| Proto-indo-iráni | |
|---|---|
| Újjáépítés | indoiráni nyelvek |
| Vidék | Lásd #eurázsiai sztyeppe |
| Korszak | Kr.e. 3. évezred vége |
| leszármazottak | |
A proto -indo-iráni az indoeurópai nyelvcsalád indo -iráni ágának rekonstruált proto -nyelve . Beszélői, a feltételezett proto-indo-irániak , állítólag a Kr.e. 3. évezred végén éltek, és gyakran az eurázsiai sztyepp sintasta kultúrájához és a korai andronovoi régészeti horizonthoz kötődnek.
A proto-indo-iráni szatem nyelv volt , valószínűleg kevesebb mint egy évezrednyire van ősétől, a késői proto-indoeurópaitól , és kevesebb mint egy évezrednyire van a Rigvéda avesztai és védikus szanszkritjától , annak leszármazottaitól.
A proto-indo-iráni nyelvek a görög , az örmény és a fríg nyelvek mellett egy alcsoportot alkotnak, a morfológiai szerkezetben feltűnő hasonlóságok alapján. Ez a probléma azonban továbbra is megoldatlan [1] .
Az indoárja nyelvek , az iráni nyelvek és a nurisztáni nyelvek őse .
| ajak- | koronális | nádor | Veláris | Gége | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| fogászati/alveoláris | postalveoláris | az első | második | |||||
| robbanó | süket | *o | *t | *ć | *c | *k | ||
| zöngés | *b | *d | *ȷ́ | *ǰ | *g | |||
| leszívott | *bʰ | *dʰ | *ȷʰ | *ǰʰ | *gʰ | |||
| réshang | süket | *s | *s | *H | ||||
| zöngés | ( *z ) | ( *ž ) | ||||||
| Orr | *m | *n | ||||||
| Folyékony | ( *l ) | *r *r̥ | ||||||
| Félmagánhangzó | *y | *w | ||||||
| magas | *i *ī | *u u |
|---|---|---|
| Rövid | *a *a | |
A magánhangzókon kívül a *H , és az *r̥ is működhet szótagmagként.
Feltételezhető, hogy a proto-indo-iráni két megálló vagy affrikát sorozatot tartalmazott a palatálistól a postalveolárisig [2] . Ennek az ellentétnek fonetikai jellege nem tisztázott, ezért általában elsődleges vagy első sorozatnak nevezik őket (*ć *ȷ́ *ȷ́ʰ, a proto-indoeurópai palatoveláris *ḱ *ǵ *ǵʰ folytatása) és a második ill. másodlagos sorozatok (*č *ǰ *ǰʰ, a proto-indoeurópai síkságok és labializált velárisok, *k, *g, *gʰ és *kʷ, *gʷ, *gʷʰ folytatása, palatalizáló kontextusban). Az alábbi táblázat a két sorozat leggyakoribb reflexeit mutatja (a proto -iráni az iráni nyelvek, köztük az aveszta és az óperzsa feltételezett őse) [3] [4] :
| személyes adatok | Proto-indoárja | szanszkrit | Proto-iráni | Avestan | régi perzsa | Nuristani |
|---|---|---|---|---|---|---|
| *ć | ś ([ɕ]) | ś ([ɕ]) | *ts | Val vel | θ | ċ ([ts]) / š |
| *ȷ́ | j ([ɟ]) | j ([ɟ]) | *dz | G | G | j ([dz]) / g |
| *ȷʰ | h ([ʑʱ]) | h ([ɦ]) | ||||
| *c | s ([s]) | s ([s]) | *c | h | h | h |
| *ǰ | j ([ɟ]) | j ([ɟ]) | *ǰ | ǰ | ǰ | ǰ/ž |
| *ǰʰ | h ([ʑʱ]) | h ([ɦ]) |
Általában azt feltételezik, hogy a proto-indoeurópai nyelvnek három és négy öblös mássalhangzója volt, amelyek mindegyike előfordulhat szótagban és nem szótagban is. A protoindo-iráni nyelvben a gége egyetlen fonémává /*H/ olvadt össze. Beaks azt sugallja, hogy ennek a /*H/-nek néhány példája a rigvédikus szanszkritban és az avesztánban is fennmaradt íratlan glottális stopként , amint azt a metrikák [5] igazolják .
A proto-indoeurópai és a védikus szanszkrithoz (és az avestánhoz is, bár nem jegyezték fel [6] ), a protoindo-iráninak is volt a modern japánhoz hasonló hangmagassági ékezetrendszere , amelyet hagyományosan a hangsúlyos magánhangzó feletti éles akcentussal jelölnek.
