Huckleberry Finn kalandjai

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. július 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Huckleberry Finn kalandjai
Huckleberry Finn kalandjai
Műfaj szatíra [1] , humor [2] [3] , pikareszk romantika és kaland
Szerző Mark Twain
Eredeti nyelv angol
Az első megjelenés dátuma 1884
Kiadó Chatto és Windus [d]
Előző Élet a Mississippin [d] ésTom Sawyer kalandjai
Következő Egy connecticuti jenki Arthur király udvarában
Elektronikus változat
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Huckleberry Finn kalandjai  Mark Twain regénye . A " Tom Sawyer kalandjai " című regény egyik történetének folytatása . A következő könyvek ugyanazokkal a szereplőkkel a Huckleberry Finn kalandjai után: Tom Sawyer külföld , Tom Sawyer, a nyomozó és A Tom Sawyer-összeesküvés . A regény 1884 -ben jelent meg Nagy-Britanniában. A leghíresebb orosz fordítás Nina Daruzesé . Az úgynevezett Great American Novels közé tartozik, az egyik első az amerikai irodalomban , amely teljes egészében a köznyelvben , különböző dialektusokat használó angol nyelven íródott, és tele van helyi ízekkel , beleértve sok szó "nem kanonikus" helyesírását, ami alig tükröződött a fordításokban. A narrációt Huckleberry (Huck) Finn , Tom Sawyer barátja nevében folytatják (ez a név hangzása, amely az orosz fordításokban jól bevált, az eredetiben valahogy úgy hangzik, mint „Huckleberry / Hack”).

A könyv a Mississippi folyó mentén élő emberekről és helyekről szóló élénk leírásairól híres . A Huckleberry Finn kalandjai a polgárháború előtt játszódik (valószínűleg 1842 és 1845 között) egy olyan amerikai déli társadalomban, amely már megjelenése óta sokat változott, és tele van maró szatírával a berögzült előítéletekről. különös rasszizmus.

A Huckleberry Finn kalandjai nagy sikert aratott az olvasók körében, és első megjelenése óta irodalomkritika tárgya. Kibocsátásuk után nem sokkal durva nyelvezetük miatt kritizálták őket, a 20. században pedig az élénk rasszista sztereotípiák miatt még ellentmondásosabbá vált a mű – annak ellenére, hogy főleg élesen szatirikus szellemben tálalják, a főszereplő egyértelműen hajlamos. towards anti-racist beliefs, and his друг негр Джим, хотя не образован и суеверен, наделён лучшими человеческими качествами — и из-за частого использования слова «ниггер» ( англ.  nigger ), считающегося в настоящее время в США оскорбительным.

Telek

Missouriban

A történet a kitalált Szentpéterváron kezdődik, amely Hannibal valós városán alapul (sőt ott található - a Mississippi folyó partján Missouri államban, 200 km-re St. Louistól felfelé, a könyvet a saját neve alatt), „negyven-ötven évvel ezelőtt”, ahogyan M. Twain maga is rámutatott egy 1885-ben írt levelében. Már az a tény, hogy Mark Twain saját gyermekkorának benyomásai alapján írt (4 évesen, 1839-ben családjával Hannibalhoz költözött), valamint a Tom Sawyerről és Huck Finnről szóló könyvek lapjain elszórt számos körülmény lehetővé teszi. tovább szűkítjük azt az időszakot, amelyben a leírt események megtörténhetnek - valahol 1842-45 között.

Huckleberry "Huck" Finn ( a főszereplő és a narrátor ) és barátja, Thomas "Tom" Sawyer egy-egy tisztességes összeget kap a korábbi kalandjaiból (leírása: " Tom Sawyer kalandjai "). Huck elmagyarázza, hogyan fogadta örökbe az özvegy Douglas, aki szigorú húgával, Miss Watsonnal próbálja "oktatni" és vallásra tanítani. Korlátozottnak találja a jól nevelt életet, ezért kedélye érezhetően feldob, amikor Tom Sawyer egy este segít neki elsurranni Miss Watson Jim, a néger mellett, és meghívja magát "rablónak" kikiáltott bandájába. Amikor a banda tevékenységei kezdik untatni Huckot, váratlanul magához veszi lusta apja, egy "öreg ember", aki alkohollal visszaél. Huck tudva, hogy az öreg csak alkoholos italokra költhet pénzt, nem engedi, hogy apja rendelkezésére álljon a vagyona; fiát azonban elrabolja és elviszi a városból.

