Chile gazdasága

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. október 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 65 szerkesztést igényelnek .

Chile gazdasága
Santiago az ország legnagyobb gazdasági központja
Valuta	chilei peso
Nemzetközi szervezetek	APEC , TPP , OECD , Amerika-közi Fejlesztési Bank , Csendes- óceáni Szövetség , Dél-Amerikai Nemzetek Szövetsége , Mercosur , Andok Közösség
Statisztika
GDP	▲ 568 milliárd dollár PPP ( 45. , 2022) [1] ▲ 318 milliárd dollár névleges értékben ( 43. , 2022) [1]
GDP-növekedés	2,3% (2015), 1,3% (2016), 1,5% (2017), 3,3% (2018) [2]
Egy főre jutó GDP	▲ 28 526 USD (PPP) ( 80. , 2022) [1] ▲ 15 941 USD (névleges) ( 2022. 67. ) [1]
GDP szektoronként	mezőgazdaság: 3,4% ipar: 35% szolgáltatás: 61,6%
Infláció ( CPI )	▼ 1,3% (2017, átlag) [3]
A szegénységi küszöb alatti népesség	▼ 11,7% (2015) [4]
Gazdaságilag aktív népesség	9 millió (2016) [5]
Munkanélküliségi ráta	▼ 6,9% (2016) [6]
Főbb iparágak	bányászat és gyártás, fafeldolgozás, mezőgazdaság, halászat, könnyűipar, cement
Nemzetközi kereskedelem
Exportpartnerek	Kína 24,4% USA 12,3% Japán 10% Dél-Korea 6,2% Brazília 5,4% (2014) [7]
Import partnerek	Kína 20,9% USA 19,8% Brazília 7,9% Argentína 4% (2014) [7]
államháztartás
Államadósság	a GDP 17,4%-a (2015) [7]
Külső adósság	145,7 milliárd dollár (2014. december 31.) [7]
Kormányzati bevétel	48,4 milliárd dollár (2015) [7]
Kormányzati kiadások	56,31 milliárd dollár (2015) [7]
Az adatok  amerikai dollárban értendők , hacsak nincs másképp jelezve.

Chile gazdasága  a hatodik gazdaság Latin-Amerikában a GDP [8] és a hetedik a vásárlóerő-paritás szerint [9] . A Világbank szerint Chile a magas jövedelmű országok közé tartozik . [10] 2021. január 1-jén Chile minimálbére a legmagasabb Dél-Amerikában és a második legmagasabb Latin-Amerikában, Costa Rica után ( 317 915,58 ₡ (519,51 USD ), Chile 326 500  peso ( 463,58 USD )). [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19]

Chile, Uruguay, Costa Rica és Panama mellett (a karibi régió néhány szigetállama kivételével) Latin-Amerika egyik legdemokratikusabb, legkorruptabb, legbiztonságosabb és leggazdagabb országának számít .

A gazdaság legnagyobb részét a szolgáltatási szektor foglalja el ( a GDP 61,6%-a ), ezt követi a bányászat, amely 2012-ben a GDP 14,2%-át tette ki [20] . Chile a világ fő réz [21] , lítium [22] , jód [23] termelője ; az ország élelmiszeripari termékek, például szőlő , áfonya , szilva , szárított alma , lazac és pisztráng jelentős exportőre is [24] .

Chilében két szabad gazdasági övezet van: Iquique északi kikötőjében és a távoli déli Punta Arenasban [25] .

Statisztika

Az alábbi táblázat az 1980-2025 közötti időszak főbb gazdasági mutatóit mutatja be. Az 5%-nál kisebb inflációt zöld nyíl jelzi. [26]

