Tádzsik írás

A tádzsik nyelv története során három írásmóddal íródott: arabul , latinul és cirill betűvel . Bármelyikük nevezhető "tádzsik írásnak" (alifboi tojikī, alifboji toçikī, اﻟﻔﺒﺎی تاجیکی).

A használt ábécék az idők során változtak . A tádzsik írás első írása arab, majd az 1930-as és 1940-es években a latin írásmód volt, amelyet később a jelenlegi cirill írásmód váltott fel [1] . A bukhari zsidók által beszélt bukhori nyelvjárást hagyományosan héber ábécével írták , a 21. században azonban általában cirill betűkkel írják.

Politikai kontextus

Mint sok más posztszovjet országban , Tádzsikisztánban is az írásválasztás szorosan kapcsolódik a politikához. Tádzsikisztánban hivatalosan az 1940-ben bevezetett és 1998-ban megreformált cirill tádzsik ábécét használják a tádzsik nyelvre. Ezt az írást Tádzsikisztán jelenlegi hatóságai támogatják, akik egy hétéves polgárháború (1992-1997) után jutottak hatalomra , amely egyrészt az oroszbarát és a neokommunista hatóságok és csoportok között zajlott (támogatták őket Oroszország , Üzbegisztán és a posztszovjet tér többi országa ), valamint a másik oldalon az egyesült iszlám ( Irán , Pakisztán és Afganisztán támogatásával ) és a liberális demokratikus ellenzék (az Egyesült Államok és az európai országok támogatásával ) és csoportokkal. A cirill betűt a tádzsik nyelvre és Üzbegisztánban , valamint más posztszovjet országokban használják.

A latin ábécé jelenleg kevésbé elterjedt, de 1926-1940-ben a Szovjetunióban a latin ábécét használták a tádzsik nyelvhez, amelyet a volt Szovjetunió más nyelveinél is bevezettek a „ rominizáció ” részeként. Ma a tádzsik fiatalok egy része előszeretettel levelez latinul az interneten, az üzbegisztáni tádzsik diaszpóra fiataljai pedig az üzbég nyelv hatására szinte teljes mértékben csak a latin ábécét használják az interneten , amely ma már latinul. Magában Tádzsikisztánban is sok támogatója van a tádzsik írásmód újralatinosításának. Véleményüket azzal magyarázzák, hogy a külföldiek és Irán és Afganisztán perzsa ajkú lakosai könnyebben tudnak majd tádzsikul olvasni. Szintén a latin ábécé mellett állnak a nyugati világgal való szövetség hívei .

A VIII. századtól 1925 - ig a tadzsik (akkor ezt a nyelvet perzsának nevezték) nyelvre 1925-ig használt arab-perzsa írásmód visszatérését is sokan támogatják [2] . Főleg tádzsik nacionalisták és pániránisták , valamint az iszlamista nézetek hívei.

Történelem

A térségben az iszlám befolyása következtében az 1920-as évekig a tadzsik nyelvet perzsa ábécével írták az arab írás alapján. Abban az időben a tadzsik nyelvet nem tekintették külön nyelvnek – azt hitték, hogy a perzsa nyelvjárása [1] . A szovjetek hatalomra kerülése után először a perzsa írás egyszerűsítése (1923), majd 1927-ben áttért a latinos írásra [2] . A latin írást azért javasolták, hogy növeljék az írástudást, és eltávolodjanak az akkoriban nagymértékben analfabéta lakosságtól az iszlám Közép-Ázsiától . Emellett gyakorlati megfontolások is húzódtak e lépés mögött: a mássalhangzós perzsa írásmód nem alkalmas a tadzsik nyelv magánhangzóinak közvetítésére, és egyes tadzsik hangokhoz ( fonémák ) nincsenek benne betűk [3] . Ezenkívül a perzsa írást nehezebb megtanulni, mivel a betűknek több alakja van, amelyeket attól függően használnak, hogy a betű hol helyezkedik el a szóban [4] .