A proto-indo-iránt a protoindoeurópaitól elválasztó legjellemzőbb hangtani változás az ablaut *e, *o, *a magánhangzók egyetlen magánhangzóvá, protoindoiráni * a-ba hajtása (de lásd Brugmann törvényét) . Grassmann törvénye, Bartholomew törvénye és Hand hangtörvénye is protoindo-iráni nyelven készült el.
Az alábbiakban egy átfogóbb lista látható néhány javasolt hangmódosításról a proto-indoeurópairól a protoindo-iránira:
| Proto-indoeurópai | Proto-indo-iráni | szanszkrit | Avestan | latin | angol | Szójegyzék |
|---|---|---|---|---|---|---|
| *ḱm̥tom | *Katám | Satam | satem | százalék | száz) | száz |
| *ǵonu | *ȷʹāʹnu | jānu | zanu | genū | 'térd' | térd |
| *ǵʰimós | *ȷʰimas | hima | ziiå | hiems | téli | |
| *kʷos | *kas | kas | ka | quis | WHO | WHO |
| *gʷṓws | *gāwš | gaus | gao | bōs | 'tehén' | tehén |
| *gʷʰormos | *g'armas | harmas | garəma | formák | meleg | meleg |
A proto-indo-irániról indoárja hangzásváltozásai közé tartozik a hangos sziszegő *z elvesztése ; között tartozó proto-iráni , van egy kétségbeesett PIE hang törekszik .
| PITE | IA / Ved | Av | Proto-indoeurópai | indoárja/
védikus |
Avestan | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| *o | > | p | p | * p h̥₂tḗr "apa" | p itā́ "apa" | pi tar- "apa" |
| *b | > | b | b | * b él- "erős" | bálam " erő" | — |
| *bʰ | > | bh | b | * bʰ réh₂tēr "testvér" | bh rātār - "testvér" | b rātar- „testvér |
| *t | > | t | t | * t uHóm "te" | tuvam " te" | t vəm "te" |
| *d | > | d | d | * dóru " fa" | daru " fa" | dāru - " fa" |
| *dʰ | > | dh | d | * dʰoHnéh₂- " gabona" | dhānā́ - " gabona" | dāna - " gabona" |
| *ḱ | > | S | s | * déḱ m̥ " tíz" | dáś a " tíz " | das a " tíz " |
| *ǵ | > | j | z | * ǵonu " térd" | jānu " térd" | zānu - " térd" |
| *ǵʰ | > | h | z | * ǵʰ imós "hideg" | h imá- "hideg, fagy" | zəmaka - " téli vihar" |
| *k | > | k~c | x~c | * k ruh₂rós "véres" | k rūrá - "véres" | x rūra - "véres" |
| * té k et "tud futni" | — | ta č at̰ "talán fut" | ||||
| *g | > | g~j | g ~ ǰ | * h₂éu g es- "erő" | ó j as- "erő" | ao ǰ ah "erő" |
| * h₂u grós " erős" | u g rá - "erős" | u gr ra - "erős" | ||||
| *gʰ | > | gh~h | g ~ ǰ | * dl̥H gʰ ós "hosszú" | dir ghá - " hosszú" | darə ga- " hosszú " |
| * dleH gʰ istos "hosszabb" | drāghiṣṭha | dra ǰ išta - "hosszabb" | ||||
| *kʷ | > | k~c | k~c | * kʷos " ki" | káḥ " ki" | kō " ki" |
| * kʷe " és" | c a "és" | ́č a "és" | ||||
| *gʷ | > | g~j | g ~ ǰ | * gʷou- " tehén" | g av - "tehén" | g au- "tehén" |
| * gʷih₃wós " élő " | j iva - "élő" | Régi perzsa : ǰ īva - "élet" | ||||
| *gʷʰ | > | gh~h | g ~ ǰ | * gʷʰ nénti "sztrájk" (pl.) | gh nánti "sztrájk" (pl.) | — |
| * gʷʰ énti "sztrájk" | hánti " ver " | ǰ ainti "beats" | ||||
| *s | > | s | s~h | * s eptm̥ "hét" | s aptá "hét" | h apta "hét" |
| * h₁é s ti "enni" | á s ti "enni" | a s ti "enni" | ||||
| *y | > | y | y | * y ugóm "iga" | y ugam "igam" | y uga - "iga" |
| *w | > | v | v | * wéǵʰeti " menni " | váhati " menni " | v azaiti "utazni" |
