Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ( az ICAO az angol  ICAO-ból - International Civil Aviation Organization ) az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosodott ügynöksége, amely a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szabványokat állapít meg, és koordinálja fejlesztését a biztonság és a hatékonyság javítása érdekében [1] . A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) független szervezet, és nem szabad összetéveszteni az ICAO-val.

Az ICAO-t az 1944 - es Chicagói Egyezmény II. része alapján hozták létre . 1947 óta létezik. A központ a kanadai Montrealban található. A Szovjetunió 1970. november 14-én csatlakozott az ICAO-hoz.

Az ICAO törvényi célja a nemzetközi polgári repülés biztonságos, rendezett fejlődésének biztosítása az egész világon, valamint a nemzetközi együttműködés megszervezésének és koordinációjának egyéb vonatkozásai a polgári repülés minden területén, beleértve a nemzetközi szállítást is. Az ICAO szabályainak megfelelően a nemzetközi légteret repülésinformációs régiókra osztják  - légtérre, amelyek határait a navigációs és légiforgalmi irányítási eszközök képességeinek figyelembevételével állapítják meg. Az ICAO egyik funkciója négybetűs egyedi kódok hozzárendelése a világ repülőtereihez - repülőterek  légi és meteorológiai információinak továbbítására szolgáló azonosítók, repülési tervek (repülési tervek), polgári repülőterek kijelölése a rádiónavigációs térképeken stb. .

1992-ben (A29-1 határozat) az ICAO december 7-ét a polgári repülés napjává nyilvánította . A jövőben ezt a döntést az ENSZ is támogatta .

ICAO Charta

Az ICAO Chartája a polgári repülésről szóló nemzetközi egyezmény (más néven Chicagói Egyezmény ) kilencedik kiadása , amely 1948 és 2006 között változásokat tartalmaz. Az ICAO Doc 7300/9 megjelölése is van.

Az Egyezményt 19 melléklet ( eng.  Annexes ) egészíti ki, amelyek nemzetközi szabványokat és gyakorlati ajánlásokat fogalmaznak meg.

Az egyezmény mellékleteinek listája https://ru.wikipedia.org/wiki/Convention_on_International_Civil_Aviation#Appendices_to_the_Convention

ICAO kódok

Az ICAO és az IATA saját repülőtéri és légitársasági kódrendszerrel rendelkezik. Az ICAO négybetűs repülőtéri kódokat és hárombetűs légitársasági kódokat használ . Az Egyesült Államokban az ICAO kódokat általában csak a K előtag különbözteti meg az IATA kódoktól (pl. LAX == KLAX ). Hasonlóképpen, Kanadában a C előtag hozzáadódik az IATA kódokhoz , hogy az ICAO kódot képezzen. A világ többi részén az ICAO és az IATA kódok nem kapcsolódnak egymáshoz, mivel az IATA kódok fonetikai hasonlóságon alapulnak, az ICAO kódok pedig helyalapúak.

Az ICAO feladata az alfanumerikus repülőgép-típuskódok kiadása is, amelyek 2-4 karakterből állnak. Ezeket a kódokat általában a repülési tervekben használják.

Az ICAO telefonhívójeleket is biztosít a repülőgépek számára világszerte. Ezek egy hárombetűs légitársasági kódból és egy vagy kétszavas hívójelből állnak. Általában, de nem mindig, a hívójelek megfelelnek a légitársaság nevének. Például az Aer Lingus  kódja EIN , a hívójel pedig Shamrock , a Japan Airlines International esetében a kód: JAL , a hívójel pedig a Japan Air . Így az Aer Lingus 111-es járata az "EIN111" kóddal és a rádión keresztül "Shamrock Száztizenegy"-nek ejthető. Az azonos Japan Airlines-számmal rendelkező járatokat „JAL111” kóddal látják el, és „Japan Air 111”-nek ejtik. Az ICAO emellett repülőgép-nyilvántartási szabványokat is elfogad, amelyek többek között alfanumerikus kódokat rendelnek az országokhoz.

A szervezet tagjai

Az alábbi bekezdés, miután a résztvevő 95.135.160.212 2022. október 1-jén 21:43-kor módosította, ellentmond az ugyanebben a bekezdésben szereplő ICAO-dokumentumokra való hivatkozásoknak.

2022 októberében az országok száma 192: 191 az ENSZ 193 országából ( Liechtenstein és Oroszország kivételével ) plusz a Cook-szigetek [2] [3] [4] [5] .

Liechtenstein Svájcot delegálta a szerződés végrehajtására, hogy azt Liechtenstein területén alkalmazni lehessen

Szervezeti felépítés

A szervezet felépítését a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény második része írja le . A „Név és felépítés” 43. cikkével összhangban a szervezet közgyűlésből, tanácsból és „szükség szerint egyéb szervekből” áll .

