IAS 12

Az IFRS (IAS) 12 "Jövedelemadók" egy nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, amelyet a jelenlegi és jövőbeli adókövetkezmények elszámolására használnak [1] , és 1981. 01. 01-től hatályos, az 1998. 01. 01-i módosítással [2] ] , amelyet az Orosz Föderáció területén történő felhasználásra az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2011. november 25-i, 160n számú rendeletével vezettek be [3] .

Definíciók

Aktuális adó - az időszak adóköteles nyeresége (adózáskor figyelembe vett veszteség) után fizetendő (visszatérítendő) jövedelemadó összege. A tárgyidőszakra és az azt megelőző időszakokra vonatkozó tárgyidőszaki adó a meg nem fizetett összeggel egyenlő kötelezettségként kerül elszámolásra. Ha a már kifizetett összeg meghaladja az ezen időszakokra esedékes összeget, a különbözetet eszközként kell elszámolni.

A pénzügyi eredmény az időszak nyeresége vagy vesztesége az adóköltség levonása előtt.

Az adóköteles eredmény (adózáskor figyelembe vett veszteség) az adóhatóság által megállapított szabályok szerint meghatározott időszaki nyereség (veszteség) azon összege, amely után jövedelemadót kell fizetni (visszatérítés).

Egy eszköz vagy kötelezettség adóalapja az adózási szempontból eszközhöz vagy kötelezettséghez rendelt összeg.

Maradandó különbségek akkor keletkeznek, ha az eredménykimutatás és az egyéb átfogó jövedelem bizonyos tételei nem adókötelesek vagy nem vonhatók le adózási szempontból.

Az átmeneti különbségek (VR) egy eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke (BC) és adóalapja közötti különbségek (NB):

• Az adóköteles VR adóalapokat eredményez az adóköteles nyereség meghatározásakor a jövőben, amikor az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értékét rendezik vagy megtérül (ITD)
• levonható BP , levonásokhoz vezet a halasztott adóköteles nyereség meghatározásakor, amikor az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értékét rendezik vagy megtérülnek (ITA) [4] .

Példák az adószabályok és a pénzügyi számviteli elvek közötti különbségekre a bevételek és ráfordítások elszámolására vonatkozóan:

• bevételek és ráfordítások elszámolása az adóelszámolásnál a pénzforgalmi módszerrel, a számvitelnél pedig az eredményszemléletű módszerrel
• az adókulcs és a számviteli kulcs különbsége az értékcsökkenés kiszámításakor
• A fejlesztési költségek aktiválhatók és amortizálhatók a jövőbeli időszakokban, de levonhatók az adóköteles nyereség meghatározásához abban az időszakban, amelyben felmerülnek.
• az eszközöket adózási kiigazítás nélkül értékelik át.

A halasztott adókötelezettségek az adóköteles átmeneti különbözetekkel kapcsolatban a jövőben fizetendő jövedelemadó összegei:

pozitív VR (BS - NB) x adókulcs .

A halasztott adókövetelések olyan jövedelemadó-összegek ( negatív VR (BS - NB) x adókulcs ), amelyek a következő időszakokban megtérülnek az alábbiak miatt:

• levonható VR
• a fel nem használt adóveszteségek átvitele
• a fel nem használt adójóváírások átvitele [5] .

SHE/IT Elismerés

Halasztott adókötelezettség ( DTT ) kerül elszámolásra minden adóköteles átmeneti különbözetre, kivéve, ha az a következőkből ered:

• goodwill (a cégérték adóalapja nulla, ami adóköteles VR-t eredményez)
• egy eszköz vagy kötelezettség kezdeti megjelenítése olyan ügyletben, amely:

• nem üzleti kombináció
• az ügylet időpontjában nem érinti sem a pénzügyi, sem az adóköteles eredményt (veszteség adó).

Az üzleti kombinációk során a nettó eszközök valós értékre kerülnek átértékelésre, és adóalapjuk változatlan marad, így átmeneti különbségek keletkeznek, amelyekre halasztott adó kerül elszámolásra.

Halasztott adókövetelés ( DTA ) minden levonható átmeneti különbözetre olyan mértékben kerül elszámolásra, ameddig valószínű, hogy lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a levonható átmeneti különbözet ​​felhasználható, kivéve, ha a halasztott adókövetelés az eszköz kezdeti megjelenítéséből származik. vagy felelősség olyan ügyletben, amely:

• nem üzleti kombináció
• az ügylet időpontjában nem érinti sem a pénzügyi, sem az adóköteles nyereséget (veszteség adót) [6] .

