Ijedtség

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. június 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

A rémület  egy lehetséges fenyegetésre adott reflexszerű reakció. A reakció összetételében általában megdöbbenés, kitágult pupillák, a test fagyása, ritkábban vizelés, székletürítés, hidegérzet szerepel. Z. Freud szerint a félelem a veszély cselekvését hangsúlyozza, amikor nem volt kész a félelemre [1] .

Félelem és félelem

Az ijedtséget gyakran összekeverik a rettegés érzésével . De a félelem nem érzelem vagy érzés , kísérheti a félelem érzése, de ez nem kötelező. A félelem mellett a félelem más érzelmeket is okozhat: pánikot , nyugalmat, agressziót. Ez szokástól függ.

A félelem ereje

A félelem erősségét számos tényező befolyásolja:

  1. a történtek váratlansága (minél váratlanabb a hatás, annál erősebb a félelem);
  2. korábbi negatív tapasztalat (ha kellemetlen emlék társul a félelmet okozó cselekvéshez, akkor a félelem erősebb lesz);
  3. jelenlegi érzelmi háttér (ha egy személy feszültséget vagy izgalmat tapasztal, a félelem erősebb lesz);
  4. ismételt cselekvések azzal a képességgel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az ijedtség nem vezet veszélyes következményekhez (egy nem veszélyes hirtelen helyzet ismételt megismétlésével függőség lép fel, és az ijedtség ereje csökken).

Evolution of Fright

A rémület az állatok egyik legősibb reakciója. A vadonban szükség van rá, hogy megvédje magát a veszélytől. Minél tovább fejlődött a faj, annál összetettebbé vált a megdöbbentő válasz.

Az emlősökben 4 stádium van [2] :

  1. Elfutni.
  2. Harcolj (ha nem tudsz elmenekülni).
  3. Zsibbadt (ha az ellenfél egyértelműen erősebb).
  4. Eszméletvesztés (ha a zsibbadás nem segített).

Jegyzetek

  1. ↑ Gyakorlati pszichológus szótára. — M.: AST, Szüret. S. Yu. Golovin. 1998.
  2. ↑ Fright - Psychologos . Letöltve: 2013. április 23. Az eredetiből archiválva : 2013. április 29..

Irodalom

Linkek