Összeszerelés

A Közgyűlés ( eng.  Assembly ) legalább háromévente ülésezik, és a Tanács kérésére vagy a Szerződő Államok teljes számának legalább egyötöde kérésére a Közgyűlés rendkívüli ülését bármely időpontban össze lehet tartani. idő. A Közgyűlés 1954. június 14-i 8. ülésszaka által végrehajtott módosítás előtt, amely 1956. december 12-én lépett hatályba, a Közgyűlés évente ülésezett, a Közgyűlés 14. ülésszaka által 1962. szeptember 15-én és 1975. szeptember 11-én lépett hatályba, a Közgyűlés rendkívüli ülésének megtartása elegendő volt bármely tíz szerződő állam felkérésére.

A Közgyűlés jogai és kötelezettségei a következők:

• a Közgyűlés minden ülésén megválasztják elnökét és más tisztségviselőit;
• a Tanácsba a szerződő államok megválasztása;
• a Tanács jelentéseinek megvizsgálása és azokkal kapcsolatos megfelelő intézkedések megtétele;
• a Szervezet éves költségvetésének és pénzügyi tevékenységének meghatározása;
• a kiadások ellenőrzése és a Szervezet pénzügyi kimutatásainak jóváhagyása;
• a jelenlegi Egyezmény rendelkezéseinek módosítására és módosításaira vonatkozó javaslatok mérlegelése.

Tanács

A Tanács  36 szerződő államból áll , akiket a Közgyűlés választ háromévente. Az 1944-es egyezmény eredeti szövege 21 tagú Tanácsot írt elő. Azóta négyszer változott az államok száma: a Közgyűlés 13. ülésszakán (27 állam), a 17. (30), a 21. (33) és a 28. (36 állam). A Közgyűlés 1990. október 26-i 28. (rendkívüli) ülésén végrehajtott utolsó változtatás 2002. november 28-án lépett hatályba.

A tanács feladatai közé tartozik:

• éves jelentések készítése a Közgyűlés számára;
• a Közgyűlés utasításainak végrehajtása;
• a Tanács tagjai közül kialakított Légiközlekedési Bizottság kinevezése;
• a Léginavigációs Bizottság létrehozása és elnökének kinevezése;
• a Szervezet pénzügyeinek irányítása, beleértve a Tanács elnökének fizetésének meghatározását;
• jelentése a Közgyűlésnek és a Szerződő Államoknak az Egyezmény megsértéséről vagy a Tanács ajánlásainak és határozatainak be nem tartásáról;
• nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok elfogadása, a továbbiakban: mellékletek.

tanácselnök

A Tanács elnökét maga a Tanács választja három évre, újraválasztási lehetőséggel. A Tanács elnökének nincs saját szavazata, az bármelyik Szerződő Állam lehet. Abban az esetben, ha a Tanács egy tagja lesz a Tanács elnöke, akkor a helye megüresedik - a Közgyűlés a lehető legrövidebb időn belül ezt a helyet egy másik Szerződő Állam tölti be. A Tanács egy vagy több alelnököt is választ, akik megtartják szavazati jogukat a Tanács elnöki tisztsége alatt.

A Tanács elnökének feladatai közé tartozik:

• a Tanács, a Légiközlekedési Bizottság és a Léginavigációs Bizottság üléseinek összehívása;
• a Tanács nevében a Tanács által ráruházott feladatok ellátása.

Léginavigációs Bizottság

A léginavigációs bizottság 19 személyből áll ,  akiket a Tanács nevez ki a szerződő államok által jelölt személyek közül [6] . Az 1944-es egyezmény eredeti szövegének megfelelően a Bizottság 12 főből állt. Ezt követően ez a szám kétszer változott: a 18. ülésszakon (15 fő) és a 27-én (19 fő). Az utolsó módosítás, amelyet a Közgyűlés 1989. október 6-i 27. ülésén hajtottak végre, 2005. április 18-án lépett hatályba.

A Léginavigációs Bizottság feladatai közé tartozik:

• az egyezmény mellékleteinek módosítására irányuló javaslatok megfontolása, elfogadásra ajánlás a Tanácsnak;
• műszaki albizottságok létrehozása;
• tanácsot ad a Tanácsnak a léginavigáció fejlesztésére vonatkozó információknak a szerződő államokhoz történő eljuttatásával kapcsolatban.

Egyéb szervek

• Légiközlekedési Bizottság;
• Jogi Bizottság;
• Léginavigációs Támogatási Bizottság;
• Pénzügyi Bizottság;
• A nemzetközi légi közlekedésbe való jogellenes beavatkozást ellenőrző bizottság;
• Személyzeti Bizottság;
• Műszaki Együttműködési Bizottság;
• Titkárság.