| *m | > | m | m | * méh₂tēr " anya" | m ātar - "anya" | mātar - " anya" |
| *n | > | n | n | * nós " mi " | n mint "mi" | n ō "mi" |
| *l | > | l ~ r | r | * kʷe l eti "mozgalom" | ca r ati "mozgás" | ca r aiti "mozgalom" |
| *r | > | r | r | * bʰréh₂tēr " testvér " | bh r ātar - "testvér" | b r ātar - "testvér" |
| *n̥ | > | a | a | * n̥ - "nem-" | a - "nem-" | a - "nem-" |
| *m̥ | > | a | a | * ḱ m̥ tóm "száz" | ś a tam "száz" | sa təm " száz " |
| *l̥ | > | r̥ | ərər | * w ĺ̥ kʷos "farkas" | v ŕ̥ ka- "farkas" | vəhr ka- " farkas" |
| *r̥ | > | r̥ | ərər | * ḱ ŕ̥ d- "szív" | h ŕ̥ d- "szív" | zərə d- " a szívhez" |
| *én | > | én | én | * l i nékʷti "levelek" | ri ṇákti " levelek" | ir i naxti "elengedni" |
| *e | > | a | a | * déḱm̥ " tíz " | dáśa " tíz " | da sa " tíz " |
| *e | > | ā | ā | * h₂nḗr " személy " | nem " személy " | nem " személy " |
| *a | > | a | a | * h₂é ǵeti "vezetni" | á jati "vezetni" | egy zaiti "vezetni" |
| *ā | > | ā | ā | * méh₂ tēr " anya" | matāʹ "anya" | mā tar- " anya " |
| *o | > | a ~ ā | a ~ ā | * ǵ ó mbʰ o s "fog, gombostű" | j ā́ mbh a - "fog, agyar" | — |
| * ǵónu " térd " | jā nu " térd" | zā nu- " térd " | ||||
| *ō | > | ā | ā | * dʰ oH néh₂ - "gabona" | dhā nā́ - " gabona" | dāna - " gabona " |
| *u | > | u | u | * te " igaz " vagy | y u gám "iga" | y u ga- "iga" |
| *ū | > | ū | ū | * mū's " egér " | mū́ ṣ - " egér" | perzsa mú " egér " |
| *h₁ | > | ∅ | ∅ | * h₁ esti "enni" | asti "enni" | asti "enni" |
| *h₂ | > | ∅ | ∅ | * h₂ ŕ̥tḱos "medve" | ŕ̥kṣa - "medve" | arəša - "medve" |
| *h₃ | > | ∅ | ∅ | * h₃ ókʷs(i) "szem" | akṣi "szem" | as "szem" |
| *h4 | > | ∅ | ∅ | * h₄ órǵʰ "here" | — | ərəzi - "here" |
| Proto-indo-iráni | régi iráni ( avesztai , óperzsa ) | védikus szanszkrit |
|---|---|---|
| * Háć "ló" volt | Av aspa , Dp asa | asva |
| *bʰaHgás "rész, megosztani" | Av baga | bhaga |
| *bʰráHtā "testvér" | Av, Dp brātar | bhrātr̥ |
| *bʰúHmiš "föld" | Dp būmis | bhūmi- _ |
| *mártyas "halandó, ember" | Av maṣ̌iia , Dp martiya | martya |
| *mā́ van "holdja" | Av mā̊ , Dp māha | mās |
| *wasr̥ "tavasz" | Av vaŋhar | vasara "reggel" |
| * Hr̥tás "igazság" | Av aṣ̌a , Dp arta | r̥ta |
| *dʰráwgʰ mint "hazugság" | Av draoγa , Dp drauga | drógha "rossz szavakat használni" |
| * sawmas "préselt (lé)" | Av haoma | soma- _ |
A proto-indo-iráni nyelv megőrizte a proto-indoeurópai morfológiájának nagy részét: a főnevek és igék tematikus és atematikus deklinációját, az egyes, kettős és többes szám mindhárom számát, az igében az idő, a hangulat és a hang összes kategóriáját. , és esetek a főnévben.
A főnév fontos újítása a magánhangzós tövekkel használt *-nām genitivus többes végződés létrehozása. Az igékben a fő újítás a passzív ragozás létrehozása a *-yá utótaggal , mediális ragozással. [nyolc]
| indoeurópaiak | |
|---|---|
| indoeurópai nyelvek | |
| indoeurópaiak | |
| Proto-indoeurópaiak | |
| A kihalt nyelvek és a mára megszűnt etnikai közösségek dőlt betűvel vannak szedve . Lásd még: Indoeuropean Studies . | |