IFRS 4

Az IFRS 4 „Biztosítási szerződések” egy nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, amely leírja a biztosítási szerződések pénzügyi kimutatásokban való bemutatására vonatkozó követelményeket, amelyet 2004-ben hirdetett ki az IASB , és 2005.től hatályos [1] . az Orosz Föderáció területe az Oroszországi Pénzügyminisztérium 2011. november 25-i 160n számú [2] rendelete alapján .

Definíciók

A biztosítási szerződés  olyan szerződés, amelynek értelmében a biztosító jelentős biztosítási kockázatot vállal a szerződőtől azzal, hogy vállalja a szerződő kártalanítását, ha egy meghatározott jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése bizonytalan ( biztosítási esemény ), a szerződőt hátrányosan érinti [3] .

Biztosító - az a fél, aki biztosítási szerződés alapján köteles a szerződőnek biztosítási esemény esetén  kártérítést fizetni .

Szerződő  - biztosítási esemény esetén a biztosítási szerződés alapján kártérítésre jogosult fél.

A biztosítási esemény  a biztosítási szerződésben meghatározott jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése bizonytalan, és amely biztosítási kockázatot jelent .

A biztosítási kockázat olyan, a pénzügyi kockázattól  eltérő kockázat , amelyet a szerződés jogosultja a biztosítóra ruház át.

A pénzügyi kockázat  annak kockázata, hogy a következő tényezők közül egy vagy több megváltozhat a jövőben: adott kamatláb, pénzügyi eszköz ára, áru ára, devizaárfolyam, ár- vagy kamatindex, hitel minősítés vagy hitelindex, vagy más változó, feltéve, hogy nem pénzügyi változó esetén ez a változó nem a szerződő félre jellemző.

A közvetlen biztosítási szerződés  olyan biztosítási szerződés , amely nem viszontbiztosítási szerződés .

Viszontbiztosítási szerződés – viszontbiztosító  által kibocsátott biztosítási szerződés az engedményező által az engedményező által kibocsátott egy vagy több szerződésből eredő veszteségek megtérítésére .

Viszontbiztosító  - viszontbiztosítási szerződés alapján biztosítási esemény esetén az engedményesnek kártérítésre kötelezett fél.

Az engedményező  viszontbiztosítási szerződés alapján biztosítási kötvény birtokosa.

A pénzügyi garanciaszerződés  olyan szerződés, amely megköveteli a kibocsátótól meghatározott kifizetések teljesítését annak érdekében, hogy megtérítse a szerződéstulajdonosnak azt a veszteségét, amely abból ered, hogy egy meghatározott kötelezett a lejáratkor nem teljesíti az adósságinstrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelő kifizetéseket.

Nem garantált lehetőség további juttatások igénybevételére  - szerződéses jog a garantált kifizetéseken felül további juttatásokra [2] :

• amely a szerződés szerinti összes haszon jelentős részét teszi ki
• amelyek összegét vagy feltételeit a megállapodás feltételeivel összhangban a kibocsátó mérlegelése szerint hagyják
• amelyek a szerződés feltételeinek megfelelően a következőkön alapulnak:

• egy bizonyos szerződéscsoport vagy szerződéstípus teljesítménymutatóiról
• realizált és/vagy nem realizált befektetési bevétel egy bizonyos, a kibocsátó tulajdonában lévő eszközcsoportból
• a szerződést kibocsátó társaság, alap vagy egyéb jogalany nyeresége vagy vesztesége.

A biztosítási kötelezettség  a biztosító nettó szerződéses kötelezettségei a biztosítási szerződés alapján.

Hatókör

Ez a nemzetközi szabvány alkalmazandó [3] :

• biztosítási szerződésekre (ideértve a viszontbiztosítási szerződéseket is) bocsát ki, illetve a tulajdonában lévő viszontbiztosítási szerződéseket
• további előnyök megszerzésének nem garantált lehetőségével rendelkező pénzügyi eszközök.

Példák olyan szerződésekre, amelyek biztosítási szerződések, feltéve, hogy az átruházott biztosítási kockázat jelentős [2] :

• biztosítás lopás vagy anyagi kár ellen
• gyártói felelősség, szakmai felelősség, polgári jogi felelősség vagy bírósági költségbiztosítás
• életbiztosítások és temetési tervek (bár a halál biztos, nem biztos, hogy mikor következik be, vagy bizonyos életbiztosítások esetében, hogy a biztosítási időszak alatt bekövetkezik-e a halál)
• élethosszig tartó nyugdíjak és nyugdíjak (azaz olyan szerződések, amelyek egy olyan jövőbeli eseményre, amelynek bekövetkezése bizonytalan (a járadékos vagy nyugdíjas túlélése) biztosítanak költségtérítést, hogy segítsenek a járadékosnak vagy nyugdíjasnak egy bizonyos életszínvonalat biztosítani, amelyet egyébként hátrányosan érintene túlélés)
• rokkantsági és egészségbiztosítási
• biztosítási garanciális kötelezettségek, garanciális kötelezettségek a munkáltató esetleges veszteségeivel kapcsolatban, a kötelezettségek sikeres teljesítésének biztosítása, az aukción (pályázaton) nyertes résztvevő szerződéskötésének garanciális kötelezettségei
• olyan hitelbiztosítás, amely meghatározott kifizetéseket biztosít a birtokosnak azon veszteség megtérítésére, amely abból ered, hogy egy meghatározott kötelezett nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eredeti vagy módosított lejáratakor
• termékgaranciák
• tulajdonjog biztosítás (azaz olyan földtulajdoni hibák feltárása esetére szóló biztosítás, amelyek megléte a biztosítási szerződés megkötésekor nem volt nyilvánvaló)
• utazási biztosítás (azaz a kötvénytulajdonosok készpénzben vagy természetbeni megtérítése az utazásuk során keletkezett károkra)
• katasztrófakötvények, amelyek a tőke, a kamat vagy mindkettő fizetésének csökkentését írják elő, ha egy meghatározott esemény hátrányosan érinti a kötvény kibocsátóját (kivéve, ha a meghatározott esemény nem jelent jelentős biztosítási kockázatot, például ha az ilyen esemény változás kamatlábban vagy árfolyamban)
• biztosítási csereügyletek és egyéb szerződések, amelyekben a kifizetés éghajlati, geológiai vagy más, a szerződő félhez kapcsolódó fizikai változókon alapul
• viszontbiztosítási szerződések.