A "romanizációs rendelet" 1928 áprilisában tette hivatalossá a latin ábécét [5] . A tádzsik latin ábécét török ​​nyelvű tudósok munkái alapján fejlesztették ki, akik egy közös török ​​ábécé létrehozását tervezték [6] , annak ellenére, hogy a tadzsik nem türk. A kampány sikeres volt: az 1950-es évekre szinte egyetemes írástudást értek el. A latinosítás után a tadzsikot először külön nyelvnek nevezték [7] .

1940-ben, Közép-Ázsia oroszosításának részeként a tádzsik nyelvet cirill írásra fordították. Ezt az ábécét az 1980-as évek végéig használták, amikor is a Szovjetunió összeomlása a nemzeti mozgalom felemelkedését idézte elő Tádzsikisztánban; A tádzsikot államnyelvnek nyilvánították, ugyanúgy, mint a perzsát (a névhez hozzáadták a Forsi szót , a perzsa helyi nevét). Az új törvények szerint a perzsa ábécéhez való fokozatos visszatérést feltételezték.

Az arab írás visszatért az oktatásban és a mindennapi életben, bár az Iszlám Reneszánsz Párt 1993-as betiltása lelassította a forgatókönyv elfogadását. 1999-ben az államnyelvről szóló törvényből kikerült a Forsy szó [8] . 2004-ben a cirill ábécé maradt a de facto szabvány [9] , 1996-ban a lakosság rendkívül kis hányada tudott perzsa ábécét olvasni [10] .

Fajták

Az alábbiakban a különböző tadzsik ábécék betűit és olvasmányaikat találjuk. Van egy összehasonlító táblázat is.

Cirill

A tádzsik cirill írásmód 1940-ben váltotta fel a latin írást a Tádzsik SSR -ben [3] [4] . 1952-ben az alábbi ábécét megreformálták az u és y betűk hozzáadásával .

A ts, u és s betűk kölcsönszavakban is megtalálhatók, bár az 1998-as reform hivatalosan kizárta őket az ábécéből. Emellett az 1998-as reform megváltoztatta a betűk sorrendjét: a módosított betűk immár a nem módosított párjaikat követik ( r , ғ ; k , қ stb.) [11] . A tádzsik nyelv modern ábécéje így néz ki : 2010-ben javasolták az e, e, u, i betűk eltávolítását is [12] .

Az orosz ábécében nem szereplő betűk:

A cirill ábécé bevezetése során néha az Ӷ betűt használták a Ғ [13] helyett .

perzsa ábécé

1926-1929-ig a Szovjetunió határain belül a tadzsik nyelvet perzsa ábécével írták ( mássalhangzó írás ). A magánhangzókat, ha megfelelnek a klasszikus perzsának ā, ē, ī, ō, ū , a következő betűkkel írjuk: ‏ ا ‏‎ ([ ɔ ]), ‏ ى ‏‎ ([ e ], [ i ]), ‏ و ‎ ([ ɵ ], [ u ]). Más esetekben a magánhangzóknak nincs saját betűjük, hanem opcionális diakritikus karakterekkel írják őket .

latin

A latinos írást a monarchia megdöntése után vezették be Oroszországban , hogy növeljék az írástudó lakosság arányát és elhatárolódjanak az iszlám befolyástól. A latin ábécé 1926-1929 közötti első változataiban csak kisbetűk voltak (lásd az oldal tetején lévő illusztrációt). A bukháriai zsidók kissé eltérő írásmódot használtak, amely a tadzsik nyelv más változataiban nem található fonémák egyedi betűit tartalmazta: ů, ə̧, ḩ [14] .

A Ƣ szimbólumot gha -nak hívják, és a [ ɣ ] fonémát jelenti. Ez a jel szerepel az új török ​​ábécében ("yanalif") , amelyet a Szovjetunió legtöbb nem szláv nyelvének írásához használtak az 1930-as évek végén. A 21. században egyes csoportok támogatása ellenére nem használják a latin ábécét [15] .

