Államadósság

Az államadósság  a költségvetési hiány fedezésére felvett állami pénzügyi kölcsönök , valamint a magán- és állami vállalatok adósságaira vonatkozó állami garanciák eredménye. Az államadósság egyenlő a korábbi évek hiányainak összegével, figyelembe véve a költségvetési többlet levonását [1] .

Az államadósság mérlegelésekor általában nem veszik figyelembe ennek az államnak a másokkal szembeni viszontköveteléseit, vagyis nem veszik figyelembe más államok vagy magánszemélyek és jogi személyek adósságát ezzel az állammal szemben. Nem veszik figyelembe továbbá az állam szociális és nyugdíjellátási kötelezettségeit sem.

Az államadósság összegét nemzeti valutában vagy annak bármely más pénznemben kifejezett megfelelőjeként fejezik ki.
Az objektívebb összehasonlítás érdekében az államadósságot a bruttó hazai termék (GDP) százalékában adják meg .

A Költségvetési Kódex jogi definíciót ad ennek a fogalomnak a jogi személyekkel és magánszemélyekkel, külföldi államokkal, nemzetközi szervezetekkel és a nemzetközi jog egyéb alanyaival szembeni adósságkötelezettségeinek összegeként. [egy]

Az államadósság kialakulásának fő oka az államháztartás hiánya, valamint a magánszemélyek és jogi személyek szabad forrásai.

Faj

A hitelező hovatartozása szerint:

• Belső  - a hitelfelvevő lakosai hitelezőként járnak el, a következő formában jön létre:
  • Állampapír-tartozás (OFZ stb.)
  • Állami garanciák a részvénytársaságok által kibocsátott értékpapírokra
  • Bankok és egyéb hitelezők által az államnak kiadott kölcsönök
  • Magánszemélyeknek és jogi személyeknek ki nem fizetett kártérítés stb.
• Külső  - más államok, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog egyéb alanyai előtt
  • Állampapír-tartozás
  • Külső hitelezők által az államnak kiadott kölcsönök
  • Állami garanciák rezidens szervezetek által külföldön felvett hitelekre
  • Költségvetési szervezetek külkereskedelmi műveleteinek adóssága

Adósság pénznem szerint:

• Nemzeti valutában denominált
• Devizában denominált (ugyanakkor az európai országok eurója külföldinek tekinthető, mivel az eurózóna országai nem nyomtathatják vagy leértékelhetik ezt a valutát)

Törlesztési idő szerint:

• Tőketartozás  - az állam kibocsátott és fennálló adósságkötelezettségei teljes összege, beleértve a kamatokat is
• A folyó adósság  a bevételek kifizetésének és a kötelezettségek kifizetésének költsége.

Egyéb típusok:

• Bruttó hazai adósság  - az adósság az egyes országokon belül a gazdaság különböző szektorainak kölcsönös adósságának összegeként jön létre. Saját szerkezettel rendelkezik, és a következő elemekből áll: belföldi államadósság, vállalati szektor adósságai, államadósság
• Összevont államadósság  - rövid és középlejáratú hitelek futamidejének meghosszabbításával, vagy a korábban kibocsátott közép- és rövid lejáratú hitelek egy hosszú lejáratú kölcsönbe történő összevonásával (egyesítésével) jön létre. Így a konszolidált adósság az államadósság teljes összegének részeként alakul ki a hosszú lejáratú hitelek kibocsátása következtében.
• A rövid lejáratú államadósság  az egy év vagy annál rövidebb eredeti lejáratú adósság és a hosszú lejáratú adósságok kamata összege.
• A bruttó államadósság  az állam összes belső és külső kötelezettségének kamatai összege. Általában az ország GDP-jének százalékában fejezik ki.

Az államadósság felhalmozódásának következményei

Az államadósság belső és külső, nemzeti valutában és külföldi. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az államadósság gazdaságra gyakorolt ​​hatásának mértéke és jellege nem egyértelmű a különböző országcsoportok esetében, míg a fejlődő országok esetében a külső adósságnak van egy kritikus küszöbértéke, amely után a gazdasági növekedésre gyakorolt ​​hatás negatívvá válik a fejlett országokban. országokban ez a küszöb gyakran hiányzott:

