Választottbírósági eljárási jog - a választottbíróságnak és a tárgyalás más résztvevőinek tevékenységét szabályozó jogi személyek közötti vitákban és egyéb ügyekben a választottbíróságnak és a tárgyalás más résztvevőinek tevékenységét szabályozó jogi normák összessége, amelyek mérlegelése a törvény által a választottbíróság hatáskörébe tartozik. bíróságok.
A választottbírósági eljárásjogot az egyes folyamattudósok a polgári eljárásjog egyik alágának , a választottbírósági eljárást pedig egyfajta polgári eljárásnak tekintik [1] .
A választottbírósági eljárásjogot jogtudománynak és akadémiai diszciplínának is nevezik , amelynek tárgya a választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az igazságszolgáltatási viszonyokat szabályozó jogi normák.
A választottbírósági eljárásjog tárgya a bíróság és az érdekelt felek között az igazságszolgáltatásban olyan ügyekben keletkező jogviszonyok, amelyek elbírálása a választottbíróságok hatáskörébe tartozik.
A választottbírósági eljárások terén alkalmazott viszonyok szabályozásának módszere imperatív-dispozitív , azaz a bírósági eljárásokkal kapcsolatos kérdések szabályozásában az imperatív módszert , a magatartási és eljárási szabályozásban pedig a diszpozitív módszert ötvözi . a tárgyalás résztvevőinek tevékenysége. Az Orosz Föderációban a választottbírósági eljárást úgy szervezik meg, hogy az ügy bizonyos kimenetelében érdekelt személyek maguk is aktívak legyenek a bírósággal való kapcsolatokban, anélkül, hogy azt feladataik közé sorolnák. A bíróság a maga részéről nem jogosult figyelmen kívül hagyni és értékelni az eljárás valamely résztvevőjének eljárási cselekményét. Az ügy elbírálása eredményeként a bíróság köteles olyan határozatot hozni, amely az állami kényszerítő mechanizmus által biztosított kötelező erejűvé válik.
Egyes eljárástudósok azon a véleményen vannak, hogy a választottbírósági eljárásjogban a viszonyok szabályozásának módszere csak kényszerítő jelleggel bír, mivel az ipar szabályozásának tárgya a hatalmi szerv - a bíróság és a folyamat többi résztvevője közötti kapcsolat, akik kötelesek. hogy engedelmeskedjen egy ilyen testület döntéseinek.
A választottbírósági eljárásjog forrásai a bíróság és a választottbírósági eljárás résztvevői közötti viszonyt szabályozó jogi aktusok. A választottbíróságok igazságszolgáltatását szabályozó forrásokat az Orosz Föderáció APC -jének 3. cikke tartalmazza .
Az Orosz Föderáció Alkotmánya, az Orosz Föderáció Polgári Eljárási Törvénykönyve és az Orosz Föderáció Választottbírósági Eljárási Törvénykönyve kimondja, hogy a polgári igazságszolgáltatás területén a kapcsolatok szabályozása a polgári igazságszolgáltatás területén nem alacsonyabb szintű cselekményekkel hajtható végre. szövetségi törvény .
A választottbírósági eljárás a választottbíróságok és a bírósági eljárások résztvevőinek olyan eljárási tevékenysége, amely polgári ügyek , közigazgatási és egyéb közjogi jogviszonyokból eredő ügyek, valamint a választottbíróság hatáskörébe tartozó egyéb ügyek elbírálására és megoldására irányul.
A választottbírósági eljárás a következő alapelveken alapul, amelyeket a jogállamiság rögzít:
A választottbírósági eljárásban a diszpozitivitás elve némileg másként jelenik meg, mint a polgári eljárásban. A gazdasági kapcsolatokban felmerülő vita esetén a felek szabadabban választhatnak módot a sértett jog védelmére. Különösen a választottbíróság hatáskörébe tartozó polgári jogi vitákat a felek a választottbíróság elé terjeszthetik megoldásra . A feleknek továbbá joguk van minden esetben békés megállapodást kötni, vagy egyéb békéltető eljárást alkalmazni, hacsak a szövetségi törvény kifejezetten másként nem rendelkezik.
A kontradiktórius elv hatálya a választottbíróságon sokkal szélesebb, mint a polgári eljárásokban. Általános szabály, hogy a bizonyítékok bemutatásának terhe a feleket terheli, míg a választottbíróságnak joga van saját kezdeményezésére bizonyítékot követelni csak az Orosz Föderáció választottbírósági eljárási kódexében kifejezetten előírt esetekben.
| Jobb | ||
|---|---|---|
| A jog doktrínája | ||
| Legális családok | ||
| Főbb jogágak | ||
| Összetett jogágak | ||
| A jog alágazatai és intézményei | ||
| Nemzetközi törvény | ||
| Jogtudomány | ||
| Jogi diszciplínák | ||
| ||