralattjárót végül kivonták a haditengerészet harci erejéből, leszerelték és átszervezték az UTS-11 gyakorlóállomásra.

1957. július 16-án kizárták a haditengerészet úszóeszközeinek listáiról, majd célponttá alakítása után a haditengerészet légierejének különleges lőterére a Kaszpi-tengeren helyezték át.

Hajóparancsnokok

Linkek

Irodalom