Vlagyimir Viszockij műveinek listája

A lista Vlagyimir Viszockij verseit , dalait , prózáját, forgatókönyv- és forgatókönyv-vázlatait , valamint dedikációkat, epigrammákat, szakaszszámokat tartalmaz . A lista tartalmazza az összes ismert szerzői műcímet, a művek első sorának szerzői változatait, valamint néhány címet és első sort, amelyek a korai publikációk miatt alakultak ki. A lista Andrej Krilov , Szergej Zsilcov, Alekszandr Petrakov, Pavel Fokin, Vlagyimir Novikov művei alapján készült. . A lista összeállításánál figyelembe vették a költő élete során az ő közreműködésével készült kéziratokat és hangfelvételeket. Viszockij élethosszig tartó, zeneszerzőkkel és szövegek szerzőivel való társszerzői eseteit tükrözik a megjegyzések. A listán nem szerepelnek az Andrej Krilov által készített gyűjteményekben nem szereplő levelek, a költő naplói, nyilvánvalóan befejezetlen művek és vázlatok [comm. 1] . A lista azokat a műveket tartalmazza, amelyek szerzője kétséges , amelyek a fent említett művekben szerepelnek.

A lista összeállításának elveiről

Próbáltál már prózát írni?

Próbáltam és próbálom. Azt hiszem, még túl korai kiadni; főleg, hogy nem tudsz gitárral jönni és énekelni. A költészethez pedig nyomdai szempontból nem vagyok túl jó.

Vlagyimir Viszockij nem készítette elő műveit publikálásra, a ritkán ismert esetek, amikor verseket vagy prózákat készített publikálásra, általában nem hoztak eredményt. Ezért a kiadók és a kutatók fő forrásai a szerző (nyilvános vagy szűk kör számára készült) előadásáról készült kéziratai és hangfelvételei. Vysotsky számos kéziratának elérhetetlensége, a hangfelvételek sikertelen átírása, a tanulmányaik kronológiájának megsértése számos publikációhoz vezetett mind a Szovjetunióban , mind külföldön hibákkal és pontatlansággal [4] [5] .

Különféle szövegtani megközelítések

Vlagyimir Viszockij műveinek teljes listájának elkészítését nehezíti az a probléma, hogy a legtöbb RGALI -ban tárolt kézirat hozzáférhetetlen (a költő özvegye, Marina Vlady utasítására) [6] [7] . Vlagyimir Viszockij alkotói örökségének tanulmányozása során két alapvetően eltérő szövegszemlélet alakult ki. Az első a költő kéziratainak és ismert autogramokon alapuló művek publikációinak tanulmányozásán alapul [comm. 2] . Egy másik elemzési módszert Andrej Krilov dolgozott ki , aki nemcsak Viszockij kéziratait, hanem hangfelvételeit is tanulmányozta [12] . Véleménye szerint Vysotsky dalművei folyamatos fejlesztésére törekedett, és munkája két fő szakaszra oszlott. Közülük csak az első ért véget kézzel írt szöveg írásával. Mivel Viszockij művei megalkotásakor a hallgatóra számított, nem pedig műveinek olvasójára, autogramjainak többsége autokommunikatív jellegű, vagyis a szerző saját használatra készült. Gyakran hiányoznak belőlük az írásjelek (vagy vannak fölöslegesek), a kéziratok bővelkednek saját konvencióikban, a strófák sorakoznak bennük a szerző látásmódjában. Gyakran előfordul, hogy "opciók az opciókba" írnak [13] [14] .

Attól a pillanattól kezdve, amikor a szövegből dal lett, elkezdődött a második szakasz. Előadásról előadásra, beleértve a barátok és rokonok előtt tartott minikoncertet is, a költő változtathatott a mű szövegén. A papíron lévő szöveg késői módosításait gyakran nem rögzítették. Ha Vysotsky szavakat vagy strófákat váltott dalaiban, akkor általában nem tért vissza a régi verzióhoz. A költő a művet különböző módokon - zeneileg vagy előadóilag -, de gyakrabban - az utolsó szövegváltozatban - bemutathatta a közönségnek [15] . A különféle változatok kronológiai sorrendben történő összehasonlítása és a bennük bekövetkezett változások elemzése megmutatja, hogy a szerző végül melyik változathoz jutott, és ezzel a megközelítéssel lehetővé teszi a „stabil kiadás” meghatározását, amelyet a főbbnek kell tekinteni. „kanonikus” szöveg [16] . Andrey Krylov a kiadásában a szövegekben rögzítette "az egyes szavak és kifejezések helytelen, köznyelvi kiejtését, a szóbeli beszéd egyéb elemeit, amelyeket a szerző bevezetett az előadott dalokba, hogy javítsa a karakterek beszédjellemzőit". Az ezen elv szerint összeállított kétkötetes könyv 1990 óta több mint tizenhét kiadáson ment keresztül, és a fő és leghitelesebb forrásnak számít [17] .

Alekszandr Petrakov „V. Viszockij dal- és verskatalógusának” összeállításakor csak a költő otthoni és nyilvános előadásainak hangfelvételei vezérelték, rögzítve az előadás során az első sorok és a művek szerzői címeinek minden változatát [18] , anélkül, hogy kiemelnénk belőlük a "stabil, nem véletlenszerű címeket", ahogyan azt Krylov [19] valósítja meg .

Írás dátumai és szerzői címek

Vlagyimir Viszockij rendkívül ritkán keltezte kéziratait, ezért munkája kutatói közvetett módon állapítják meg a művek megírásának hozzávetőleges időpontját. A dalok az első ismert előadás "előtt" keltezhetők a kortársak tanúsága szerint, vagy a költő életrajzából és kéziratos örökségéből származó egyéb jól ismert jelek és események alapján [20] . Néha a kutatók megpróbálnak napra datálni egy művet, ami Vlagyimir Novikov szerint veszélyes tendencia. Vlagyimir Viszockij munkásságáról szóló könyvében példát ad a Volkov, Dobrovolszkij és Patsaev űrhajósok 1971. június 30-i haláláról szóló vers keltezésére. Szergej Zsilcov szövegtudós, feltételezve, hogy a költő azonnal reagált erre a tragédiára, az eseményt követő napra datálja a művet. Vlagyimir Novikov ezt a megközelítést hibásnak tartja [21] . Maga Viszockij műveinek csak néhány pontos dátuma ismert. Ezek a „Középcsoport katonái” (1965. 04. 27.), „A szerencsétlen meseszereplők története” (1967. 06. 27.), „Levél” (1967. 10. 21.), „A pilóta Song” (1968. 02. 24.) és „A röplabda már rég nem lőtt...” (1968. 05. 21.) [22] .

Az Andrej Krilov által készített kétkötetes műben a művek datálása a V. S. Viszockij Kreatív Örökség Bizottságának az Amatőr (Szerzői) Dalklubok Szövetségének Tanácsában található anyaggyűjtésén és a hanglemeztáron alapul. a szerző felvételeiből (kb. 500 óra hang) [23] .

Viszockij az előadás során különböző időkben különböző módon nevezte műveit. Ezért a névválasztás a kutatókra marad [24] .

Az osztályozás problémái

Viszockij költői műveinek versekre és dalokra való felosztása nagyon feltételes. Gyakran előfordul, hogy előadják a korábban versnek számító dalok hangfelvételeit [14] . Vannak olyan versek, amelyek szövegéhez csak töredékes dalfonogramok ismeretesek. Számos színházi és mozi számára írt dalnak nincs fennmaradt hangsávja vagy dallama. Másrészt a kutatók példát adnak Viszockij „Negyvenkilenc nap” című korai költeményére. Annak ellenére, hogy dalként történő előadásáról két hangfelvétel is készült, figyelembe véve az összes többi számos tényezőt, beleértve a mű teljes kéziratának felfedezését a szerző címével: "Útmutató kezdőknek és kész hackeknek", Vladimir Novikov javasolja ennek a műnek a tisztán paródia költői szövegnek minősítését. A költő műveinek négykötetes kiadásában a versek közé sorolja. Véleménye szerint számos vitatott eset jelenléte a költő szövegkritikájában lehetővé teszi, hogy mintegy 2038-ra teljes akadémiai gyűjteményt állítsanak össze műveiből [25] .

A lista összeállításakor a „Dalok” rovatba kerültek azok a versek, amelyek szövege a szerző által előadott töredékes dalfonogramról vagy a költő élete során más zeneszerzők által alkotott dallamról is ismert.

Dalok

- Ülsz éjjel, dolgozol, inspirálsz ihletet. Valaki lejön... súg valamit a füledbe vagy közvetlenül az agyadba - írsz le egy sort, tovább csiszolod. Aztán a dal végig veled él, nem ad békét, kínoz, kinyom, mint a fehérnemű - néha két hónapig gyötör. <…> Egész idő alatt rág, amíg meg nem írod…

Vlagyimir Viszockij számos dalművének nagyszámú szerzői címe van. Ezért az osztályozás alfabetikus elven alapul - a mű első sora szerint, amely általában stabilabb és felismerhetőbb, mint a szerző címe. A rendezés ugyanakkor lehetővé teszi a lista szerkezetének módosítását dátumok (harmadik oszlop) vagy szerzői címek (második oszlop) szerint. rovatban vannak besorolva .

Megnevezések a táblázatokban:
"—" - nincs adat
"***" - a szerző neve nélkül
" bold font " - Andrej Krylov szerint a legelterjedtebb első strófa és név [27] .
A Létrehozás dátuma oszlopban . a költői mű keletkezésének időpontja a kutatók véleménye szerint van feltüntetve Az Előadások
oszlopai az ismert szerző előadásainak dátumait jelzik: • Első  - az első ismert szerzői előadás ; • Nyilvános  - a szerző első nyilvános előadása • Utolsó  - az utolsó ismert szerző előadása A Nyomtatott kiadványok rovat lehetőség szerint a művek legkorábbi kiadásait tartalmazza. Ha az éveket kötőjellel írjuk, a dátumozás a feltüntetett dátumok "tól" - "ig" időszakát jelenti. A vesszővel elválasztott évszámok írásakor a jelzett évszámokban készült különböző kiadásokra utalunk.