Az ITHA -t a fel nem használt veszteségek és fel nem használt adójóváírások után számolják el, amennyiben valószínű, hogy a gazdálkodó egységnek lesz jövőbeni adóköteles nyeresége, amellyel szemben ezek a fel nem használt veszteségek és fel nem használt adójóváírások felhasználhatók. A SHE/IT azokkal az adókulcsokkal kerül kiszámításra, amelyek várhatóan az eszköz realizálásának vagy a kötelezettség kiegyenlítésének időszakára vonatkoznak, a fordulónapon hatályos adókulcsok alapján [7] .

A SHE/IT nem diszkontált, és ennek következtében a SHE/IT könyv szerinti értéke változhat [6] :

• az adókulcs vagy az adótörvények változásai
• az SHE behajthatóságának újraértékelése
• az eszköz visszaszerzésének várható módjában bekövetkezett változások.

A folyó és halasztott adó közvetlenül a tőkében kerül terhelésre vagy jóváírásra, ha:

• az ingatlanok, gépek és berendezések átértékeléséből adódó könyv szerinti érték változása
• a felhalmozott eredmény nyitó egyenlegének módosítása a visszamenőlegesen alkalmazott számviteli politika változásából vagy hibajavításból
• külföldi társaság pénzügyi kimutatásainak újramegállapításából eredő árfolyam-különbözeteket
• összetett pénzügyi instrumentumban szereplő tőkeelem kezdeti megjelenítése [6] .

Közzététel

A nyereségadó-ráfordítás fő összetevői külön kerülnek bemutatásra [6] :

• folyó adókiadások (bevételek)
• előző időszakra vonatkozó aktuális adómódosítások, amelyeket az időszakban elszámoltak
• az adókulcsok változásaihoz vagy új adók bevezetéséhez kapcsolódó halasztott adó ráfordítás (bevétel) összege
• a korábban el nem számolt adóveszteségből, adójóváírásból vagy korábbi időszak átmeneti különbözetéből származó haszon összege, amelyet a tárgyidőszaki adó/halasztott adó ráfordítás csökkentésére használnak fel
• halasztott adó ráfordítás, amely az SHE korábbi leírásából vagy visszaírásából származik, amely az SHE könyv szerinti értékének módosításából származik minden fordulónapon
• a számviteli politika azon változásaihoz és hibáihoz kapcsolódó adóráfordítás (adó-visszatérítés) összege, amelyet a számítások figyelembe vesznek az időszaki nyereség vagy veszteség meghatározásakor
• a saját tőkében terhelt vagy jóváírt tételekhez kapcsolódó aktuális és halasztott adó teljes összege
• az adókiadás (bevétel) és a pénzügyi haszon kapcsolatának magyarázata
• az alkalmazandó adókulcs(ok) előző elszámolási időszakhoz viszonyított változásának magyarázata
• levonható átmeneti különbözetek, fel nem használt adóveszteségek és jóváírások, amelyekre nem kerül elszámolásra adókövetelés a pénzügyi helyzet kimutatásban
• a leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetésekhez kapcsolódó átmeneti különbözetek halmozott összege, amelyekre nem számoltak el halasztott adókötelezettséget
• a pénzügyi helyzet kimutatásban és az eredménykimutatásban elszámolt OHA-k és ONO-k összegei
• a megszűnt tevékenységekre vonatkozó adóráfordítás.

Jegyzetek

1. ↑ Ernst & Young. Az IFRS 2011 alkalmazása 3 részben // M.: Alpina Kiadó. - 2011. - S. 4000 . - ISBN 978-5-4295-0019-5 .
2. ↑ Deloitte. IFRS a zsebében . - 2015. - S. 80-82 . Archiválva az eredetiből 2015. november 22-én.
3. ↑ Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma. IAS 12 Jövedelemadók . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4.
4. ↑ IFRS Journal. IFRS (IAS) 12 "Jövedelemadók"  // Módszertani Kiadó. Az eredetiből archiválva: 2016. január 12.
5. ↑ TACIS. Juttatás az IAS 12 Jövedelemadók standard alapján . - 2012. - S. 8 . Az eredetiből archiválva: 2016. március 5.
6. ↑ 1 2 3 4 PwC . ACCA DipIFR oktatóanyag . - 2021. - S. 277-291 . Az eredetiből archiválva : 2022. január 21.
7. ↑ KPMG. IFRS: A KPMG álláspontja. A KPMG által készített gyakorlati útmutató a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz. - M. : Alpina Kiadó, 2014. - 2832 p. - ISBN 978-5-9614-4604-3 .