Átírási szabványok

A tádzsik nyelv átírásának különféle szabályai a következők:

Megjegyzések:

1. ISO 9 - ISO 9 specifikáció .
2. KNAB - információ az Észt Nyelv Intézet helynévadatbázisából .
3. A WWS egy táblázat Bernard Comrie  World's Writing Systems című könyvéből .
4. Az ALA-LC a Kongresszusi Könyvtár és az American Library Association szabványa .
5. A „Nationalities of the Soviet East. Publikációk és írásrendszerek " Edward Allworthtól . 
6. A BGN/PCGN az Egyesült Államok Földrajzi nevek Tanácsának és a Brit hivatalos használatú földrajzi nevek állandó bizottságának en] szabványa .

Héber írás

A perzsa ábécéhez hasonlóan a héber írás is mássalhangzó . Feljegyezték a Bukharában és Szamarkandban élő bukháriai zsidók dialektusát [16] [17] . 1929-1930-ban latinos ábécé váltotta fel. Az 1940-es évektől, amikor a bukháriai zsidók iskoláit bezárták, a használata is megszűnt. Jelenleg a cirill ábécét használják a bukhar-zsidó nyelv írásához.

Szöveges példa: .. . . . . . . . . - Dar muqobili zulm ittifoq namoed. Murom noma - prugrami firkai yosh bukhoriyon [18] .

A tádzsik nyelv betűinek gyakorisága

Az első tanulmányok a tádzsik nyelvben előforduló betűk gyakoriságáról ben készültek[ mikor? ] [5] és a „legjobb” betűelrendezés meghatározásához kapcsolódik a számítógép billentyűzetén, valamint a reprezentatív minta méretéhez, hogy megbízható statisztikai eredményeket kapjunk. De az alábbiakban az egyes költők és írók műveinek statisztikai feldolgozásán alapuló eredményeket közöljük, amelyek általános képet alkottak a klasszikus és a modern tadzsik irodalom betűgyakoriságáról [6] [7] .

Minták felvétele

1. példa

Átírva latin betűrendben arab változat:

tmạm ậdmạn ậzạd bh dnyạ my̱ ậynd w ạz lḥạẓ mnzlt w ḥqwq bạ hm brạbrnd. hmh ṣḥb ʿql w wjdạnnd, bạyd nsbt bh ykdygr brạdrwạr mnạsbt nmạynd.

Cirill betűs változat, latinra átírva [19] :

Tamomi odamon ozod ba dunyo meoyand va az lihozi manzilatu huquq bo ham barobarand. Hama sohibi aqlu vijdonand, boyad nisbat ba yakdigar barodarvor munosabat namoyand.

2. példa

A perzsa nyelv első változatában még azok a magánhangzók is meg vannak jelölve, amelyeket általában nem írnak le.

Összehasonlító táblázat

Táblázat a tádzsik nyelv írásainak összehasonlításával. A latint az 1929-es szabvány szerint adják meg, a cirill betűt - az 1998-as szabvány szerint.

