IAS 19

Az IFRS (IAS) 19 Munkavállalói juttatások egy nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, amely a munkavállalói juttatásokra vonatkozó releváns információk  elszámolására és közzétételére szolgál [1] , és 1985.01.01-től hatályos, 2013.01.01-i módosítással [2] , bevezetve hatályos az Orosz Föderáció területén történő felhasználásra az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2012. július 18-i 106n számú [3] rendelete alapján .

Definíciók

Munkavállalói juttatások  – az alkalmazottak javadalmazásának és kifizetésének minden formája az elvégzett munkáért [4] :

• rövid távú juttatások, beleértve a béreket, fizetett éves szabadságot, prémiumokat, fizetett betegszabadságot, társadalombiztosítási járulékokat, természetbeni ösztönzőket (orvosi ellátás, lakhatás és járművek, ingyenes vagy keltezett áruk vagy szolgáltatások)
• hosszú távú ellátások, amelyeket a beszámolási időszak végét követő 12 hónapon belül nem fizetnek ki: szolgálati szabadság, hosszú távú átmeneti rokkantsági ellátások, hosszú távú teljesítménybónuszok
• munkaviszony megszűnése utáni juttatások, nyugdíjak, egyéb nyugdíjazás utáni juttatások, életbiztosítás és munkaviszony utáni egészségügyi ellátás
• végkielégítés.

A rövid távú munkavállalói  juttatások olyan munkavállalói juttatások (a végkielégítéstől eltérő), amelyek teljes egészében annak az időszaknak a végét követő 12 hónapon belül esedékesek, amelyben a munkavállalók a kapcsolódó szolgálatot teljesítik. Az elszámolt összeg és a tényleges kifizetések különbözetét kötelezettségként vagy előlegként kell elszámolni.

Nyugdíjtervek

A munkaviszony megszűnése utáni juttatási programok  olyan megállapodások, amelyek alapján a gazdálkodó egység juttatásokat fizet a társaság egy vagy több alkalmazottjának nyugdíjba vonuláskor:

• Befizetéssel meghatározott nyugdíjprogramok  - a munkaviszony megszűnése utáni juttatási programok, amelyek keretében a társaság meghatározott hozzájárulást fizet az alapnak, az alapban lévő pénzhiány kockázatát a munkavállaló viseli
• Meghatározott juttatási tervek – A munkaviszony megszűnése utáni juttatási  programok, amelyek keretében a vállalat bizonyos összegű juttatásokat fizet a munkavállalóknak, a forráshiány kockázata a vállalatot terheli.

Tükrözés a meghatározott járulékot tartalmazó nyugdíjprogramok pénzügyi kimutatásaiban [5] :

• a társaság kötelezettségeit és kiadásait az egyes időszakokra vonatkozóan az ebben az időszakban teljesített hozzájárulások összege határozza meg,
• a kötelezettségek értékelése diszkontált,
• az eredményszemléletű elhatárolás alapján az átfogó eredménykimutatásban a ráfordításokat a beszámolási időszakban fizetendő járulékok összegében tükrözi
• járulékfizetési kötelezettség kerül elszámolásra a pénzügyi helyzet kimutatásban.

Tükrözés a meghatározott juttatásokat tartalmazó nyugdíjprogramok pénzügyi kimutatásaiban [6] :

• A pénzügyi helyzet kimutatás a nettó kötelezettséget/terv eszközt mutatja be:

• ha a kötelezettség meghaladja az eszközt, akkor a kötelezettség részben kerül bemutatásra a többlet összege, amely a terv hiánya.
• ha az eszköz meghaladja a kötelezettséget, akkor a többlet összege, amely a terv többlete, az eszközök rovatban kerül bemutatásra.

A tárgyévi nettó kötelezettség/eszköz mozgásának összege az átfogó eredménykimutatásban szerepel, és komponensekre bontva [7] :

• a szolgáltatás költsége , amely tartalmazza a jelenlegi és múltbeli szolgáltatások költségét, valamint a terv végleges elszámolását, az év eredményében kerül elszámolásra
• pénzügyi (nettó finanszírozási költség/bevétel) , amelyet a nyugdíjprogram hiányának/többletének és a kötelezettség mérésére alkalmazott diszkontráta szorzataként számítanak ki, az éves eredményt terhelik.
• a becslések változása , amely a beszámolási év aktuáriusi nyereségéből és veszteségéből, valamint a program eszközeiből származó bevételekből áll, csökkentve a pénzügyi komponensben szereplő összegekkel, az év egyéb átfogó eredményében kerül jóváírásra.