A biztosító minden beszámolási időszak végén felméri, hogy elismert biztosítási kötelezettségei megfelelőek-e a biztosítási szerződéseiből származó jövőbeli cash flow-kra vonatkozó jelenlegi becslések alapján. Ha egy ilyen becslés azt jelzi, hogy a biztosítási kötelezettségeinek könyv szerinti értéke (a kapcsolódó halasztott szerzési költségek és immateriális javak nélkül) nem megfelelő a becsült jövőbeni cash flow-k fényében, akkor a teljes hiányt az eredményben számolják el.

Ha az engedményező viszontbiztosítási eszköze értékvesztett, az engedményező ennek megfelelően csökkenti annak könyv szerinti értékét, és az értékvesztés miatti veszteséget a nyereségben vagy veszteségben számolja el. A viszontbiztosítási eszköz akkor és csak akkor értékvesztett, ha [2] :

• a viszontbiztosítási eszköz kezdeti megjelenítése után bekövetkezett eseményből eredő objektív bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az engedményező esetleg nem kapja meg a szerződés feltételei szerint neki járó összes összeget
• megbízhatóan megbecsülhető egy ilyen esemény hatása a viszontbiztosító által a viszontbiztosítótól befolyó összegekre.

Nem garantált lehetőségek további előnyökhöz

Egyes biztosítási szerződések nem garantált kiegészítő juttatási lehetőséget és garantált juttatási elemet is tartalmaznak. Az ilyen megállapodás kibocsátója [2] :

• a garantált juttatások egy elemét a nem garantált kiegészítő juttatási lehetőségektől elkülönítve jelenítheti meg, de nem köteles
• ha a garantált haszon elemtől elkülönítve jelenít meg egy nem garantált lehetőséget további előnyökre, akkor ezt a lehetőséget vagy kötelezettségként, vagy a saját tőke külön összetevőjeként kell besorolnia.
• az összes kapott díjat bevételként elszámolhatja a tőkerész elkülönítése nélkül
• ha a kibocsátó a nem garantált további előnyök lehetőségét teljes egészében kötelezettségként minősíti, akkor a teljes szerződésre vonatkozóan kötelezettség megfelelőségi tesztet kell végeznie.
• ha a kibocsátó a meghatározott nem garantált lehetőséget részben vagy egészben a saját tőke külön összetevőjeként minősíti, akkor a teljes szerződésre vonatkozóan elszámolt kötelezettség nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amely az IAS 39 alkalmazásából származna. a garantált fizetések elemére
• továbbra is elszámolhatja az ilyen szerződésekre vonatkozó díjakat bevételként, és a kötelezettség könyv szerinti értékének ebből eredő növekedését ráfordításként számolhatja el
• közzé kell tennie az eredményben elszámolt kamatráfordítás teljes összegét, de nem köteles a kapcsolódó kamatráfordítás összegét az effektív kamatláb módszerével kiszámítani.

Közzététel

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben közzétéve [4] :

• a biztosítási szerződésekre és a kapcsolódó eszközökre, kötelezettségekre, bevételekre és ráfordításokra vonatkozó számviteli politika
• a biztosítási szerződésekből származó eszközöket, kötelezettségeket, bevételeket és ráfordításokat (és ha a cash flow kimutatás bemutatásához a közvetlen módszert alkalmazza, akkor a cash flow-kat is). Ezen túlmenően, ha a biztosító az engedményező, közzé kell tennie:

• a viszontbiztosítás vásárlásából származó nyereséget és veszteséget az eredményben kell elszámolni
• ha az átruházó elhatárolja és amortizálja a viszontbiztosítás vásárlásából származó nyereséget és veszteséget, az időszakra vonatkozó értékcsökkenést és a tárgyidőszak elején és végén alulértékelt összegeket.

• az elszámolt összegek értékelésére a legnagyobb hatást gyakorló feltételezések meghatározására használt folyamat
• a biztosítási eszközök és biztosítási kötelezettségek értékelésénél alkalmazott feltételezések változásának hatása, külön bemutatva minden olyan változás hatását, amely lényeges hatással van a pénzügyi kimutatásokra
• a biztosítási kötelezettségek, a viszontbiztosítási eszközök és adott esetben a kapcsolódó halasztott szerzési költségek változásainak egyeztetése.

Jegyzetek

1. ↑ Deloitte . IFRS a zsebében . - 2015. - S. 43-44 . Archiválva az eredetiből 2015. november 22-én.
2. ↑ 1 2 3 4 5 Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma. IFRS 4 Biztosítási szerződések . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4.
3. ↑ 12 TACIS . Útmutató az IFRS 4 Biztosítási szerződésekhez . - 2012. Archiválva : 2016. március 5.
4. ↑ IFRS Journal. IFRS 4 Biztosítási szerződések  // Módszertani Kiadó. Archiválva az eredetiből 2015. augusztus 13-án.