Regionális irodák

• Európa és Észak-Atlanti-óceán ( Párizs );
• afrikai ( Dakar );
• Közel-Kelet ( Kairó );
• dél-amerikai ( Lima );
• Ázsia-csendes-óceáni ( Bangkok );
• Észak-Amerika és a Karib-térség ( Mexikóváros );
• kelet-afrikai ( Nairobi ).

ICAO kiadványok katalógusa

Link a termékek és szolgáltatások katalógusához (ICAO-kiadványok katalógusa) – 2022 [7]

Az ICAO-kiadványok (dokumentumok) túlnyomó részét térítés ellenében terjesztik.

Az ICAO Tanács ülésein jóváhagyott dokumentumok módosításakor a főtitkár értesítést küld az ICAO tagállamainak az ilyen változásokról, és az ICAO-egyezmény 38. cikkére hivatkozva javasolja, hogy az ICAO-nak küldjenek válaszinformációt az ICAO bármely nézeteltéréséről. az állam a dokumentum és/vagy a dokumentum egésze elfogadott módosításaival, valamint az ICAO-dokumentum által módosított állam nemzeti szabályozásának eltéréseivel.

Az értesítésben meg kell határozni az értesítést fogadó állam válaszadási határidejét.

A közleményhez csatolva:

Módosítási szöveg.

A módosítással egészben vagy részben való egyet nem értés bejelentésének formanyomtatványa.

Űrlapminta a módosítandó jogi aktus rendelkezéseinek való megfelelésről vagy a nemzeti szabályozás és az eszköz között fennálló eltérésekről szóló értesítéshez.

Feljegyzés az eltérésekről szóló értesítések kiadásának eljárásáról.

A dokumentum vagy annak módosítása végrehajtásához szükséges feladatok listája.

A dokumentum módosításának következményeinek értékelése.

A közlemény kimondja, hogy ha az állam az előírt határidőn belül nem nyújt be a módosításokkal vagy a dokumentummal való egyet nem értéséről szóló értesítést, vagy a nemzeti szabályozásban nem mutat be eltérést az ICAO dokumentumok követelményeitől, akkor ez az ICAO szabályai szerint azt jelenti, hogy az értesítés címzettjének államának nincs kifogása az elfogadott módosítások egyes részei ellen és/vagy a dokumentum egészének végrehajtására vonatkozó kötelezettség tekintetében.

Lásd még

• ICAO repülőtéri kód

Jegyzetek

1. ↑ Az ICAO és a Chicagói Egyezmény története . ICAO. Letöltve: 2019. december 17. Az eredetiből archiválva : 2021. április 17. (határozatlan)
2. ↑ Az ICAO-tagállamok orosz nyelvű listája (2022. júliusi állapot) . ICAO. Letöltve: 2019. december 17. Az eredetiből archiválva : 2021. március 21. (határozatlan)
3. ↑ Az ICAO-tagállamok többnyelvű listája (2022. júliusi állapot) . ICAO. Letöltve: 2019. december 17. Az eredetiből archiválva : 2021. március 21. (határozatlan)
4. ↑ Dominika az ICAO 193. tagállama lesz . www.icao.int . Hozzáférés időpontja: 2021. október 31. (határozatlan)
5. ↑ tagállamok . www.icao.int . Letöltve: 2021. október 31. Az eredetiből archiválva : 2021. október 31. (határozatlan)
6. ↑ Léginavigációs Bizottság ICAO . ICAO. Letöltve: 2019. december 17. Az eredetiből archiválva : 2021. április 17. (határozatlan)
7. ↑ Katalógus - 2022 . https://www.icao.int/publications/Pages/catalogue.aspx . Letöltve: 2022. augusztus 16. (határozatlan)

Linkek

• Egyezmény a Nemzetközi Polgári Repülésről
• ICAO az ENSZ honlapján

A közösségi hálózatokon	Twitter Facebook LinkedIn
Fotó, videó és hang	Youtube
Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán nagy kínai Nagy norvég Nagy orosz a világ körül Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNC : a10132685 BNE : XX112729 BNF : 11882856n GND : 877-1 ICCU : UFIV029940 ISNI : 0000 0001 2171 705X , 0000 0004 0403 6086 J9U : 987007263162805171 LCCN : n79006778 NDL : 00288538 NKC : ko2004233571 NLA : 35227972 NLG : 48397 NUKAT : n97048289 PTBNP : 534075 SUDOC : 027580466 VIAF : 141650128 WorldCat VIAF : 141650128