IFRS 5

Az IFRS 5 „Értékesítésre tartott hosszú lejáratú eszközök és megszűnt tevékenységek” egy nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, amely 2005. 01. 01. óta van érvényben [1] , Oroszországban lépett hatályba az orosz területén. Föderáció az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2011. november 25-i, 160n számú [2] rendelete alapján .

Definíciók

Az IFRS 5 célja, hogy meghatározza az értékesítésre tartott befektetett eszközök számviteli kezelését, valamint a megszűnt tevékenységekre vonatkozó információk bemutatására és közzétételére vonatkozó követelményeket [3] .

A hosszú lejáratú eszköz  olyan eszköz, amely nem felel meg a rövid lejáratú eszköz definíciójának.

A rövid lejáratú eszköz  olyan eszköz, amely megfelel a következő kritériumoknak [4] :

• Javasoljuk, hogy a vállalat normál működési ciklusa során kerüljön megvalósításra, értékesítésre vagy fogyasztásra.
• Elsősorban kereskedésre szolgál
• A beszámolási dátumtól számított 12 hónapon belül várható
• Pénzt és pénzeszköz-egyenértékeseket jelent, kivéve, ha cseréjére vagy kötelezettség kiegyenlítésére való felhasználására vonatkozóan olyan korlátozások állnak fenn, amelyek a fordulónapot követően legalább 12 hónapig hatályban vannak.

Egy befektetett eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítésre tartottnak minősül, ha a könyv szerinti értéke értékesítéssel térül meg, nem pedig a folyamatos használat során.

Az elidegenítési csoport (vagy elidegenítési csoport) olyan eszközök csoportja, amelyeket értékesítéssel vagy egyéb módon összességében egyetlen ügylet eredményeként kell elidegeníteni, és e tranzakció eredményeként az ezen eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó kötelezettségek is átszállnak. . Az elidegenítési csoport magában foglalhatja a gazdálkodó egység bármely eszközét és kötelezettségét, beleértve a forgóeszközöket és a rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint olyan eszközöket, amelyek nem esnek a jelen IFRS értékelési követelményei hatálya alá.

Az osztályozásról és bemutatásról szóló IFRS 5 nem vonatkozik a következő eszközökre [5] :

• Halasztott adókövetelés (az IAS 12 szerint)
• Munkavállalói juttatási programokból származó eszközök (az IAS 19 szerint)
• Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök
• Az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok standard szerint valós érték modellje szerint nyilvántartott befektetett eszközök
• Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken nyilvántartott befektetett eszközök az IAS 41 Mezőgazdaság standardnak megfelelően
• A biztosítási szerződésekre vonatkozó szerződéses szabályok az IFRS 4 Biztosítási szerződések standardban meghatározottak szerint

A megszűnt tevékenység egy gazdálkodó egység olyan összetevője, amelyet vagy értékesítettek, vagy értékesítésre tartottnak minősítettek, és amely [6] :

• Ezek egyetlen fő üzletág vagy egy meghatározott földrajzi területen végzett üzletág.
• Egyetlen koordinált tervben szerepel, amely egy adott földrajzi területen lévő fő üzletág vagy tevékenység elidegenítésére irányul, vagy
• Ez egy leányvállalat, amelyet kizárólag továbbértékesítés céljából vásároltak.

Vállalati komponensnek minősülnek azok a tevékenységek és cash flow-k, amelyek a teljes vállalattól elkülöníthetők, mind az üzletmenet során, mind a pénzügyi beszámolási célból. A gazdálkodó egység egy komponense általában az IFRS 8 Működési szegmensek standard szerinti működési szegmens, vagy egy szegmens része.

Az IFRS 5 az IAS 36 Eszközök értékvesztése standardhoz hasonlóan definiálja a pénztermelő egységet, azaz az eszközök azon legkisebb azonosítható csoportját, amely olyan pénzbevételt generál, amely nem függ lényegesen más eszközökből vagy eszközcsoportokból származó pénzbevételektől.

Az értékesítésre tartott eszközök azok az eszközök, amelyek pillanatnyi állapotukban azonnal értékesíthetők (átruházási szándékuk és képességük van) a vevőnek, és az eszköz eladásának nagyon valószínűnek kell lennie, azaz [7] :

• A vezetőségnek szándékában kell állnia az eszköz eladásának
• Aktív intézkedéseket kell tenni a vevő megtalálása és az értékesítési terv teljesítése érdekében
• Az eszközt (vagy elidegenítési csoportot) aktívan fel kell kínálni a piacon a jelenlegi valós értékéhez képest elfogadható áron
• Egy eszköz (vagy elidegenítési csoport) eladása nagyon valószínű, és várhatóan egy éven belül befejeződik attól az időponttól számítva, amikor az eszközt értékesítésre tartottnak minősítették.
• Az értékesítési terv teljesítéséhez szükséges intézkedéseknek jelezniük kell, hogy nem valószínű, hogy a tervet lényegesen megváltoztatják vagy törölni fogják.

Ha a gazdálkodó egység egy befektetett eszközt (vagy elidegenítési csoportot) kizárólag továbbértékesítés céljából vásárol meg, az csak akkor minősül értékesítésre tartottnak az akvizíció időpontjában, ha [3] :

• Az értékesítés várhatóan legkésőbb egy évvel azután, hogy az eszköz értékesítésre tartottnak minősült, befejeződik.
• Nagyon valószínű, hogy a fenti kritériumok, amelyek az akvizíció időpontjában nem teljesülnek, az akvizíciót követő rövid időn belül teljesülnek.

