Maja irodalom - Maya írott források , beleértve a ténylegesen maja nyelveken írt szövegeket és a spanyol nyelvű szövegeket ( a feliratok átírását is), amelyeket európai úttörők fordítottak le az eredetikről . Az ősi yukatáni maják írásos forrásai korunkig kevés írásos forrás maradt fenn. Mitológiai eposzok , dalszövegek , háborús himnuszok és dalok léteztek, de alig maradtak fenn. A maja történelem késői időszakát vallásos és epikus irodalom bősége jellemzi, amelyek cselekményei gyakran összefonódnak a mitológiával is .
Az irodalmi emlékek között különleges helyet foglalnak el a prófétai szövegek , amelyek közül a leghíresebbek a „ Csilám-Bálám ” (Bálám próféciái) című könyvek. A próféciákon kívül a könyvek (összesen tizennyolc van) fontos 10. - 11. századi történelmi krónikat tartalmaznak , amelyek leírják az itza törzs vándorlásait, orvostudományi információkat , naptárszámításokat és még sok mást. Egy ilyen "maják enciklopédiája" a régiek összes felhalmozott tudásának átadásának módja volt a jövő generációinak. A modern áltudomány gyakran használja a Chilam-Balam katunok szövegeit a világvége és a közelgő kataklizmák elkerülhetetlenségének bizonyítékaként .
A maják próféciáit és varázslatait tartalmazó kétségtelen források közül kiemelkedik a " Bakabok szertartása " című gyűjtemény . A dalszövegek és a vallásos irodalom keveréke figyelhető meg a " Songs from the Zytbalche " című könyvben, amely a rituális dalok szövegein kívül példákat tartalmaz Yucatan Maya lírai művekre.
A maja drámai alkotásokat néhány újramesélés és utalás képviseli, amelyek a mai napig fennmaradtak, módosított változatban, de néhány meglehetősen pontos cselekmény. A késői korszak egyik legszembetűnőbb műemléke - " Rabinal-achi " - Charles Etienne Brasseur de Bourbourg francia felfedezőnek köszönhetően vált ismertté . 1850- ben Rabinal falu egyik lakója szerint drámai történetet írt le a Rabinal és Quiche indiánok közötti konfrontációról .
A dráma azzal kezdődik, hogy Balam-Achi fia, a fiatal Keche-Achi több embert elrabol a Rabinal törzsből, de a bátor Rabinal-Achi, Hobhot fia visszaküldi őket, és bosszúból ételt intéz. bojkottálja az ambiciózus ellenfelet, aki úgy döntött, hogy leigázza a törzset: lemondta a kakaóellátást a quiche-nek. Mivel nem akar beletörődni ebbe a helyzetbe, Keche-achi elrabolja Hobhotot, és Rabinal-achit egy kétszázhatvan napig tartó háborúba provokálja. A háború eredményeként a rabinálok megmentették az öreget, és elrabolták Keche-achit. Hobhot úgy döntött, hogy bevállal egy foglyot, hogy rávegye a maga oldalára, de Keche-achi inkább meghal, mintsem elárulja törzsét. Tehát Keche-achit feláldozzák az oltáron. A színházi előadás során a Keche-achi szerepét játszó színész mindig valósággal meghalt.
A késő maja leghíresebb és egyetlen fennmaradt (az eredetiben nem szereplő) eposz, a Popol Vuh szintén Charles Étienne Brasseur de Bourbourgnak köszönhetően vált ismertté, aki 1855 -ben felfedezte és franciául kiadta Jiménez domonkos szerzetes 1734 -es fordítását . Jimenez Santo Tomas Chuvilóban ( Guatemala ) fedezte fel , ahol 1701-1703 között a kolostor apátja volt . Maga az eredeti, amelyre Jiménez támaszkodott, állítólag legendák anyaga alapján íródott a 16. század közepén , Santa Cruz del Quiche -ben .
A Popol Vuha szövegei részekre tagolódnak, amelyek mindegyike a Quiche népet írja le vagy dicsőíti (?). Az eposzkal foglalkozó első kutatók figyelmüket a keresztény mitológia és a Popol Vuha által bemutatott mitológia hasonlóságára összpontosították. Különösen az eposz első részei és a Teremtés könyve között volt párhuzam , amely leírja az eredeti Univerzumot és a világ teremtését . Későbbi tanulmányok cáfolták a keresztény hagyomány és a maja mitológia kapcsolatának elméletét, amely az indiai mitológiák összehasonlító elemzésén alapult.
A Popol-Vuh könyv első része leírja, hogy Hun-Ahpu és Xbalanque ikrek meggyilkolták Vukub-Kakish szörnyeteget és fiait. Vukub-Kakish először a topal, a szörny gyümölcsfája közelében vívott harc során menekült meg a haláltól, de ügyeskedéssel a testvérek be tudták fejezni, amit elkezdtek. Az ikrek úgy ölték meg Sipaknu fiát, hogy ráomlottak egy barlangot, Kabarkant pedig megmérgezték, megfosztva az erejétől. A második rész eleje Hun-Hun-Ahpuról és Wukhub-Hun-Ahpuról, az ikrek apjáról és nagybátyjáról mesél. A labdázás iránti szenvedélyükre felfigyeltek Xibalba (a holtak birodalma) urai, akik párbajra hívták a hősöket, de játék helyett a halált találták. Hun Ahpu és Xbalanque ikrek értesültek róla. Amikor Xibalba urai őket is meghívták, Hun-Ahpu és Xbalanque eleget tett a meghívásnak, de a sötétség istenei által rendezett cselszövések elmúltak. A tesztek után maguk a fiatalok ugrottak a tűzbe és meghaltak, de később újjászülettek, és ravaszságból megölték az urakat. Azok, akik túlélték, engedelmeskedtek az ikreknek.
| Maja civilizáció | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Lásd még Kolumbusz előtti civilizációk Mezoamerikai kronológia Portál: Maja civilizáció | |||||||||||||||||