Lásd még

• Nyelvi tervezés

Jegyzetek

1. ↑   Schlyter, BN (2003)Szociolingvisztikai változások az átalakult közép-ázsiai társadalmakban
2. ↑   Keller, S. (2001)Moszkvába, nem Mekkába: A szovjet hadjárat az iszlám ellen Közép-Ázsiában, 1917-1941
3. ↑   Dickens, M. (1988)Szovjet nyelvpolitika Közép-Ázsiában
4. ↑   Khudonazar, A. (2004) "The Other" inBerkeley Program in Soviet and Post-Soviet Studies, 2004. november 1..
5. ↑   Perry, JR (2005)Tádzsik perzsa referencianyelvtan(Boston: Brill) p. 34
6. ↑   Siddikzoda, S. "Tadzsik nyelv: perzsa vagy nem fárszi?" aMedia Insight Central Asia #27-ben, 2002. augusztus
7. ↑  UNHCHR – A Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottság – Az 1659. évi találkozó összefoglaló jegyzőkönyve: Tádzsikisztán. 2004. augusztus 17. CERD/C/SR.1659
8. ↑  Kongresszusi Könyvtár Országtanulmány - Tádzsikisztán
9. ↑   Perry, JR (2005)Tádzsik perzsa referencianyelvtan(Boston: Brill) p. 35
10. ↑   Schlyter, BN (2003)Szociolingvisztikai változások az átalakult közép-ázsiai társadalmakban
11. ↑   Perry, JR (1996) "A tádzsik irodalom: A hetven év hosszabb, mint a millennium" inWorld Literature Today, Vol. 70 3. szám, p. 571
12. ↑   Perry, JR (2005)Tádzsik perzsa referencianyelvtan(Boston: Brill) p. 36
13. ↑  Eldől a tádzsik ábécé "orosz betűinek" sorsa
14. ↑   Ido, S. (2005)tadzsik(München: Lincom GmbH) p. nyolc
15. ↑   Rzehak, L. (2001)Vom Persischen zum Tadschikischen. Sprachliches Handeln und Sprachplanung in Transoxanien zwischen Tradition, Moderne und Sowjetunion (1900–1956)(Wiesbaden: Reichert)
16. ↑  IBM – Nemzetközi Unicode-összetevők – ICU transzformációs bemutató
17. ↑  A. Z. Rosenfeld. A keleti országok története és filológiája. - Leningrádi Egyetem Kiadója, 1959. - 13. o.
18. ↑  Elizabeth E. Bacon. Közép-ázsiaiak orosz uralom alatt: Tanulmány a kultúra változásáról . - Cornell University Press, 1980. - S.  192 . — ISBN 9780801492112 .
19. ↑  Mukesh Kumar Sinha. A perzsa világ. - Pinnacle Technology, 2005. - ISBN 9781618201461 .
20. ↑  Gitelman, Zvi Y. Az ambivalencia évszázada: Oroszország és a Szovjetunió zsidói, 1881-től  napjainkig . - Indiana University Press , 2001. -  203. o . — ISBN 9780253214188 .
21. ↑  ?  (neopr.)  // Nyelvtudományi kérdések. - Szovjetunió Tudományos Akadémia, 1975. - 39. o .

Irodalom

1. ↑ Az Orosz Föderáció és a szomszédos államok nyelvei. - M . : "Nauka", 2005. - T. 3. - S. 49-63. — 606 p. — ISBN 5-02-011237-2 .
2. ↑ Szputnyik. A történelmi kapcsolat helyreállítása: Tádzsikisztán felhagyjon a cirill ábécével . Szputnyik Tádzsikisztán. Letöltve: 2019. szeptember 4. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 4.. (Orosz)
3. ↑ A tádzsik írás latinosításról az új tadzsik ábécére való átviteléről az orosz grafikák alapján (1940. május 21-i törvény) // A Tádzsik SSR Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti. - 1940. - 5. sz .
4. ↑ A tádzsik írásmód latinosításról egy új tadzsik ábécére való átviteléről orosz grafikák alapján (1940. május 21-i törvény) // A Tádzsik SSR törvényeinek gyűjteménye, a Tádzsik SSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletei és határozatai , 1938-1958 . – 1959.
5. ↑ Usmanov Z. D., Soliev O. M. A karakterelrendezés problémája a számítógép billentyűzetén - Dusanbe: Irfon, 2010, 104 p.
6. ↑ Usmanov Z. D., Kosimov A. A. A betűk gyakorisága a tádzsik irodalomban - A Tádzsik Köztársaság Tudományos Akadémiájának jelentései, 2015, 58. évf., 2. szám, p. 112-115
7. ↑ Kosimov A. A. Basomadi takrorshavii harfkhoi adabiyoti tojik – Maҷallai "Shafaq", Nashriyi Kumiҷroiyai Ҳizbi Khalqii Democracy Tojikiston dar shahri Khuҷand, 2015.11.24., p. 2.

4. Goodman, ER (1956) "The Soviet Design for a World Language" in Russian Review 15 (2): 85-99.

Linkek

• Omniglot – tadzsik (tojiki/toçikī/تاجیكی)
• A cirill betűs tadzsik lelőhelyek átírása az 1920-as évek latinosított ortográfiájába