Illinoisban és Jackson - szigeten

Az idős férfi erőszakkal tartja Huckot távoli kabinjában az erdőben, Illinois tengerpartján. Tekintettel arra, hogy az öregúr kegyetlenné vált, amikor lerészegedve egy kunyhóba zárta Huckot, távozása során óvatosan meghamisítja saját halálát, kiszáll a kunyhóból és lemegy a folyón. Biztonságban letelepszik a Jackson-szigeten, ahol találkozik Jimmel, Miss Watson négerével. Jim is megszökött előző nap, amikor meghallotta, hogy a háziasszony azt tervezi, hogy eladja őt " Orléans -ba, délre", nyilvánvalóan erőszakosabb tulajdonosoknak. Jim az Illinois állambeli Kairó városába akar menni, és ezt követően a rabszolgaságban maradt családját szabadságra váltani. Huck eleinte attól tart, hogy azzal, hogy segít a fekete férfinak megszökni, bűnt és bűncselekményt követ el, de a kölcsönös babonákról folytatott beszélgetésük után Huck érzelmileg kötődik Jimhez, aki egyre inkább közeli barátja és védelmezője lesz. A folyó erős emelkedése után találnak egy tutajt (amit megtartanak), és egy egész házat látnak lebegni a folyón. Jim bemegy a zsákmányba, és egy meztelenül halott férfit talál a padlón, hátba lőtték, és azt tanácsolja Hucknak, hogy ne nézzen a holttestre.

Hogy megtudja a város legfrissebb híreit, Huck lánynak álcázza magát, és bemegy Judith Loftes házába, aki nemrégiben telepedett le egy tengerparti kunyhóban, amelyben már nagyon régóta nem lakik senki. Huck tőle értesül a rendezett gyilkosság híréről: eleinte mindenki az idős férfira gyanakodott, de később meggondolták magukat, és úgy döntöttek, hogy a szökésben lévő néger Jim ölt, ezért jutalmat ígértek elfogásáért. Mrs. Loftes gyanakodni kezd, hogy egy fiú áll előtte, amiről végül többszöri ellenőrzés után meg is győződik. Miután leleplezte őt, mégis megengedi neki, hogy nyilvánosság nélkül távozzon, és nem ismeri fel benne azt a nagyon meggyilkolt fiút, akiről az imént beszéltek. Huck visszatér Jimhez, és elmeséli neki a híreket és a Jackson-szigeten aznap este induló üldözést. Sietve felszállnak a tutajra, és elindultak.

Nem sokkal később Huck és Jim egy elakadt gőzösre bukkannak. Felmászva látják, hogy két tolvaj a harmadik meggyilkolásáról tárgyal, de észrevétlenül elúsznak. Aztán elveszítik egymást a ködben, ami nagyon megriasztotta Jimet, és amikor Hucknak ​​sikerül megtalálnia a tutajt, úgy dönt, hogy trükközik Jimmel, aki elaludt a fáradtságtól, mondván, hogy az egész incidens csak álom volt. Jim megpróbálja "megmagyarázni az álmot", de gyorsan rájön, hogy becsapják, és nagyon megsértődik, hogy barátja ilyen könyörtelenül ugratja. Huck bűnbánatot tart, és bár egy bizonyos ponton nem hajlandó "megalázni magát egy fekete ember előtt", végül bocsánatot kér Jimtől.

Kentuckyban : Grangerfords and Shepherdsons

A tutajon tovább lebegve Huck és Jim összeütközik egy közeledő gőzössel, és ismét elveszítik egymást. Huck a Kentucky folyóparton talál menedéket a Grangerford családnál, egy arisztokrata családnál. Közelebb kerül társához, Buck Grangerfordhoz, és megtudja, hogy családja 30 éves vérbosszúja van egy másik családdal, a Shepherdson családdal. Grangerfordék és Shepherdsonék ugyanabba a templomba járnak, ahol ironikus módon testvéri szeretetet hirdetnek nekik. A bosszú megfejelődik, amikor Buck nővére megszökik a Shepherdson család egyik tagjával. A fegyveres konfliktus következtében ennek az ágnak az összes férfi Grangerfordja meghal, és Huck szemtanúja lesz Buck szörnyű meggyilkolásának. Nagyon boldog, hogy újra találkozhat Jimmel, aki ezalatt megtalálta és megjavította a tutajukat.