A folyó szolgálat költsége  a meghatározott juttatási kötelezettség jelenértékének növekedése a munkavállaló által a tárgyidőszakban végzett munkából eredően.

Múltbeli szolgálat költsége  a munkavállaló múltbeli teljesítményével meghatározott juttatási kötelem jelenértékének növekedése, amely a tárgyidőszakban a munkaviszony megszűnése utáni juttatások vagy egyéb hosszú távú juttatások új bevezetéséből vagy a meglévők módosításából ered.

A program kötelezettségeit diszkont alapon, a program eszközeit pedig valós értéken értékelik. Múltbeli szolgálat költsége egy nyugdíjprogram bevezetésekor vagy egy meglévő nyugdíjprogram feltételeinek javításakor merül fel. A munkavállalók a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokra jogosultak az elmúlt időszakban végzett munkájukkal kapcsolatban. Múltbeli szolgálat költsége lehet ráfordítás (új juttatások bevezetésekor vagy korábbi juttatások növelésekor) vagy költségcsökkenés (a meglévő juttatások csökkentése esetén) [7] .

Meghatározott juttatási kötelezettségének értékelése során a társaság a múltbeli szolgáltatások költségét ráfordításként (ráfordításcsökkentés) számolta el az alábbiak szerint [7] :

• ha a munkavállalók azonnal jogosulttá válnak a program juttatásaira, akkor úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalók jogosulttá váltak ezekre a juttatásokra, és ezeknek a juttatásoknak a költségeit azonnal el kell számolni az év nyereségében/veszteségében.
• ha a munkavállalók nem azonnal, hanem egy nappal később válnak jogosulttá a programbeli juttatásokra, akkor a munkavállalók a jövőben az adott napon jogosulttá válnak, azonban ezeknek a juttatásoknak a költsége így is azonnal elszámolásra kerül az év nyereségében/veszteségében.

A program végső elszámolása egy olyan ügylet eredménye, amely megszüntet minden további jogi és vélelmezett kötelezettséget a nyugdíjjuttatás egy részének vagy egészének vonatkozásában. A meghatározott juttatási program végső elszámolásából származó nyereséget vagy veszteséget a végső elszámolás időpontjában kell elszámolni [7] :

• a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének ebből eredő változásaiból
• a nyugdíjprogram eszközeinek valós értékében bekövetkező változások
• kapcsolódó aktuáriusi nyereségek és veszteségek és múltbeli szolgálat költségei, amelyeket korábban nem számoltak el.

Közzététel

Az információkat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések teszik közzé [7] :

• a meghatározott hozzájárulási programok költségként elszámolt összege
• elmagyarázza a meghatározott juttatási program jellemzőit és a hozzá kapcsolódó kockázatokat
• a meghatározott juttatási programhoz kapcsolódó pénzügyi kimutatásokban szereplő összegek azonosítása és magyarázata
• annak leírása, hogy a meghatározott juttatási program hogyan befolyásolhatja a jövőbeli cash flow-k összegét, ütemezését és bizonytalanságát.

Jegyzetek

1. ↑ Ernst & Young. Az IFRS 2011 alkalmazása 3 részben // M.: Alpina Kiadó. - 2011. - S. 4000 . - ISBN 978-5-4295-0019-5 .
2. ↑ Deloitte. IFRS a zsebében . - 2015. - S. 92-95 . Archiválva az eredetiből 2015. november 22-én.
3. ↑ Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma. IAS 19 Munkavállalói juttatások . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4.
4. ↑ IFRS Journal. IFRS (IAS) 19 "Munkavállalói juttatások"  // Módszertani Kiadó. Archiválva az eredetiből 2015. június 7-én.
5. ↑ TACIS. IAS 19 Munkavállalói juttatások kézikönyve . - 2012. - S. 22 . Archiválva az eredetiből 2017. február 15-én.
6. ↑ KPMG. IFRS: A KPMG álláspontja. A KPMG által készített gyakorlati útmutató a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz. - M. : Alpina Kiadó, 2014. - 2832 p. - ISBN 978-5-9614-4604-3 .
7. ↑ 1 2 3 4 5 PwC . ACCA DipIFR bemutató. - 2021. - S. 430-451 .