Kolozsvár

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. szeptember 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Város
Kolozsvár
rum. Kolozsvár
Címer
46°46′48″ é SH. 23°33′34 hüvelyk e.
Ország  Románia
megye Kolozsvár
Polgármester Emil Bock
Történelem és földrajz
Alapított 1213
Négyzet 179,5 km²
Középmagasság 410 m
Időzóna UTC+2:00 , nyári UTC+3:00
Népesség
Népesség 318 045 [1]  fő ( 2022 )
Sűrűség 1771,8 fő/km²
Nemzetiségek románok és magyarok
Vallomások ortodoxok, katolikusok és egyéb felekezetek
Digitális azonosítók
Telefon kód +40x64
Irányítószám 400xyz
autó kódja CJ-N
primariaclujnapoca.ro (Róma) 
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kolozsvár  (Rom. Cluj-Napoca [ˈkluʒ naˈpoka] ),1974 -Kolozsvár,Kolozsvár(Hung. Kolozsvár [ˈkoloʒvaːr] ),Klausenburg(németül Klausenburg)városRomániaészaknyugati részén.a fővárosután az ország legnagyobb városa,amegye (megye)közigazgatási központjaKolozsvár. Erdélynem hivatalos fővárosa. [2] [3]

Történelem

Ókor

Miután a 2. század elején a Római Birodalom meghódította Daciát , Traianus császár létrehozta a Napoca néven ismert római légióbázist , amely a római Dacia őshonos dák lakosságának elrománosításának egyik fő központja lett. A nagy népvándorlás idején Napoca elpusztult, de a város környékén megmaradt egy bizonyos amorf romantikus nyelvű kultúra. [ stílus ] .

Középkor

A 6-10. században a római ajkú oláhok intenzíven érintkeztek a vándorló szláv törzsekkel, majd a 12. század után a római nyelvű Dácia ( Erdély ) magját hosszú időre meghódították a magyarok. A várost Kolozsvárnak nevezték el, korábban Kolozsvár magyar neve is volt.

A vidéket a magyarok meghódították és a Magyar Királyság része lett . V. István király támogatta az erdélyi szászokat egy kolónia létrehozásában a római Napoca romjai mellett. 1270 -ben Kolozsvár városi rangot kapott, és gyors növekedésnek indult.

Új idő

A XIX - korai. A 20. században a város a magyarosítás legfontosabb központjává vált . A magyarok aránya benne 1910 -re elérte a 81,6%-ot (51 192 fő) . A román elit már a középkorban magyarosításon ment keresztül , és a kerületben fennmaradt román lakosság zöme rendkívül alacsony társadalmi szintet foglalt el.

Ausztria-Magyarország részeként a német Klausenburg nevet viselte.

Legutóbbi előzmények

1918 -ban a város Románia fennhatósága alá került, megkezdődött a romanizációs politika , és a romániai magyarság nemzeti kisebbségi helyzetbe került. 1940-1944-ben a város ismét Magyarországhoz került, az úgynevezett Észak-Erdély határain belül újra megindultak benne a románellenes tüntetések. A magyarok aránya benne 1941 -re elérte a 85,7%-ot (98 502 fő) . A város 1945 után lett teljesen román. Jelentősen csökkent benne a magyarok aránya, bár továbbra is ők a város fő kisebbsége.

A város történelmi római nevét csak Ceausescu alatt kapta újra az 1970-es években, ma is gyakran használják a Kolozsvár kettős nevet.

Népesség

A város lakossága 2011-ben 309,1 ezer fő. Országos összetétel:

Földrajz

Kolozsvár a Someşul-Mik folyó völgyében található .

Klíma

Látnivalók

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. 318 045cite web|url= http://www.cluj.insse.ro/cmscluj/files%5Cdeclaratii%5CComunicat%20CLUJ%20-%20DATE%20PROVIZORII%20RPL%202011.pdf%7Ctitori ale Recensământului Populaţiei şi Locuinţelor – 2011|publisher=Kolozs Megyei Regionális Statisztikai Igazgatóság|date=2012-02-02|accessdate=2012-06-14|archiveurl= https://www.webcitation.org/68hlNEZjne //www.cluj.insse.ro/cmscluj/files%5Cdeclaratii%5CComunicat%20CLUJ%20-%20DATE%20PROVIZORII%20RPL%202011.pdf%7Carchivedate=2012-06-26}}
  2. Kolozsvár | Románia | Britannica
  3. Merre induljunk Erdély nem hivatalos fővárosában, Kolozsváron | Divat
  4. Varga E. Népszámlálási statisztika anyanyelv és nemzetiség szerint . Letöltve: 2009. február 15. Az eredetiből archiválva : 2022. január 28..
  5. Románia etnodemográfiai szerkezete a 2002-es népszámlálás szerint . Letöltve: 2009. február 15. Az eredetiből archiválva : 2008. április 11..
  6. Kolozsvár története , szerk. cit., p. 102
  7. 1 2 3 Ugyanott , p. 222-223
  8. Pascu et al., Clujul (ghid historic) , 1957, p. 60
  9. Jakab Elek, Kolozsvar Tortenete , II, Okleveltar, Budapesta, 1888, p. 750
  10. Katona Lajos, Kolozsvar terulete es nepessege , in „Kolozsvari Szemle”, 1943, no.4, p. 294

Linkek