Arkansasban : Duke and King

Arkansas, Missouri és Tennessee határán Jim és Huck két szélhámost felvesz egy tutajra. Közülük a legfiatalabb, körülbelül harminc éves, egy angol herceg ( a Bridgewater hercege ) eltűnt fiaként mutatkozik be. A hetven év körüli idősebbik, hogy megpróbálja felülmúlni ezt a hihetetlen állítást, azt állítja magáról, hogy ő az eltűnt dauphin , XVI. Lajos fia és Franciaország jogos királya. A "Duke" és a "King" hamarosan állandó utasokká válik Jim és Huck tutaján, és útjuk során csalások sorozatát követik el a hiszékeny helyiek ellen. Hogy a közvélemény ne gyanakodjon Jimre, elfogott néger szököttnek adják ki, de később bekenik kék festékkel, és "őrült arabnak" nevezik, hogy ne feküdjön napokig egy tutajon megkötözve.

Az egyik városban a szélhámosok úgy tesznek, mintha Peter Wilks testvérei lennének, aki a gazdag ember előestéjén halt meg. Annak érdekében, hogy a Wilkes testvérek közé tartozzon, és megkapja az örökségét, a király megpróbál angol akcentussal beszélni, a herceg pedig süketnek és némának adja ki magát . Huck úgy dönt, hogy Wilkes három árva unokahúga, akik kedvesen bánnak vele, nem érdemlik meg, hogy ilyen módon felfuvalkodjanak, ezért megpróbálja visszaadni nekik ellopott örökségüket. Ez az egyetlen hely a könyvben, ahol felcsillan a „romantika” szikrája – a nővérek legidősebbje, Mary Jane azonban „már” 19 éves, és 5-6 évvel idősebb Hucknál, de milyen hanglejtésekben közvetíti, hogy ez az epizód valóban érzékivé válik (bár Gek történetmesélésének egyszerű módja változatlan marad), és kétségtelenül olyan élményekről tanúskodik, mint a szerelem. Ez a ragyogó érintés ugyanakkor feltűnés nélkül hangsúlyozza - különösen az előző könyvben Tom Sawyer szerelmi viszonyainak leírásával összevetve -, hogy a jóval leleményesebb Huck ugyanakkor sokkal érettebb, mint bajtársa. Huck kénytelen elrejteni a pénzt a koporsóba Wilkes mellett, akit másnap eltemetnek velük. Újabb két, igazi testvérnek tűnő férfi érkezése mindenkit teljesen összezavar, ezért a városlakók úgy döntenek, hogy kiássák a koporsót és azonosítják az igazi testvéreket, ám miközben mindenki figyelmét elvonja az elhunyt mellkasán váratlanul talált zsák aranypénz, Huck elszalad a tutajhoz, abban a reményben, hogy soha többé nem fogja látni a herceget a királlyal. Huck kétségbeesésére azonban váratlanul visszatérnek. Amikor Huck végre kap egy második esélyt a szökésre, rémületére megtudja, hogy a gazemberek eladták Jimet egy családnak, akik fizetés ellenében vissza akarják adni egykori tulajdonosának. Huck figyelmen kívül hagyva lelkiismerete hangját (a rabszolga tulajdonjogának megsértésére irányuló terveit szemrehányó) és beletörődve jövőbeli cselekedeteinek negatív vallási következményeibe („Nos, mit tegyünk, a pokolban kell égned”) úgy dönt, egyszer s mindenkorra kiszabadítja Jimet.

A Phelps ültetvényen

Huck megtudja, hogy Jimet a Silas és Sally Phelps ültetvényen tartják fogva. Amikor hozzájuk érkezik, unokaöccsük, Tom érkezését várják, így Huckot összetévesztik Tommal, és a házban telepednek le. Együtt játszik velük, abban a reményben, hogy megtudja Jim hollétét és kiszabadítja; de itt kiderül, hogy maga Tom Sawyer volt Phelps unokaöccse. Amikor Huck elfogja az igazi Tom Sawyert az ültetvény felé vezető úton, és mindent elmond neki, Tom úgy dönt, hogy kiadja féltestvérének, Sidnek, miközben Huck folytatja Tom személyeskedését. Ugyanakkor Jim két szélhámosról mesél Phelpsnek, és ennek köszönhetően a városlakók elfogják a herceget és a királyt, kátrányos bekenés után tollba tekerik , és rúdon kiviszik őket a városból .