Év	GDP (PPP) (milliárd USD-ben)	Egy főre jutó GDP (PPP) (US$)	GDP (nominális) (milliárd USD-ban)	Egy főre jutó GDP (nominális) (US$)	GDP növekedés (reál)	Inflációs ráta (százalékban)	Munkanélküliség (százalék)	Államadósság (a GDP százalékában)
1980	38.3	3.439	28.8	2,580	▲ 7,9%	▲ 35,1%	11,5%	n/a
1981	▲ 44.5	▲ 3,918	▲ 34.1	▲ 3005	▲ 6,2%	▲ 19,7%	▼ 10,3%	n/a
1982	▼ 40.8	▼ 3,538	▼ 25.4	▼ 2,240	▼ -13,6%	▲ 9,9%	▲ 19,8%	n/a
1983	▲ 41.2	▼ 3,518	▼ 20.6	▼ 1,762	▼ -2,8%	▲ 27,3%	▲ 21,0%	n/a
1984	▲ 45.3	▲ 3,797	▼ 20.1	▼ 1,687	▲ 5,9%	▲ 19,9%	▼ 17,5%	n/a
1985	▲ 47.6	▲ 3,934	▼ 17.2	▼ 1,424	▲ 2,0%	▲ 30,7%	▼ 15,0%	n/a
1986	▲ 51.3	▲ 4,165	▲ 18.5	▲ 1,504	▲ 5,6%	▲ 19,5%	▼ 12,3%	n/a
1987	▲ 56.1	▲ 4,475	▲ 21.8	▲ 1,743	▲ 6,6%	▲ 19,9%	▼ 11,0%	n/a
1988	▲ 62.3	▲ 4,884	▲ 25.7	▲ 2,021	▲ 7,3%	▲ 14,7%	▼ 9,9%	n/a
1989	▲ 71,5	▲ 5,518	▲ 29.6	▲ 2289	▲ 10,6%	▲ 17,0%	▼ 8,0%	n/a
1990	▲ 76,9	▲ 5,836	▲ 32.9	▲ 2501	▲ 3,7%	▲ 26,0%	▼ 7,8%	n/a
1991	▲ 85.6	▲ 6,378	▲ 37.9	▲ 2830	▲ 7,7%	▲ 21,8%	▲ 8,2%	37,4%
1992	▲ 97.3	▲ 7,120	▲ 46.2	▲ 3,386	▲ 11,1%	▲ 15,5%	▼ 6,7%	▼ 30,7%
1993	▲ 106.3	▲ 7,644	▲ 49.5	▲ 3,359	▲ 6,7%	▲ 12,7%	▼ 6,5%	▼ 28,3%
1994	▲ 114.1	▲ 8060	▲ 57.1	▲ 4,036	▲ 5,1%	▲ 11,5%	▲ 7,8%	▼ 22,8%
1995	▲ 126,7	▲ 8,804	▲ 73,5	▲ 5,113	▲ 8,8%	▲ 8,2%	▼ 7,4%	▼ 17,4%
1996	▲ 137,9	▲ 9450	▲ 78.0	▲ 5,346	▲ 6,9%	▲ 7,4%	▼ 6,5%	▼ 14,7%
1997	▲ 150,7	▲ 10 285	▲ 84,9	▲ 5738	▲ 7,4%	▲ 6,1%	▼ 6,1%	▼ 12,9%
1998	▲ 159,0	▲ 10 656	▼ 81.5	▼ 5,439	▲ 4,4%	▲ 5,1%	▲ 6,2%	▼ 12,2%
1999	▲ 160,7	▼ 10,612	▼ 75.0	▼ 4,941	▼ -0,5%	▲ 3,3%	▲ 10,0%	▲ 13,4%
2000	▲ 173.1	▲ 11 241	▲ 77,8	▲ 5,054	▲ 5,2%	▲ 3,8%	▼ 9,7%	▼ 13,2%