A fenti besorolási kritériumoknak a mérleg fordulónapján teljesülniük kell. Ha ezek a kritériumok a mérleg fordulónapja után, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezésének időpontja előtt teljesülnek, akkor a mérlegfordulónap utáni nem módosító eseményként további közzététel szükséges a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben. Ha egy eszköz értékesítési időszakát meghosszabbítják, az nem akadálya egy eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítésre tartottnak minősítésének, ha a késedelem a gazdálkodó egységtől független események vagy körülmények miatt következett be, és elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó egység rendelkezik szándéka teljesíteni egy eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítésére vonatkozó tervét [3] .

Számvitel a pénzügyi kimutatásokban

Eladásra tartottnak minősített eszközök (vagy elidegenítési csoport) [3] :

• Értékelése az alábbiak közül az alacsonyabbikon: könyv szerinti érték és értékesítési költségekkel csökkentett valós érték, minden fordulónapon, az értékesítésig
• Ezen eszközök értékcsökkenése megszűnik
• A pénzügyi helyzet kimutatásban külön bemutatva a megszűnt tevékenységek eredményeit az átfogó eredménykimutatásban külön mutatjuk be.

Az értékesítési költségek olyan járulékos költségek, amelyek közvetlenül egy eszköz (vagy elidegenítési csoport) elidegenítésének tulajdoníthatók, kivéve a pénzügyi költségeket és a jövedelemadót. Ha az értékesítésre várhatóan egy évnél hosszabb időszak után kerül sor, az értékesítés költségét jelenértéken kell értékelni. Az értékesítési költségek jelenértékének rövidebb diszkontperiódus miatti növekedése az átfogó eredménykimutatásban pénzügyi költségként kerül elszámolásra. Az elidegenítési csoportnál elszámolt értékvesztést a csoport hosszú lejáratú eszközei között kell felosztani a következő sorrendben [3] :

• először csökkentse a cégérték könyv szerinti értékét a csoportban,
• majd csökkentse a csoport egyéb eszközeinek könyv szerinti értékét a csoport egyes eszközeinek könyv szerinti értékével arányosan.

Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoport kötelezettségeihez kapcsolódó kamatokat és egyéb költségeket továbbra is el kell számolni. A társaságnak nyereséget kell elszámolnia az eszköz valós értékének bármely későbbi növekedése után, csökkentve az értékesítési költségekkel, de legfeljebb az IFRS 5 szerint elszámolt vagy az IAS 36 Eszközök értékvesztése [3] szerint korábban elszámolt halmozott értékvesztés miatti veszteségnél .

Ha az eszköz értékesítésre tartottként való megjelenítésének feltétele nem teljesül, akkor a hosszú lejáratú eszközt ki kell zárni a csoportból, és két érték közül az alacsonyabbikon kell értékelni (a könyv szerinti érték, a értékcsökkenést és átértékelést, amely akkor kerül elszámolásra, ha az eszköz nem lett volna értékesítésre tartottnak és megtérülő értéknek minősítve abban az időpontban, amikor az eszköz értékesítését mellőző döntés születik. A módosítás eredménye a bevételben (veszteségben) szerepel a folyamatos tevékenységből arra az időszakra, amikor az eszköz értékesítésre tartottként való megjelenítésének feltételei már nem teljesülnek.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban külön kerülnek bemutatásra az értékesítésre tartott hosszú lejáratú eszközök (elidegenítési csoportok) az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoport egyéb eszközei és kötelezettségei közül, az egyéb kötelezettségektől elkülönítve. Ezeket az eszközöket és kötelezettségeket nem szabad beszámítani, és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban külön mutatják be. Az értékesítésre tartottként besorolt ​​eszközök és kötelezettségek főbb osztályait külön kell közzétenni, akár a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, akár a megjegyzésekben. Az értékesítésre tartott befektetett eszközhöz kapcsolódó, a saját tőkében elszámolt átfogó nyereség (veszteség) külön kerül bemutatásra. A jegyzetekből kiderül [3] :

• egy befektetett eszköz leírása
• az értékesítéshez vagy a várható elidegenítéshez kapcsolódó tényezők és körülmények leírása
• elszámolt bevétel vagy ráfordítás
• szegmens, amelyben egy befektetett eszköz (elidegenítési csoport) kerül bemutatásra az IFRS 8 szerint .

Az átfogó eredménykimutatás a megszűnt tevékenységek teljes összegét mutatja, amely tartalmazza [3] :

• a megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény (veszteség).
• adózott eredmény (veszteség), az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken vagy az eszközök elidegenítésén (elidegenítési csoportok) történő értékelés eredménye alapján.

Jegyzetek

1. ↑ Deloitte . IFRS a zsebében . - 2015. - S. 44-47 . Archiválva az eredetiből 2015. november 22-én.
2. ↑ Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma . IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek . Archiválva az eredetiből 2015. október 6-án.
3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 PwC . ACCA DipIFR oktatóanyag . - 2021. - S. 549-554 . Az eredetiből archiválva : 2022. január 21.
4. ↑ IFRS Journal. IFRS 5 "Eladásra tartott hosszú távú eszközök és megszűnt tevékenységek"  // Methodology Publishing House. Archiválva az eredetiből 2015. augusztus 13-án.
5. ↑ TACIS . IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek . - 2012. - S. 14 . Az eredetiből archiválva: 2016. március 5.
6. ↑ KPMG . IFRS: A KPMG álláspontja. A KPMG által készített gyakorlati útmutató a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz. - M. : Alpina Kiadó, 2014. - 2832 p. - ISBN 978-5-9614-4604-3 .
7. ↑ Ernst & Young . Az IFRS 2011 alkalmazása 3 részben // M.: Alpina Kiadó. - 2011. - S. 4000 . — ISSN 978-5-4295-0019-5 .