Protetikus hangok megjelenése a protoszláv nyelvben

A protézishangok  megjelenése protoszláv fonetikai változás. Ez a *j és *v mássalhangzók megjelenéséből áll a szó elején a magánhangzók előtt .

A jelenség leírása

Fonetikai okokból a *v az * u (> *ъ ) és az *ū (> *y ), a *j pedig a * i (> *ь ) és a *ī (> *i ) előtt szerepelt. Yu. V. Shevelev is a protoszláv korszakra utal egy protézis megjelenésére az *e- és *ě- előtt [1] .

Valószínűleg már a protoszláv nyelv összeomlása után a protetikus mássalhangzók külön szláv idiómákban és más magánhangzók előtt keletkeztek [2] [3] :

• A legtöbb szláv nyelvben a *j az * a - előtt szerepelt , csak az óegyházi szlávban hiányzik, a bolgárban pedig vannak ingadozások (vannak protézissel és anélkül is) [4] [5] : Praslav. *azъ "én" > st.-glory.  Az , Bolg. az , hanem bolgár. tárcsa. nyelv, egyéb orosz ꙗзъ, ꙗ , rus. i , ukr. Belor vagyok . Én , Serbohorv. jȃ , szlovén. jàz, jâ , cseh. já , szlovák. ja , lengyel ja , v.-tócsa. ja , n.-tócsa. ja , puha. joz, jo [6] ;
• *e- előtt a keleti szláv kivételével minden szláv nyelvben j található . Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az ortodox szláv nyelvben a j- elveszett ebben a pozícióban, másrészt pedig az, hogy soha nem jelent meg [7] . Példa: Praslav. *elen / *elenъ > régi szláv .  elen , bulg. elen , Serbohorv. jёlȇn , szlovén. jelen , cseh. jelen , szlovák jeleň , Pol. jeleń , v.-tócsa. jeleń , n.-tócsa. jeleń , hanem más orosz. szarvas , rus. szarvas , ukrán szarvas , fehér skarlát [8] ;
• A kettőshangzókból keletkezett új * u - előtt az ukrán, fehérorosz, délorosz , alsó- és felsőlausi, polábiai, valamint néhány lengyel nyelvjárásban : Praslav. *usta " száj " > ukrán wusta , Belor. wusta , v.-tócsa. wusta , n.-tócsa. husta ;
• A ǫ előtt - ukrán, fehérorosz, dél-orosz, lusat, bolgár, szlovén és lengyel nyelven: Praslav. *ǫglь " szén " > ukrán vugil , Belor. vugol , bolg. egyszóval szlovén . vogl , Pol. węgiel , w.-tócsa. wuhl , n.-pud. hatalmasl ;
• *o- előtt az ukrán, fehérorosz, dél-orosz, lusat, néhány lengyel és cseh nyelvjárásban : Praslav. * tűz "tűz" > ukrán. tűz , v.-tócsa. woheń , n.-tócsa. hogen .

V. Shaur cseh tudós úgy véli, hogy a protoszláv szó elején lévő *i nem változott * ь-vé , hanem megőrizte minőségét, míg a prosztikus *j nem jelent meg ilyen magánhangzó előtt (azonban az összeomlás után a protoszláv nyelvből a cseh nyelven fejlődött ki, vö. cseh jít " to go " _____.Rus,iśćlengyel,ísťszlovák,hyśpuddle-N.,hićpuddle -V.at bolgár ida „Megyek”, macedón ide „megy”). Shaur szerint tehát a protoszláv számára nem *jьskra "szikra", *jьmę "név", *jьgra "játék", *jьměti "van", hanem * iskra , *imę , * igra illetve *iměti [9 ] .

Számos példa van a *v megjelenésére , és nem *u és *ū előtt :

• Praslav *vatra "tűz, kandalló" Avesttel.  ātar- "tűz", Irl. áith "kemence". Feltételezik, hogy a *v itt abból a népetimológiából eredhet, amely ezt a szót a *vъtrъ "kovács" vagy a *vygъnъ "kovács"-hoz kapcsolta [4] ;
• Praslav *ajuce > dr- cseh. vajce , cseh. vejce , szlovák vajce (de más modern szláv nyelvekben *j -vel : st. slav.  aice , orosz tojás , lengyel jaje ).

Protézis vagy szünet?

A tudományban két magyarázat létezik a protetikus mássalhangzók megjelenésének okára a protoszláv nyelvben: megjelenésük a mondat abszolút elején, szünet után (vagyis mint megfelelő protetikus mássalhangzók), vagy mint eszköz. a nyitott szótag törvénye következtében keletkezett hézagok megszüntetésére [10] . Az első álláspontot A. Bruckner , a másodikat V. Vondrak , A. Meie [11] , J. Zubaty , G. A. Iljinszkij , F. Travnichek [12] , S. B. Bernstein [13] képviselte .

Annak a ténynek a támogatói, hogy a hiat volt az oka a protetikus magánhangzók megjelenésének, úgy vélik, hogy csak a mondat közepén jelentek meg, és rámutatnak arra, hogy sok partikula és kötőszó , amelyek általában egy mondatot kezdenek, nem kapott protetikus mássalhangzót , például. Rus. a vagy e hogy [14] .

Ellenfeleik azzal érvelnek, hogy a protoszláv nyelv egyáltalán nem törekedett a hézagok elkerülésére, amint azt a hiátos imperfektus alakjai (ó . szláv.  zn aa хъ , ѣа хъ típusa ) , valamint a hiátos alakok bizonyítják. az óegyházi szlávban az intervokális j ( vzd аа ti ) és vagy az óoroszban u- előtti pozícióban lévő j kezdőbetűjének elvesztése következtében keletkezett ( yu teher > ѹ teher ) [15] .

V. K. Zhuravlev a csoportfonémák elméletének keretein belül megpróbálta megmagyarázni a prosztikus mássalhangzók megjelenését azzal a folyamattal, amikor az élesség és laposság jeleit magánhangzókkal adják át az előző mássalhangzóra. Az ásításnak a tudós hipotézise szerint csak másodlagos jelentősége volt [16] .

Példák

• gre-ue *udros > pravoslav . *ūdrā > *vydra " vidra ". Házasodik megvilágított. ūdra , lett. ûdris , porosz. wudro "vidra", Skt. उद्रः ( IAST : udráḥ ) "vízi állat", más görög ὕδρα "hidra, vízi kígyó", OE otr, OE -német ottar "vidra" [17] [18] ;
• gre-ue *h 1 en(i) > praslav. *un > *vъn "in" [19] [20] ;
• gre-ue *h 1 eg' h s > praslav. *iz > *jьz "tól". Házasodik megvilágított. ìš , lett. iz , porosz. " tól " [18] [21] [22] ;
• gre-ue *h x ih x lu- > praslav. *īlus > *jilъ " silt ". Házasodik Lett. īls "nagyon sötét", más görög. ἰλύς "iszap, kosz, sár" [1] [23] [24] [25] .

Kronológia

Relatív kronológia

S. B. Bernshtein úgy vélte, hogy az [e], [ě 1 ], [b] és [a] előtti *j protézis az orrhangzók kialakulása előtt jelent meg [5] .

V.K. Zsuravlev a protoszláv protézis mássalhangzók megjelenését ősi folyamatnak tartja, amely ugyanabba a korba nyúlik vissza, mint az o és a, az ō és az ā egybeesése [26] .

Abszolút kronológia