Transzpozíció (a középkorból. Lat. transpositio - permutáció) - egy szó átmenete egyik szórészről a másikra vagy egy nyelvi forma használata a másik funkciójában [1] .
A modern orosz nyelvben 12 típusú átültetés létezik:
L. V. Shcherba az elsők között hívta fel a figyelmet az átmeneti jelenségek orosz nyelvű tanulmányozásának fontosságára . Ezt írta [2] :
<...> emlékezni kell arra, hogy csak a szélsőséges esetek egyértelműek. A köztesek a forrásban - a beszélők fejében - ingadozónak, határozatlannak bizonyulnak. A nyelvész figyelmét azonban leginkább ez a homályos és ingadozó dolog kell, hogy felkeltse, hiszen éppen itt készülnek el azok a tények, amelyek később megjelennek a történeti nyelvtanokban, vagyis itt vagyunk jelen az evolúció során. a nyelvről.
A tranzitivitás problémáját a beszédrészek területén először A. S. Bednyakov vetette fel „A tranzitivitás jelenségei a grammatikai kategóriákban a modern orosz nyelvben” (1941) [3] című cikkében . Ezeknek a jelenségeknek a tanulmányozásához nagymértékben hozzájárultak V. V. munkái. Vinogradova, V.V. Babaitseva, L.D. Chesnokova, A.Ya. Bauder, V.N. Migirina és mások.
A modern nyelvészetben az „átmeneti jelenségeknek” két minőségileg eltérő típusát különböztetik meg: az átalakulást (diakrón terv kialakulása) és a kontaminációt/ konverziót (szinkronterv kialakulása). A diakrón tranzitivitással az egyik jelenség gyakran eltűnik, átalakul egy másikká (például egy , kettő , három , négy korábbi jelzők). Egyes kutatók azonban úgy vélik, hogy ilyen esetekben nincs ok tranzitivitásról beszélni – valószínűleg azért, mert azt a modern anyanyelvűek nem érzik. A szinkron tranzitivitással a nyelvben az eredeti és a származék is együtt élnek, valamint szinkretikus jellegű jelenségek [4] .
| szóalkotás ; szóalkotás (nyelvtudományi szekció) | |
|---|---|
| Alapfogalmak | |
| Módokon | |
| Beszédrészek szerint |
|
| Kapcsolódó morfológiai jelenségek | |
| Egyéb fogalmak | |
| Lásd még | szóalkotás a világ nyelvein |