2001	▲ 182,9	▲ 11 745	▼ 70.9	▼ 4,558	▲ 3,3%	▲ 3,6%	▲ 9,9%	▲ 14,5%
2002	▲ 191,4	▲ 12 218	▼ 69.7	▼ 4 450	▲ 3,1%	▲ 2,5%	▲ 9,8%	▲ 15,2%
2003	▲ 203.2	▲ 12 862	▲ 75.6	▲ 4776	▲ 4,1%	▲ 2,8%	▼ 9,5%	▼ 12,7%
2004	▲ 223,9	▲ 14,014	▲ 99.2	▲ 6,201	▲ 7,2%	▲ 1,1%	▲ 10,0%	▼ 10,3%
2005	▲ 244,3	▲ 15,126	▲ 122,9	▲ 7,609	▲ 5,7%	▲ 3,1%	▼ 9,3%	▼ 7,0%
2006	▲ 267,7	▲ 16 399	▲ 154,8	▲ 9,482	▲ 6,3%	▲ 3,4%	▼ 8,0%	▼ 5,0%
2007	▲ 288,3	▲ 17 482	▲ 173,5	▲ 10 516	▲ 4,9%	▲ 4,4%	▼ 7,0%	▼ 3,9%
2008	▲ 304.4	▲ 18 256	▲ 179,4	▲ 10 756	▲ 3,6%	▲ 8,7%	▲ 7,8%	▲ 4,9%
2009	▼ 301.9	▼ 17 899	▼ 172.5	▼ 10,222	▼ −1,6%	▲ 1,5%	▲ 10,8%	▲ 5,8%
2010	▲ 323,4	▲ 18 951	▲ 218.3	▲ 12 792	▲ 5,8%	▲ 1,4%	▼ 8,2%	▲ 8,6%
2011	▲ 350.4	▲ 20 305	▲ 252.1	▲ 14 610	▲ 6,1%	▲ 3,3%	▼ 7,1%	▲ 11,1%
2012	▲ 375,9	▲ 21 547	▲ 267.0	▲ 15 308	▲ 5,3%	▲ 3,0%	▼ 6,4%	▲ 11,9%
2013	▲ 397,5	▲ 22 543	▲ 278,3	▲ 15 788	▲ 4,1%	▲ 1,9%	▼ 5,9%	▲ 12,7%
2014	▲ 411.7	▲ 23,107	▼ 260.5	▼ 14,620	▲ 1,8%	▲ 4,4%	▲ 6,4%	▲ 15,0%
2015	▲ 425,8	▲ 23 645	▼ 243.9	▼ 13,549	▲ 2,3%	▲ 4,4%	▼ 6,2%	▲ 17,3%
2016	▲ 436,7	▲ 24 005	▲ 249,9	▲ 13 738	▲ 1,3%	▲ 3,8%	▲ 6,5%	▲ 21,0%
2017	▲ 451.1	▲ 24 537	▲ 276,9	▲ 15 068	▲ 1,5%	▲ 2,2%	▲ 6,7%	▲ 23,6%
2018	▲ 481,6	▲ 25 978	▲ 299,8	▲ 16,143	▲ 4,0%	▲ 2,4%	▲ 7%	▲ -
2019	▲ 507.9	▲ 27 059	▲ 305,5	▲ 16 277	▲ 3,5%
2020	▲ 534.0	▲ 28 254	▲ 322,9	▲ 17 022	▲ 3,4%
2021	▲ 560.2	▲ 29 373	▲ 340,5	▲ 17 764	▲ 3,2%
2022	▲ 587,7	▲ 30 541	▲ 358,5	▲ 18 512	▲ 3,0%
2023	▲ 620.2	▲ 31 801	▲ 377,7	▲ 19 298	▲ 3,0%
2024	▲ 653,7	▲ 33,112	▲ 399,4	▲ 20.175	▲ 3,0%
2025	▲ 686.4	▲ 34 498	▲ 421,9	▲ 21 329	▲ 3,0%