Ahelyett, hogy csak lopva kihozná Jimet a fészerből, ahol ült, Tom kidolgoz egy tervet a kiszabadítására, beleértve a titkos írást, az ásást, a kötéllétrát, amelyet Jimnek szállítanak egy pitében, és más motívumokat az általa olvasott kalandkönyvekből, még egy névtelen levél Phelpsnek, amely a bajra figyelmeztet. Amikor a felszabadulásról van szó, ami üldözést eredményez, Tomot lábon lövik, Jim pedig nem fut el a szabadság felé, és mellette marad, megkockáztatva, hogy ismét rabszolgaságba kerül. Annak ellenére, hogy a helyi orvos csodálja Jim tisztességes viselkedését, letartóztatja, miközben alszik, és visszaküldi Phelpsbe. Megérkezik Tom nagynénje, Polly, és kiszolgáltatja Huckot és Tomot a Phelps családnak. Jimről kiderül, hogy szabad ember – Miss Watson két hónappal korábban meghalt, és végrendeletében kiszabadította Jimet, de Tom (aki már tudott erről) úgy döntött, hogy nem szól erről Hucknak, hogy élvezhesse a Jim megmentésének okos tervét. Jim elmondja Hucknak, hogy az apja (öreg Finn) meghalt valamikor (ő volt az a halott, akit korábban a lakóhajón találtak), így Huck most már biztonságban visszatérhet Szentpétervárra. Huck bejelenti, nagyon örül, hogy nincs miről többet írni, és annak ellenére, hogy Sally néni örökbe akarja fogadni és felnevelni, Indiai Területre menekül .

Karakterek

A regényben való megjelenés sorrendjében:

Fő témák

Mark Twain a rasszizmus és a rabszolgaság ellenfele volt , és ezt hőseinek száján keresztül közvetlenül és egyértelműen kijelenti a regény lapjain. A szerző álláspontja sok kortársának felháborodását váltotta ki. Maga Twain ezt iróniával kezelte. Amikor 1885 -ben a Massachusettsi Public Library úgy döntött, hogy kivonja a Huckleberry Finn kalandjait gyűjteményéből , Twain ezt írta kiadójának: „Kivitték Huckot a könyvtárból, mint „csak a nyomornegyedek szemetet”, ezért kétségtelenül további 25 000-et adunk el. másolatok. könyvek."

Однако в конце XX века некоторые слова, общеупотребительные во времена создания книги ( например . A politikai korrektség határainak kitágításával kapcsolatos "Huckleberry Finn kalandjai" állítólagos rasszista kijelentések miatt kikerült néhány amerikai iskola tananyagából. Először 1957-ben történt New York államban. 2011 februárjában az Egyesült Államokban megjelent a könyv új kiadása, amelyben a "sértő" szavakat politikailag korrekt szavakra cserélték [6] .

Értékelések

Ernest Hemingway szerint az összes modern amerikai irodalom ebből a Mark Twain regényéből származik: „Ha elolvasod, állj meg ott, amikor a néger Jimet ellopják a fiúktól. Ez az igazi vég. Minden más színtiszta sarlatánizmus. De nincs jobb könyvünk. Az egész amerikai irodalom ebből jött ki. Huckleberry Finn előtt nem volt semmi. És azóta sem jelent meg semmi azonos értékű” [7] .

Előadások

1986-ban a "Huckleberry Finn" című darabot a Rigai Ifjúsági Színházban mutatták be .

A regényt többször megfilmesítették:

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ http://classic-literature.findthedata.com/q/13/2379/Who-is-the-protagonist-in-The-Adventures-of-Huckleberry-Finn-the-classic-literature-novel-written-by -Mark Twain
  2. ↑ http://www.free-ebooks.net/ebook/The-Adventures-of-Huckleberry-Finn/html/86
  3. ↑ Hart M. Project Gutenberg  (pl.) - Project Gutenberg Irodalmi Archívum Alapítvány , 1971.
  4. ↑ 1 2 3 Hill, Richard. Mark Twain a tudósok között: A kortárs Twain  -kritika újragondolása . - SJK Publishing Industries, Inc., 2002. - P. 67-90. — ISBN 978-0-87875-527-1 .
  5. ↑ Radio Liberty: Mark Twain és a politikai korrektség . Letöltve: 2010. október 25. Az eredetiből archiválva : 2011. április 13..
  6. ↑ Mark Twain könyveinek "kasztrált" változata, amelyet az Egyesült Államokban adnak ki . Letöltve: 2011. január 5. Az eredetiből archiválva : 2011. június 10.
  7. ↑ Hemingway, Ernest. Egy öreg hírlapíró azt írja...: Művész. újságírás. Per. angolról. / Előszó. és megjegyzést. B. Gribanov. - M. : Haladás, 1983. - S. 67. - 344 p.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Művek szövegei
Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák