Az arab írás romanizálása

Az arab írás latin betűs továbbítása (az arab nyelv romanizálása; arab مناظرة الحروف العربية ‎ mounatharat al-horouf al-ʻarabiyya ) az írott szavak továbbítása arab szöveggel és a helyesírással és a helyesírással.

Az arab és néhány más nyelvet arab írásmóddal írják , amely mind felületileg, mind szerkezetileg teljesen eltér a latin ábécétől . Ősidők óta próbálkoztak az arab ábécé latin nyelvű megírásával. A 20. század során számos kísérlet történt egy ilyen jelölés szabványosítására, de egyik javasolt rendszer sem vált teljesen általánossá.

Ez a cikk az arab írás latin nyelvű átvitelét tárgyalja, csak az arab nyelvre alkalmazva, főként annak irodalmi megtestesülésében.

Az arab ábécé latinul írásakor többféle megközelítés lehetséges. Először is, attól függően, hogy mit szeretnénk rögzíteni, az átírás és az átírás különbözik . Az első a kiejtést írja, a második a helyesírást. Emellett ritkán próbálkoznak a latin ábécé használatával szabályos írásra egyik vagy másik arab nyelvben vagy dialektusban.

A transzliteráció a grafémákat egyik gráfon keresztül a másikba továbbítja, ideális esetben úgy, hogy lehetséges a fordított fordítás. Az arab esetében további bonyodalmat jelent, hogy általában az arab szöveget hiányos hangosítással írják, vagyis csak a hosszú magánhangzók jelennek meg írásban, a rövideket pedig az olvasó a szövegkörnyezetből állítja vissza, nyelvtudása alapján. Tehát a قطر szó pontos átírása qṭr lenne , bár a szó valójában qaṭarként olvasható . A rövid magánhangzók arab szövegben is írhatók speciális diakritika használatával , bár ilyen jelölést csak speciális esetekben használnak (szótárak, tankönyvek külföldiek számára). Egy ilyen hangos jelölésből azonban teljes átírást kell készíteni.

Továbbá az átírás során a levélben nem megjelenő kiejtést természetesen figyelmen kívül hagyja. Tehát a szócikk utolsó mássalhangzójának asszimilációja ( sandhi ) al- az ún. szoláris mássalhangzók : például az al-nur kiejtése an-nur .

Az átírás lehet tudományos/pontos, azaz a célnyelvtől független és gyakorlatias, vagyis a környező szöveg nyelvére orientált. Házasodik a عمر خيام (nem zöngés átírás: ʿmr ḫyʾm , vokalizált - ʿumar ḫayyām ) átírása angol ( Omar Khayyam ) és német ( Omar Chajjam ) segítségével. Másrészt, az átírás közvetíthet egy szabványos kiejtést (az arabnál kissé hagyományos dolog), vagy egy regionális kiejtést (például Bagdad, Egyiptom vagy Marokkó), ami néha nagyon eltérő az arabul.

Alapvető szabványok

A meglévő átírási rendszerek két csoportra oszthatók:

  1. "Technikai" - megpróbálnak boldogulni az ASCII tartományban, 26 latin betűt + írásjeleket használnak, vagy kis- és nagybetűket használnak különböző jelentésekben; általában nem adnak át semmilyen további információt (morfológiai vagy fonetikai) azon kívül, ami közvetlenül az arab jelölésből elérhető (és néha kevesebb); szűk technikai célokra használják, és általában nem olvashatók egy személy számára (különösen azok számára, akik nem tudnak arabul), kivéve a chat rendszerét, mivel sok betűt és jelet anélkül használnak, hogy bármiféle összefüggésben álljanak a jelentésükkel, mint a többi latin nyelvben. ábécé alapú és más arab átírási rendszerekben;
  2. "Tudományos" - használjon diakritikus jeleket, kétjegyeket és felső indexeket; a legtöbb nem tiszta átírás, hanem átírási elemekkel: egyes karaktereket kiejtés és néha morfológia alapján közvetítenek, szinte mindig teljesen hangos hangot adnak át; használják az irodalomban, különösen a tudományos.

Az alábbi táblázatok a következő átírási és átírási rendszereket mutatják be:

Mássalhangzók táblázata

Levél Név Tudományos átírás Tudományos átírás Gyakorlati átírás Technikai átírás
lat. orosz HA EGY cirill
_		 LÁRMA ISO ISO/R UNGEGN ALA-LC EI ISO
egyszerű		 lat. orosz SATTS Qalam Buckwalter BATR ArabTeX Internetes
átírás
ﺍ ʼalif_ _ alif / a (ː)/ — ā ʾ ā  — aa a, aa a A aa A aa / A a a
ﺀ hamza hamza ;
egy szó elején		 / ʔ / — ʾ ˈ  — ʾ ' — — E ' ' e ' 2
Középen / ʔ / ʼ ʾ ˈ , ˌ * ʼ ʾ ' ʼ ,- — E ' ' e ' 2
ﺏ bāʼ_ _ ba / b / b b b b b B b b b b b
ﺕ taʼ_ _ hogy / t / t t t t t T t t t t t
ﺙ ṯāʼ _ sa / θ / Val vel ṯ th th ç th t C th v c _t th
ﺝ ǧīm, jim Jim / d͡ʒ ~ ɡ / j ǧ j dj j j, dj, g j/g J j j j ^g j/g
ﺡ ḥāʼ _ ha (emf.) / ħ / x ḥ ḩ ḥ ḥ h x H H H H .h 7
ﺥ ḫāʼ _ Ha / x ~ χ / x̱, x̮ ḫ ẖ/ẖ kh kh x kh x O kh x K _h 7'/kh/5
ﺩ dal távolság / d / d d d d d D d d d d d
ﺫ ḏal előszoba / ð / ẖ ḏ dh dh đ dh d Z dh * z' _d th/z
ﺭ raʼ_ _ ra / r / R r r r R R r r r r r
ﺯ zay zai / z / h z z z h ; z z z z z
ﺱ bűn syn / s / Val vel s s s Val vel S s s s s s
ﺵ Bűn gumiabroncsok / ʃ / w s SH SH s sh, ch w : SH $ x ^`s sh/ch
ﺹ szomorú kert / sˁ / Val vel ṣ s ṣ ṣ s Val vel x S S S .s s/S/9
ﺽ apu apu / dˁ / ḍ ḍ ḑ ḍ ḍ d, dh d V D D D .d d/D/9'
ﻁ ṭāʼ _ ta (emf.) / tˁ / t ṭ ţ ṭ ṭ t t U T T T .t T/t/6
ﻅ ẓāʼ _ per / ðˁ ~ zˁ / ẓ ẓ z̧ ẓ đ̣ z, zh, dh s, néha d Y Z Z Z .z Z/z/6'
ﻉ ` ayn_ ain / ʕ / ' ʿ ʻ ʿ r ʻ —, ъ, magánhangzó-kettőzés* ` ` E E ` 3
ﻍ ayan meleg / ɣ / G e ḡ gh gh ğ g, gh G G gh g g .g gh/3'
ﻑ fāʼ_ _ F / f / f f f f f F f f f f f
ﻕ qaf kávézó / q / nak nek q ḳ q q, k/g k, (g)* K q q q q q/2/k
ﻙ kaf kaf / k / nak nek k k k, s nak nek K k k k k k
ﻝ lám lám / l / l l l l l, l L l l l l l
ﻡ mim pantomim / m / m m m m m M m m m m m
ﻥ apáca apáca / n / n n n n n N n n n n n
ﻩ haʼ_ _ Ha / h / x, h h h h x ~ h h h h h
ﻭ wow wav / w , uː / in, ў w w; o w/u, oo, ou in, at W w w w/uu w w
ﻱ yāʼ_ _ igen / j , iː / th y y; e y/i, ee és (s) én y y y/ii y y/i

Különleges kombinációk

Levél Név Tudományos átírás Tudományos átírás Gyakorlati átírás Technikai átírás
lat. orosz HA EGY cirill
_		 LÁRMA ISO ISO/R UNGEGN ALA-LC EI ISO
egyszerű		 lat. orosz SATTS Qalam Buckwalter BATR ArabTeX Internetes
átírás
ﺁ alif madda alif madda /ʔaː/ ʾā_ _ ʾa _ ā , ʾā ā ā , ʼā ā 'aa ʾa _ a AEA eaa „A a/aa
ﺓ tāʼ marbūṭa _ hogy marbuta /a, at/ h, t ẗ h , t h, t a, at ŧ a, ah / at a, at/et @ h, t p t' T a/ah
ﻯ ʼ alif maqṣūra Alif Maksura /aː/ ā ỳ y ā a a a / ae Y aaa _A a/aa
ﻻ lam'alif _ _ lám-alif /laː/ la laʾ_ _ la la la laa la la LA la laa la la
ال ʼalif lam alif-lam /al, aC-/ al- ʾˈal_ _ al- al- összes- al-; al- al el, e+ AL al Al- al- l-/kettős mássalhangzó
asszimilációja a szócikk al- szoláris mássalhangzók előtt + + + — + + — — - / + +

Magánhangzók

Levél Név Tudományos átírás Tudományos átírás Gyakorlati átírás Technikai átírás
lat. orosz HA EGY cirill
_		 LÁRMA ISO ISO/R UNGEGN ALA-LC EI ISO
egyszerű		 lat. orosz SATTS Qalam Buckwalter BATR ArabTeX OnlineScript
َ◌ fatḥa fatha / a / a a, e, e
ُ◌ ḍamma anyám / u / u nál nél
ِ◌ kasra kasra / én / én és
َا◌ fatḥaʾalif _ _ / aː / ā aʾ_ _ ā a
ٰ◌ ʾ alif ḫanǧariyya / aː / ā — ā
َى◌ fatḥaʾ alif maqṣūra / a / ā aỳ a a ā
ىٰ◌ / aː / ā āỳ a — — —
ُو◌ ḍamma wāw / uː / ū uw ū
ِي◌ kasra yāʾ / iː / én iy én
diftongusok
Levél Név Tudományos átírás Tudományos átírás Gyakorlati átírás Technikai átírás
lat. orosz HA EGY cirill
_		 LÁRMA ISO ISO/R UNGEGN ALA-LC EI ISO
egyszerű		 lat. orosz SATTS Qalam Buckwalter BATR ArabTeX OnlineScript
َو◌ fatḥa wāw / au / ó aw˚ ó
َي◌ fatḥa yāʾ / ai / igen ay˚ igen
َوّ◌ /uːw, -uː/ uww uw̄ uww, -ū uww ūw, -ū uww, -ū
ِيّّ◌ /iːj, -iː/ iyy iȳ iyy, -ī iyy īy, -ī iyy, -ī

Nunation

Levél Név Tudományos átírás Tudományos átírás Gyakorlati átírás Technikai átírás
lat. orosz HA EGY cirill
_		 LÁRMA ISO ISO/R UNGEGN ALA-LC EI ISO
egyszerű		 lat. orosz SATTS Qalam Buckwalter BATR ArabTeX OnlineScript
ـً tanwīn fatḥa /an/ an áʾ , á an a n (an) —
ًى◌ /an/ an áỳ — — — —
ـٌ tanwīnḍamma /ENSZ/ ENSZ u ENSZ u n (ENSZ) —
ـٍ tanwin kasra /ban ben/ ban ben én ban ben i n (ban ben) —

Egyéb jelek

Levél Név Tudományos átírás Tudományos átírás Gyakorlati átírás Technikai átírás
lat. orosz HA EGY cirill
_		 LÁRMA ISO ISO/R UNGEGN ALA-LC EI ISO
egyszerű		 lat. orosz SATTS Qalam Buckwalter BATR ArabTeX OnlineScript
ْ◌ sukun /Ø/ ◌˚ — — — —
ّ sadda / cc / mássalhangzó-kettőzés ◌̄ mássalhangzó-kettőzés
ٱ hamzatu 'l-waṣl / ʔ / ◌' ◌ʾ _ ◌̆ ◌' — ◌'
ؐ waṣla /Ø/

Szabályos ábécé

Több próbálkozás is ismert arra, hogy a latin ábécét használják az egyik vagy másik arab nyelvben vagy dialektusban való szabályos írásra.

Latin ábécé a közép-ázsiai arabok számára
A a Kuka c c Ç ç D d e e F f G g
Ƣ ƣ H h Ħ ħ én i J j K k l l M m
N n Ó o Pp Q q R r S s Ş ş T t
Ѣ ѣ u u Vv X x Y y Z Z '

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Átviteli utasítások ... 1966.

Irodalom

Linkek