Történelem

Korrupció

2021-ben Chile a korrupció észlelési indexe szerint a latin-amerikai országok között a második legalacsonyabb korrupciós szinttel rendelkezik Uruguay után (22. a világon), és a 25. helyen áll a világon, egy pozícióval az Egyesült Államok felett . [27]

Ipar

Bányaipar

Chile gazdag ásványi anyagokban, ezért a " Réz Királyságának" is nevezik , mivel ennek a fémnek a kitermelésében és exportjában az 1. helyen áll a világon. A chilei réz a világpiac mintegy 34%-át foglalja el [28] , bányászatát magáncégek és a CODELCO állami vállalat [29] irányítják . A három legfontosabb lelőhely - Chuquicamata és El Salvador az ország északi részén, valamint El Teniente Santiago közelében - a világ rézérckészletének mintegy 20%-át tartalmazza [30] .

A chilei "Molymet" cég a világ legnagyobb réniumgyártója (a világpiac 60 %-a), bár fő termelési tárgya a molibdén  – az ország a 3. helyet foglalja el a világon a termelés tekintetében [31] .

Fontos szerepet játszik az egyéb erőforrások, különösen a vas , a nitrátok (természetes salétrom ), az arany és az ezüst kitermelése [32] . Emellett az ország birtokolja a világ lítiumkészleteinek 18%-át ( Lítium-háromszög ) [33] , amelynek gazdasági jelentősége az elmúlt évtizedekben nagymértékben megnőtt a digitális technológiához és az elektromos járművekhez használt lítium akkumulátorok gyártásának növekedése miatt. 2010-ben e fém világtermelésének 42%-a Chilében összpontosul.

Chile északi részén bányásznak lapis lazulit , amelyet 1984-ben nemzeti kővé nyilvánítottak [34] . 1993-ban felváltotta a kombarbalita , egy féldrágakő díszítő kő, amely bőségesen megtalálható Kombarbala községben .

A Chilében bányászott salétrom különleges neve „chilei salétrom”, összetételének sajátossága miatt. A világ egyik legnagyobb ilyen típusú salétromlelőhelye - a Pedro de Valdivia lelőhely - az Atacama-sivatagban található [35] .

A jódot a chilei salétrom melléktermékeként vonják ki. Az ország a világpiac legnagyobb jódszállítója [36] .

Ezenkívül a következő ásványokat bányászják az országban:

• natív kén ;
• szén ;
• arany ;
• cink .

A legnagyobb bányászati ​​csomópontok Tarapaca , Antofagasta és Atacama régiókban találhatók ; kevésbé fontos a bányászat Coquimbo , Valparaiso és Libertador-Generale-Bernardo-O'Higgins területén . Magallanes y la Antarktisz-Chilena területén az olajmezőket belföldi fogyasztásra hasznosítják.

Mezőgazdaság

Chilében a mezőgazdaság földrajzában különleges helyet foglalnak el a Longitudinal Valley és az úgynevezett keresztirányú völgyek .a kis északon és a központi zónában található. 2017-ben a mezőgazdaság a Chile GDP-jének 4,2%-át adja. [7] 2013-ban a munkaerő 9,2%-át foglalkoztatják a mezőgazdaság [7] . A legtöbb gazdaság (73,4%) nem nagyobb 20 hektárnál [37] .

A növénytermesztés legfontosabb fajtái országos szinten a búza , kukorica , zab , burgonya , repce és rizs [37] .

A megtermelt gyümölcs mintegy 60%-át exportálják; Chile a déli féltekén vezető szerepet tölt be a gyümölcsexportban. A világon az 1. helyen áll a friss szőlő és áfonya, a 2. az avokádó és a 3. a bogyók, a szilva és a kivi tekintetében . Az országban mintegy 9000 bortermelő és csaknem 150 pincészet működik, amelyek 2012-ben 12,6 millió hektoliter bort palackoztak [37] .

Az éghajlatnak köszönhetően a zöldségeket egész évben termesztik, melynek mindössze 2%-a van üvegházakban. Friss fogyasztásra a fő zöldségfélék a saláta , hagyma , paradicsom , sütőtök és sárgarépa , feldolgozásra pedig kukorica , paradicsom , articsóka , bab , spárga és paprika . A vetésterület tekintetében a kukorica és a paradicsom áll az első helyen [37] .

A hústermelésben a baromfihús, főként a brojlerhús foglalja el a fő helyet, ezt fogyasztják leginkább az országban. A sertéshús-beszerzés növekedése az export növekedésével függ össze, főleg Japánba és Dél-Koreába . Chilébe a történelem során tejtermékeket importáltak, de 2001 óta az ország nettó exportőrré vált ebben a kategóriában [37] .