• G. Shimanovich lineáris növekedési modell alapján a külső adósság és a gazdasági növekedés negatív függőségét tárta fel a posztszocialista országokban 1995 és 2007 között: a külső adósság GDP-hez viszonyított arányának 1%-os növekedése csökkenti a növekedést. az egy főre jutó GDP aránya 0,06%-kal
• K. Reinhart és K. Rogoff 20 fejlett és 24 fejlődő országból álló mintán példaként összehasonlító elemzést végzett a hazai államadósság és az ország teljes külső adósságának a gazdasági növekedés dinamikájára gyakorolt ​​hatásáról. A fejlődő országok esetében a szerzők a teljes külső adóssághoz képest magasabb államadósság küszöbértéket találtak, amelynek túllépése negatívan befolyásolja az egy főre jutó GDP változását. Így amikor a külső adósság szintje eléri a GDP 60%-át, az éves GDP átlagos növekedési üteme 2%-kal, ha meghaladja a GDP 90%-át, a növekedési ütem a felére csökken.
• T. Efthymiadis és P. Tsinzos az endogén növekedési modell tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a külső hitelfelvétel arányának csökkentése az államadósság szerkezetében pozitív hatással van a hosszú távú gazdasági növekedésre, elsősorban az a hazai tőke külföldre kiáramlásának csökkenéséhez
• S. Shabbir 24 fejlődő ország 1976 és 2003 közötti időszakra vonatkozó külső adósságteher adatait felhasználva megállapította, hogy a külső adósság negatívan korrelál a beruházások dinamikájával, ami viszont a gazdasági növekedési ráták csökkenéséhez vezet.
• A. Shklarek és F. Ramon-Ballester az 1970-2002 közötti időszakra vonatkozó 20 latin-amerikai ország mintájának elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a teljes és az államadósság negatívan korrelál az egy főre jutó GDP dinamikájával. A külső adósság növekedési dinamikára gyakorolt ​​hatásának fő csatornája a tőkefelhalmozási ütem változása, nem pedig a termelékenység
• D. Amassoma a belső és külső adósság gazdasági növekedésre gyakorolt ​​hatását elemezte Nigéria példáján 1970-től 2009-ig. Az elemzés eredményeként megállapították, hogy az egy főre jutó GDP dinamikájának függősége a belső adósságtól pozitív, és fordítva, a külső adósság negatív.

Egyéb következmények:

• Az adóterhek jövő generációkra hárítása (olyan esetekben, amikor a GDP növekedése kisebb, mint az adósságszolgálat költségei).
• A jövedelem újraelosztása a lakosság körében. Aki államadósságba fektet be, az kamatostul visszakapja, aki viszont nem rendelkezik ezzel a lehetőséggel, az csak a szolgáltatása után kénytelen adót fizetni.
• A magánbefektetések kiszorítása (csökkentése) állampapír - kibocsátás miatt .
• Az ország gazdaságának negatív kockázatokkal szembeni ellenálló képességének csökkentése (pl. most az amerikai adósság kiszolgálása nagyon olcsó az alacsony kamat miatt, de a pénzügyi válsággal összefüggésben a kamatok emelkedhetnek, ami növeli a szerződő fél terheit, az üzleti aktivitás csökkenése és ennek következtében a beszedett adók csökkenése, költségvetés). Ebből a szempontból különösen veszélyesek a devizában fennálló külső adósságok (lásd például a görögországi adósságválságot )

Az orosz államadósság csúcsa 1998-ban volt (a GDP 146,4%-a) [2] . 2000. január 1-jén a külső adósság elérte a 146 milliárd dollárt (a teljes külső és hazai államadósság pedig a GDP 84%-át tette ki). 2007 elején a külső államadósság 52 milliárd dollárra (a GDP 5%-ára) csökkent.

Összehasonlításképpen a többi szénhidrogén-exportáló ország államadóssága (IMF, 2011), a GDP %-a:

• Kuvait – 7,4%
• Szaúd-Arábia – 7,5%
• Üzbegisztán – 9,1%
• Kazahsztán - 11%
• Azerbajdzsán - 10%
• Norvégia - 30%

Az Európai Unió államadóssága a GDP százalékában 2013-ban [3] :

• Franciaország - 93,5%
• Németország - 78,4%
• Portugália – 129,0%
• Olaszország - 132,6%
• Görögország - 175,1%

Összehasonlításképp:

• USA – a GDP 116,4%-a (2016)
• Japán – a GDP 239,2%-a (2016)

Államadósság országonként

Lásd még

• Oroszország államadóssága ( belső és külső adósság )
• amerikai államadósság
• államadósság
• Hitel

Lábjegyzetek és lábjegyzetek

1. ↑ 1 2 Az Orosz Föderáció államadóssága. Az államadósság lényege és formái. (nem elérhető link) . Letöltve: 2012. április 16. Az eredetiből archiválva : 2018. március 28.. (határozatlan) 
2. ↑ P. V. Stegniy, az Orosz Föderáció nagykövetének beszéde az üzleti együttműködés fejlesztéséről szóló fekete-tengeri fórum résztvevőihez. Isztambul, 2004. március 3. A Wayback Machine 2011. június 30- i archív másolata // Az Orosz Föderáció törökországi nagykövetsége
3. ↑ Ez az összehasonlítás a felsorolt ​​államok eltérő mértékű gazdasági szerepvállalása miatt nem teljesen helytálló. Magas fokú (Oroszország, Kazahsztán) bevonásával az államadósság volumenébe a vállalatok külső adósságát is be kell számítani, az állami részvétel mértékével arányosan.
4. ↑ Az államadósság a GDP 98,3%-ára csökkent az  euróövezetben . Európai Bizottság (2021. október 20.). Letöltve: 2022. január 20. Az eredetiből archiválva : 2022. március 7..

