Az IAS 29 "Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságban" egy nemzetközi pénzügyi beszámolási standard , amely minden olyan vállalkozás pénzügyi kimutatására vonatkozik, beleértve a konszolidált pénzügyi kimutatásokat is, amelyek funkcionális pénzneme egy hiperinflációs gazdasággal rendelkező ország pénzneme, és 1990.01.01-től hatályos. [1] , az Orosz Föderáció területén az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2011. november 25-én kelt, 160n számú [2] rendeletével léptették hatályba .
1987 novemberében megjelent az E31 „Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságban” szabványtervezet, 1989 júliusában pedig az IAS 29 „Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságban” szabvány, amely 1990. január 1-jén lépett hatályba. 1994-ben megjelent a szabvány új változata. 2008. május 22-én olyan kiegészítéseket hajtottak végre, amelyek 2009. január 1-jén léptek hatályba [3] .
Azon gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásait, amelyek funkcionális pénzneme egy hiperinflációs gazdaság pénzneme, a fordulónapon hatályos mértékegységekben kell bemutatni [4] .
A hiperinfláció jelei [5] :
Azon gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai, amelyek funkcionális pénzneme egy hiperinflációs gazdaság pénzneme, a beszámolási időszak végén hatályos mértékegységekben kerülnek bemutatásra.
A nettó monetáris pozícióból származó nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban szerepel.
A korábbi időszakok összehasonlító adatai is átszámításra kerülnek a mérleg fordulónapján érvényben lévő mértékegységekre.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás tételeit a beszámolási időszak végén egy általános árindex segítségével újramegállapítják, amely tükrözi az általános vásárlóerő változásait [4] .
A monetáris tételek átszámítása nem történik meg. Azok az eszközök és kötelezettségek, amelyek szerződésesen kapcsolódnak az árváltozásokhoz, a szerződésnek megfelelően korrigálásra kerülnek a beszámolási időszak végén fennálló kinnlevőség megállapítása érdekében. Ezeket a tételeket a módosított pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a korrigált összegen veszik figyelembe.
A nem monetáris tételeket a beszerzés időpontjában meghatározott értéken tartják nyilván. Az egyes tételek újramegállapított bekerülési értékét vagy az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéket úgy határozzák meg, hogy a bekerülési értéket és a halmozott értékcsökkenést megszorozzák a teljes árindex változásának mértékével a beszerzés időpontjától a beszámolási időszak végéig. A befejezetlen termelés és a késztermékek készleteit a kapcsolódó beszerzési és feldolgozási költségek felmerülésének időpontjától számítjuk újra.
Egy nem monetáris tétel újramegállapított értéke nem haladja meg a megtérülő értéket, a készletek újramegállapított értéke pedig a nettó realizálható értéket.
A beszámolási időszak végén a saját tőke összes összetevőjét az időszak elejétől, vagy ha későbbi, a saját tőkéhez történő hozzájárulás időpontjától számítják át az általános árindex alapján.
Az átfogó eredménykimutatás minden tétele a beszámolási időszak végén érvényes mértékegységben van kifejezve. Ennek megfelelően minden összeget újra kell értékelni az általános árindex azon időpontja óta bekövetkezett változása alapján, amikor a bevételi és ráfordítási tételeket a pénzügyi kimutatásokban eredetileg megjelenítették.
A nettó monetáris pozícióból származó nyereség vagy veszteség a nem monetáris eszközök, saját tőke és az átfogó eredménykimutatásban szereplő tételek átszámításából, valamint az indexhez kötött eszközök és kötelezettségek korrekciójából származó különbözet. Ezt a nyereséget vagy veszteséget úgy lehet megbecsülni, hogy az általános árindex változását a beszámolási időszakra vonatkozó monetáris eszközök és monetáris kötelezettségek különbözetének súlyozott átlagára alkalmazzuk [4] .
A pénzügyi helyzet kimutatás jelenértéken nyilvántartott tételei nem kerülnek újraértékelésre, mert már a beszámolási időszak végén hatályos mértékegységben vannak kifejezve.
A jelenérték-módszeren alapuló átfogó eredménykimutatás a kapcsolódó tranzakciók vagy egyéb események időpontjában érvényben lévő költségeket tükrözi. Az eladott áruk bekerülési értéke és az amortizáció a fogyasztáskori jelenértéken, míg a bevételek és egyéb ráfordítások felmerüléskori készpénzértéken kerülnek elszámolásra. Ennek megfelelően minden összeget a beszámolási időszak végén érvényben lévő mértékegységekre számítanak át általános árindex alkalmazásával.
A nettó monetáris pozícióból származó nyereséget vagy veszteséget a bekerülési érték módszere szerint kell elszámolni.
A pénzügyi kimutatások újramegállapítása az egyes eszközök és kötelezettségek pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke és adóalapja közötti különbséget eredményez.
A cash flow kimutatás minden tétele a beszámolási időszak végén érvényes mértékegységben van kifejezve.
Amikor a gazdaság kilép a hiperinfláció időszakából, az előző jelentési időszak végén érvényes mértékegységben kifejezett összegeket veszik alapul a következő időszakokra vonatkozó jelentésekben [4] .
A következő információkat kell közzétenni a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben [4] :
Az IFRS Értelmezési Bizottság kiadta az IFRIC 7 „Az IAS 29 Pénzügyi beszámolási kötelezettség a hiperinflációs gazdaságban átszámítási módszerének alkalmazása” című standardot, amely kimondja, hogy ha a gazdálkodó egység funkcionális pénzneme hiperinflációsvá válik, akkor a gazdálkodó egység úgy alkalmazza az IAS 29 követelményeit, mintha hiperinfláció mindig fennállna. ebben az országban [1] .
| Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok | |
|---|---|