A fafeldolgozás a fapép feldolgozása és a kartongyártás miatt fejlődik [37] .

Chile évente 7-11 ezer tonna mézet termel, amelyet Németországba és az USA -ba exportál [37] .

Chile mezőgazdasági specializációja szerint a következő zónákat különböztetjük meg [37] :

• Great North - tevetenyésztés, gyümölcs- és növénytermesztés völgyekben és oázisokban ;
• Kis északon termő gyümölcsök és zöldek a keresztirányú völgyekben, valamint pisco ital , szárított gyümölcs és kecsketenyésztés;
• A központi zóna az ipari növénytermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, borászat és fakitermelés;
• Déli zóna - szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, gabonatermesztés és fakitermelés;
• A szélső déli része az őserdők fakitermelése, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés .

Közlekedés

Chile fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik. Az utak hossza körülbelül 78 ezer km (2010), a vasutak - 7,28 ezer km (2014) [7] .

A legnagyobb tengeri kikötők Valparaiso  , Antofagasta , Punta Arenas , Talcahuano , San Antonio .

A Santiago metró Dél-Amerika egyik legfejlettebb és legmodernebb metrója. [38] 2017. november 2-án megnyílt a Santiago metró 6-os vonala, Dél-Amerika legújabb és legmodernebb vonala, ez az első vonal Santiago és Chile metrójában teljesen automatizált (GoA 4 automatizálási fokozat), vonatok vezetők nélkül működnek, a platform tolóajtói minden állomáson fel vannak szerelve .

Távközlés

• Cia. de Telecomunicaciones de Chile SA

Exportálás és importálás

Chile fő exportcikkei:

• réz és egyéb ásványok,
• ipari termékek,
• mezőgazdasági, halászati ​​és fafeldolgozási termékek.

Megalakult és működik a Chilei-Orosz Kereskedelmi Kamara.

Oroszország Chilébe exportál:

• dízel üzemanyag és kenőolajok ;
• vasfémek hengerlése ;
• ásványi műtrágyák ;
• acél szerelvények;
• ferrokróm .

Az orosz import:

• friss gyümölcsök ;
• agar-agar (alapanyag az édesipar számára);
• konzerv hal;
• bor .

A lakosság jövedelme

Chile minimálbérének növekedése 1987 és 2020 között amerikai dollárban .

A Világbank szerint Chile a magas jövedelmű országok közé tartozik . [10] Chilében progresszív adórendszer van. 2018 januárjától a havi 634 756,50 peso alatti bérek mentesek a jövedelemadó alól. 2021. január 1-jén Chile minimálbére a legmagasabb Dél-Amerikában és a második legmagasabb Latin-Amerikában, Costa Rica után ( 317 915,58 ₡ (519,51 USD ), Chile 326 500  peso ( 463,58 USD )). [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] Az átlagbér Chilében 2018-ban 4761,92 peso óránként ( 7,28 dollár óránként).

18 éven felüli és 65 év alatti munkavállalók minimálbére 2017 és 2020 között
dátum	Érték chilei pesóban	Növekedés	USA dollár érték	Törvény
2017. július 1	264 000 [10] [39]	2%	417	Ley 20.935
2017. július 1. [40]	270 000 [10] [39]	1,1%	427	Ley 20.935
2018. január 1. [10] [41] [41] [42] [43]	276 000 [10] [39]	7,2%	466,44	Ley 20.935
2018. szeptember 3	288 000 [44]		440,37	Ley 21.112
2019. március 1	301 000		432.22	Ley 21.112
2020. március 1	320500 [44]		476,56	Ley 21.112 [1]
2020. szeptember 1	326500 [13]		489,29	Ley 21.283