Irodalom

• Soldatova EI A külgazdasági adósság hatása az átalakulóban lévő országok GDP-jére  : A tézis kivonata. ... a közgazdasági tudományok kandidátusa: 08.00.14 / tudományos. kezek Osmova M. N .. - M .  : Moszk. állapot un-t im. M.V. Lomonoszov. Gazdaság fak., 2007. - 21 p. - BBK  U682.641.11-01.0 .
• Shimanovich G. Fehéroroszország külső adóssága: a posztszocialista országok tapasztalatai // IPM Research Center. - Minszk, 2009. - 20 p., 4 p. beteg.
• Domar D. Evsey. A tőke bővülése, a növekedés üteme és a foglalkoztatás  // Econometrica. - 1946. - április ( 14. évf. , 2. szám ). - S. 137-147 . — ISSN 0012-9682 . - doi : 10.2307/1905364 .
• Robert M. Solow. Hozzájárulás a gazdasági növekedés elméletéhez  // The Quarterly Journal of Economics. - 1956. - T. 70 , sz. 1 . – S. 65–94 . — ISSN 0033-5533 . - doi : 10.2307/1884513 .
• Paul R Krugman. Finanszírozás vs. Az adósság túlnyúlásának megbocsátása  //  Journal of Development Economics. - Nemzeti Gazdaságkutató Iroda, 1988. - 1. évf. 29 , sz. 2486 . - P. 253-268 .
• Guillermo A. Calvo. Növekedés, adósság és gazdasági átalakulás: A tőkemenekülési probléma  //  Új elméletek a növekedésben és fejlődésben. - London: Palgrave Macmillan UK, 1998. - P. 251–269 . — ISBN 9781349262724 , 9781349262700 .
• Jeffrey D. Sachs. Feltételesség, adósságkönnyítés és a fejlődő országok adósságválsága . — In: A fejlődő országok adóssága és a világgazdaság  : [ eng. ] // University of Chicago Press. - Chicago, 1989. - S. 275-284. - doi : 10.3386/w2644 .
• Pattillo Catherine, Poirson Helene és Ricci Luca, "Külső adósság és növekedés", IMF munkadokumentum, Nemzetközi Valutaalap, 2002. január.
• Pattillo Catherine, Poirson Helene és Ricci Luca, „Mik azok a csatornák, amelyeken keresztül a külső adósság befolyásolja a növekedést?”, IMF munkadokumentum, Nemzetközi Valutaalap, 2004. január.
• Carmen M. Reinhart, Kenneth S. Rogoff, „Növekedés az adósság idején”, Working Paper 15639, National Bureau of Economic Research, 2010. január.
• Tilemahos Efthimiadis, Panagiotis Tsintzos, "The Share of External Debt and Economic Growth", Tervezési és Gazdaságkutatási Központ (KEPE), Athén, 2011. március.
• Safia Shabbir, „Does External Debt Affect Economic Growth: Evidence from Developing Countries”, [http: aysps.gsu.edu/ECON_MA_ShabbirS.pdf], (Hozzáférés: 2018.06.16.).
• Schclarek A., Ramon-Ballester F., External Debt and Economic Growth in Latin America , (Hozzáférés: 2018.06.16.).
• Amassoma D., „Külső adósság, belső adósság és gazdasági növekedés kötött Nigériában oksági megközelítéssel”, Current Research Journal of Social Sciences 3(4), pp. 320-325, 2011. július 30.
• Abid Hameed, Hammad Ashraf, Muhammed Ali Chaudhary, „Külső adósság és annak hatása a pakisztáni gazdasági és üzleti növekedésre”, International Research Journal of Finance and Economics, Is 20 (2008), pp. 132-140.
• Janice Abilene S. Patenio, Agustina Tan-Cruz, "Economic Growth and External Debt Servicing of the Philippines: 1981-2005", 10. National Convention on Statistics (NCS), 2007. október 1-2.

Linkek

• Oroszország államadóssága
• Államadósság-statisztika az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma szerint
•  A globális adósságóra

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy orosz Brockhaus és Efron olasz olasz olasz a világ körül Kis Brockhaus és Efron Britannica (online) Britannica (online) Treccani Treccani Universalis Universalis Modern Ukrajna
Bibliográfiai katalógusokban BNE : XX526974 BNF : 119719152 GND : 4043153-8 J9U : 987007543229305171 LCCN : sh85036141 NDL : 00566665 NKC : ph126180