Információközlés
Az értékpapírpiaci információközlés a kibocsátók által végzett tevékenységek rendszere, amelynek célja a részvényesek , az állami szervek és az értékpapírpiac más résztvevőinek tájékoztatása pénzügyi és gazdasági helyzetükről, megtett intézkedésekről és az Orosz Föderáció jogszabályai által előírt egyéb információkról. valamint a részvénytársaságokról , az értékpapírpiacról és az értékpapír-kibocsátásról szóló normatív aktusok .
Gazdasági értelem
A részvénytársaságok gazdasági jellegüknél fogva az értékpapírpiac résztvevői , amelyek jegyzett tőkéje már a társaság alapításának szakaszában kialakul az általuk kihelyezett értékpapírok – részvények – kifizetésével . És bár korántsem minden részvénytársaság részvényei forognak szabadon a nyilvános értékpapírpiacon ( tőzsdén ) , jogi természetük, az elidegenítési eljárás, az általuk biztosított jogok olyanok, amelyek szükséges feltétele a részvénytársaság szokásos tevékenységének. A kibocsátók és az értékpapírpiac más szereplőivel való normális kapcsolatépítésük a (kibocsátói) információs átláthatóság és nyitottság.
Ennek érdekében a kibocsátókat törvény (és ráadásul szerződés alapján és önkéntesen) is köteles rendszeresen és teljes körűen tájékoztatni tevékenységükről; ugyanakkor minél magasabb a közölt információk sorrendje és mennyisége , minél aktívabban vesz részt a kibocsátó a tőzsdei tevékenységben . Az információközlés legnagyobb terhe azokra a részvénytársaságokra hárul, amelyek nyílt jegyzéssel további értékpapírt bocsátottak ki a nyilvános tőkepiacra, és szerepelnek a tőzsdék
jegyzési listáján .
Megnyitási módok
Az információközlést az alábbiak végezhetik:
- Információk közzététele a hírfolyamban , az interneten , a médiában
- Információk küldése az illetékes állami hatóságoknak
- Információ küldése a kibocsátó részvényeseinek, értékpapírpiaci szereplőinek
- Hozzáférés biztosítása a kibocsátó telephelyén vagy más címen tárolt információkhoz
A közzététel formái
Az információk közzététele a következő formában történik:
Közzétételi kötelezettség
A kibocsátó kötelezettsége szempontjából az információközlést ő végzi:
- Önkéntes kezdeményezésére a kibocsátó imázsának javítása, a részvényesek, befektetők és az értékpapírpiac egyéb szereplőinek bizalmának növelése, stb.
- Önkéntesen, bizonyos személyek körének kérésére
- Kötelező bizonyos vállalati műveletek végrehajtása során, bizonyos körülmények bekövetkeztekor
- Rendszeresen (időszakonként) kötelező
- Kötelező a részvényesek , állami szervek, a társaság könyvvizsgálója stb. kérésére.
Lásd még
Források
- Az Orosz Föderáció 1995. december 26-i 208-FZ törvénye a részvénytársaságokról
- Az RSFSR 1991. március 22-i 948-I. sz. törvénye "A versenyről és a monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról az árupiacokon"
- Az Orosz Föderáció 2002. december 28-i 39-FZ törvénye az értékpapírpiacról
- "Részvényértékpapír-kibocsátók információközlésére vonatkozó szabályok" ( az Oroszországi Szövetségi Pénzpiaci Szolgálat 2011. október 4-i N 11-46/pz-n rendeletével jóváhagyva)
- „Az értékpapírok kibocsátására és az értékpapír-tájékoztatók nyilvántartására vonatkozó szabványok” ( az Oroszországi Szövetségi Pénzügyi Piacok Szolgálatának 05-4. sz. rendelete által jóváhagyva (hozzáférhetetlen hivatkozás 2013. 05. 23-tól [3431 nap] - előzmények , másolat ) pz-n 2005. március 16-án)
- Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának 1996. november 28-i N 101 -es rendelete "A nyílt részvénytársaságok pénzügyi kimutatásainak közzétételére vonatkozó eljárásról"
- 2009. április 23-i N 09-14/pz-n „A névre szóló értékpapír-kibocsátók névre szóló értékpapír-nyilvántartása vezetésének eljárási rendjének sajátosságairól” [1].
Irodalom
Linkek