Lásd még

• CODELCO

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Jelentés a kiválasztott országokról és témákról
2. ↑ A Világbank előrejelzései Chilére vonatkozóan, 2018. június (152. o.  ) . Világbank . Letöltve: 2018. szeptember 11.
3. ↑ Inflación Chile – Índice de precios al consumo (IPC)  (spanyol) . Global-Rates.com . Letöltve: 2016. október 3.
4. ↑ Pobreza en Latinoamérica: Chile se posiciona como el país con el menor índice  (spanyol) . Emol (2015. szeptember 29.). Letöltve: 2016. október 3.
5. ↑ Base de Datos Estadisticos  (spanyol) . Chilei Központi Bank statisztikai adatbázisa .
6. ↑ Desempleo registró sorpresiva baja y llegó a 6,9% en junio –agosto  (spanyol) . Global-Rates.com. Letöltve: 2016. október 3. Az eredetiből archiválva : 2016. október 3..
7. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Chile . A World Factbook . Letöltve: 2021. január 5. (Orosz)
8. ↑ Bruttó hazai termék 2011, Világbank , 2012. július 1. Archiválva az eredetiből 2012. október 27-én.
9. ↑ Bruttó hazai termék 2011, PPP, Világbank , 2012. július 1. Archiválva az eredetiből 2012. november 19-én.
10. ↑ 1 2 3 4 5 6 Új országbesorolás jövedelemszint szerint: 2019-2020
11. ↑ 1 2 Así está Colombia frente al resto de los países de América Latina en salario mínimo  (spanyol) . LaRepublica.co (2020. december 28.). Letöltve: 2021. január 5.
12. ↑ 1 2 Así quedó el salario mínimo en Colombia frente a otros países de Latinoamérica  (spanyol) . Dinero.com (2020. december 29.). Letöltve: 2021. január 5.
13. ↑ 1 2 3 Minimálbér –  Chile . WageIndicator.org (2021. január). Letöltve: 2021. január 5.
14. ↑ 1 2 lej 21.283, 2020. november 7.  (spanyol) . Biblioteca del Congreso Nacional de Chile (2020. november 7.). Letöltve: 2021. január 5.
15. ↑ 12. számú rendelet 42748-MTSS  (spanyol) . MTSS.go.cr (2020. december 17.). Letöltve: 2021. január 5.
16. ↑ 1 2 Lista de Salarios Minimos por ocupación Año 2021  (spanyol) . MTSS.go.cr (2020. december 17.). Letöltve: 2021. január 5.
17. ↑ 1 2 Lista de salarios  (spanyol) . MTSS.go.cr . Letöltve: 2021. január 5.
18. ↑ 1 2 Salarios minimos que regirán en el szektor privado en el 2021  (spanyol) . Punto Jurídico (2020. december 20.). Letöltve: 2021. január 5.
19. ↑ 1 2 Minimálbér - Costa  Rica . =WageIndicator.org (2021. január). Letöltve: 2021. január 5.
20. ↑ Estructura de la industria Chilena
21. ↑ Chile primer productor de concentrrado de cobre del mundo y lo regala (nem elérhető link) . Letöltve: 2014. április 11. Az eredetiből archiválva : 2013. november 3.. (határozatlan) 
22. ↑ Chile a la cabeza de producción de litio (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. április 11. Az eredetiből archiválva : 2013. november 4.. (határozatlan) 
23. ↑ Yodo la poco conocida exportación Chilena
24. ↑ Sepa con que productos chile lidera las exportaciones
25. ↑ Kereskedelmi tanácsadó készüléke / Segítség a gazdasághoz 2006. május 15-i archív példány a Wayback Machine -en // Az Orosz Föderáció Chilei Köztársasági Nagykövetsége
26. ↑ Jelentés kiválasztott országokról és  témákról . www.imf.org . Letöltve: 2018. szeptember 11.
27. ↑ 2021. évi korrupcióérzékelési index – Fedezze fel a… – Transparency.org
28. ↑ Los mayores productores de cobre del mundo. Rankia.
29. ↑ PSU – Actividad Minera en Chile
30. ↑ Chile
31. ↑ Producion mundial de molibdeno de mina - anual Principle paises (downlink) . Letöltve: 2014. április 13. Az eredetiből archiválva : 2014. április 14.. (határozatlan) 
32. ↑ Természeti erőforrások. Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) (2011) (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2014. április 12. Az eredetiből archiválva : 2012. január 29.. (határozatlan) 
33. ↑ A felmérés eredményei: Chile birtokolja a világ lítiumkészletének 18%-át (a link nem érhető el) . Letöltve: 2014. április 12. Az eredetiből archiválva : 2014. április 14.. (határozatlan) 
34. ↑ Piedra Nacional de Chile, "El Lapislázuli"
35. ↑ Chilei salétrom. Geológia. Enciklopédia mindenkinek
36. ↑ A világ jód- és jodid-termelése. Eurázsiai vegyipari piac // International Business Journal
37. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Panorama de la agricultura Chilena. 2013. Oficina de Estudios y Politicas Agrarias. Ministerio de Agricultura
38. ↑ Guia del Viajero . hu:Plan Your Journey  (spanyol) . Santiago metró . Letöltve: 2015. július 3.
39. ↑ 1 2 3 Sueldo minimo en Chile
40. ↑ Sueldo mínimo: A cuánto subirá desde el 1 de julio de 2017 - Economía - 24horas
41. ↑ 1 2 ¿Cuál es el valor del ingreso minimo mensual? - DT - Consultas
42. ↑ salariominimo2017.de - Ez a weboldal eladó! - salariominimo2017 Források és információk
43. ↑ Nuevo reajuste del sueldo minimo entra en vigencia el 1 de julio | Tele 13
44. ↑ 1 2 A ley salario mínimo con acuerdo hasta marzo de 2020  (spanyol) . Senado Republica de Chile . Letöltve: 2018. december 31.

Irodalom

• New Complementary Income Survey (NESI) , Országos Statisztikai Intézet (Chile) (átlagbér, 45 óra).
• World Population Prospects: 2012 Revision, Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Ügyek Minisztériuma.
• Statisztikai adatbázis , Chilei Központi Bank (bruttó hazai termék folyó áron, 2008-as referencia).
• Calculadora Variación IPC , Országos Statisztikai Intézet (Chile) (variación de precios).
• [2]
• [3]
• COLLIER, Simon és Sater, William F. Chile története, 1808–2002 , New York és London, Cambridge University Press, 2004.
• CONSTABLE, Pamela és Valenzuela, Arturo. Az ellenségek nemzete: Chile Pinochet alatt. New York, W. W. Norton & Company, 1993.
• PALEY, Julia. Marketingdemokrácia: Hatalom és társadalmi mozgalmak a diktatúra utáni Chilében . University of California Press, 2001
• SCHÄFER szabvány. Chile sikertelen gazdasági laboratóriuma: interjú Michael Hudsonnal. CounterPunch 2003. október 20
• WINN, Péter (szerkesztő). A chilei csoda áldozatai: Munkások és neoliberalizmus a Pinochet-korszakban, 1973–2002 . Durham, NC: Duke University Press, 2004.

Linkek

• Zhilvinas Butkus. USA, Pinochet és a "gazdasági csoda"
• Alekszandr Tarasov . – Ne hazudj már Pinochetről!
• Chile-európai szabványok. Béke és politika. 2008. március 3. (18.)
• Gazdaságfejlesztés Chilében a Curlie Link Directory-nál (dmoz)
• Chile; A legjobb tőzsdei teljesítmény
• Chile gazdasági átalakulása: A haladás modellje – HACER
• Fektessen be Chilében
• Világvélemények Chiléről – ez Chile
• A Világbank összefoglaló kereskedelmi statisztikái Chile
• Chile által alkalmazott tarifák az ITC piacra jutási térképén  (hivatkozás nem elérhető) , a vámtarifákat és a piaci követelményeket tartalmazó online adatbázisban.
• [négy]
• Banco Central de Chile
• Instituto Nacional de Estadisticas
• Camara de Comercio Asia Pacific Chile
• Proyección Economica de Chile (angol)

Chile a témákban
Politika	Parlament Képviselőház Szenátus Alkotmány Politikai rendszer Az elnök Külpolitika
Szimbolizmus	Címer Zászló Himnusz
Földrajz	Főváros Városok Közigazgatási felosztás Éghajlat Folyók tavak Vulkánok Szigetek Ojos del Salado
Fegyveres erők	Szárazföldi csapatok haditengerészet légierő
Gazdaság	Valuta Ipar Mezőgazdaság Energia Szállítás Idegenforgalom Nemzetközi kereskedelem
Sztori	Gyarmatosítás Függetlenség szocialista köztársaság Katonai puccs (1973) Földrengés (2010)
Népesség	Nyelvek spanyol chileiek indiánok araucanok kecsua Aymara tűzoltó Rapanui (polinézek) Idegengyűlölet Chilében
kultúra	Irodalom Zene Festmény Mozi Vallás ( kereszténység , protestantizmus ) Ünnepek Sport
Tudomány és technológia	Oktatás A tudomány Internet felhőkarcoló
"Chile" portál

Dél-amerikai országok : gazdaság
Független Államok	Argentína Bolívia Brazília Venezuela Guyana Colombia Paraguay Peru Suriname Uruguay Chile Ecuador
Függőségek	Falkland-szigetek Francia Guyana Dél-Georgia és a Déli Sandwich-szigetek

a Kereskedelmi Világszervezet tagállamai

Ausztrália Ausztria Albánia Angola Antigua és Barbuda Argentína Örményország Banglades Barbados Bahrein Belize Belgium Benin Bulgária Bolívia Botswana Brazília Brunei Burkina Faso Burundi Vanuatu Nagy-Britannia Magyarország Venezuela Vietnam Gabon Haiti Guyana Gambia Ghána Guatemala Guinea Bissau-Guinea Németország Honduras Hong Kong Grenada Görögország Grúzia Dánia Dzsibuti Dominika Dominikai Köztársaság KDK Európai Közösség Egyiptom Zambia Zimbabwe Izrael India Indonézia Jordánia Írország Izland Spanyolország Olaszország Jemen zöld-fok Kazahsztán Kambodzsa Kamerun Kanada Katar Kenya Ciprus Kirgizisztán Kína Colombia Kongó A Koreai Köztársaság Costa Rica Elefántcsontpart Kuba Kuvait Lettország Lesotho Litvánia Liechtenstein Luxemburg Mauritius Mauritánia Madagaszkár Makaó Malawi Malaysia Mali Maldív-szigetek Málta Marokkó Mexikó Mozambik Moldova Mongólia Mianmar Namíbia Nepál Niger Nigéria Hollandia Nicaragua Új Zéland Norvégia Egyesült Arab Emírségek Omán Pakisztán Panama Pápua Új-Guinea Paraguay Peru Lengyelország Portugália Oroszország Ruanda Románia Salvador Szamoa Szaud-Arábia Észak-Macedónia Szenegál Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Saint Kitts és Nevis Szent Lucia Szingapúr Szlovákia Szlovénia Salamon-szigetek Suriname USA Sierra Leone Tádzsikisztán Thaiföld Tajvan Tanzánia Menni Trinidad és Tobago Tunézia pulyka Uganda Ukrajna Uruguay Fidzsi-szigetek Fülöp-szigetek Finnország Franciaország Horvátország AUTÓ Csád Montenegró cseh Chile Svájc Svédország Sri Lanka Ecuador Eswatini Észtország Dél-Afrika Jamaica Japán

Ázsiai-csendes-óceáni gazdasági együttműködés (APEC)
Ausztrália Brunei Vietnam Hong Kong Indonézia Kanada Kína A Koreai Köztársaság Malaysia Mexikó Új Zéland Pápua Új-Guinea Peru Oroszország Szingapúr USA Thaiföld Tajvan Fülöp-szigetek Chile Japán
Fórumok	1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Egyéb	APEC térkép

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
	Ausztrália Ausztria Belgium Nagy-Britannia Magyarország Németország Görögország Dánia Izrael Írország Izland Spanyolország Olaszország Kanada Colombia Costa Rica A Koreai Köztársaság Lettország Litvánia Luxemburg Mexikó Hollandia Új Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Szlovákia Szlovénia USA pulyka Finnország Franciaország cseh Chile Svájc Svédország Észtország Japán