Kani (levél)

Kani ( კ , grúz კანი ) a modern grúz ábécé tizedik betűje és a klasszikus grúz ábécé tizenegyedik betűje [1] .

Használat

A grúzban a [ kʼ ] [2] hangot jelöli . A számérték izopsephiában  20 (húsz) [3] .

Használják a Laz ábécé grúz változatában is , amelyet Grúziában használnak. A Törökországban használt latin írásmódban ǩ vagy kʼ [4] -nek felel meg .

Korábban a grúz íráson alapuló abház (1937-1954) [5] és oszét (1938-1954) [6] ábécében használták, cirillre fordításuk után az abházban k -ra , az oszétban pedig a kъ - ra cserélték .

A romanizációs rendszerekben a grúz írást k ( ISO 9984 [7] [8] , BGN/PCGN 1981 [ 9] , ALA-LC [10] ), kʼ ( nemzeti rendszer , BGN/PCGN 2009) [11] formában továbbítják . A grúz Braille -írásban a betű a ⠅ (U+2805) szimbólumnak felel meg [12] .

• კამა (kama) – kapor

Írás

Rajzrendelés

Kódolás

A Kani asomtavruli és a kani mkhedruli a legelső verziója (1.0.0) óta szerepel a Unicode szabványban a „ Grúz betű ” ( angol  grúz ) blokkban, U+10A9 és U+10D9 hexadecimális kódokkal [16] .

A Kani nuskhuri hozzáadásra került a Unicode 4.1-es verziójában a Georgian Supplement blokkban az U+2D09 hexadecimális kóddal ;  előtte a kani mkhedrulival [17] [18] volt egységes .

A Kani mtavruli az Unicode 11.0-s verziójában a Georgian Extended blokkban U +1C99 hexadecimális kóddal szerepelt [ 19] . 

Jegyzetek

1. ↑ Machavariani, p. 136
2. ↑ Aronson, Howard Isaac. Grúz: Olvasási nyelvtan . - Columbus, OH: Slavica Publishers, 1990. - P. 18. - ISBN 978-0-89357-207-5 . Archiválva 2020. július 26-án a Wayback Machine -nél
3. ↑ Mchedlidze, II, p. 100
4. ↑ René Lacroix. Leírás du dialecte laze d'Arhavi (caucasique du sud, Turquie): Grammaire et textes  (francia) . - Lyon: Université Lumière-Lyon-II, 2009. - P. 15. - 923 p.
5. ↑ Bgazhba Kh.S. Abházia írástörténetéből. - Tbiliszi: "Metsniereba", 1967. - S. 65-70. — 72 s. - 1000 példányban.
6. ↑ Bigulaev B. B. Az oszét írás története. – Értekezés a tudományok kandidátusi fokozatára. - Dzaudzhikau: Észak-Oszét Kutatóintézet, 1945. - S. 77-80.
7. ↑ Nem római írások átírása. A grúz átírása . Letöltve: 2021. május 27. Az eredetiből archiválva : 2021. június 14. (határozatlan)
8. ↑ Evertype.com: ISO 5426 leképezés Unicode -hoz Archiválva 2020. október 21-én a Wayback Machine -nél ; Joan M. Aliprand: Végleges leképezés az ISO 5426 és az ISO/IEC 10646-1 karakterei között Archiválva 2020. augusztus 2-án a Wayback Machine -nél ; A Unicode szabvány: Szóköz módosító betűk archiválva 2019. június 13-án a Wayback Machine -nél .
9. ↑ Romanizációs rendszerek és a római írásmód helyesírási konvenciói Archiválva : 2021. június 21., a Wayback Machine , p. 27
10. ↑ ALA-LC romanizációs táblázatok. grúz . Letöltve: 2021. május 27. Az eredetiből archiválva : 2021. április 17. (határozatlan)
11. ↑ A grúz romanizálása. Georgia 2002 nemzeti rendszer; BGN/PCGN 2009 megállapodás
12. ↑ UNESCO, World Braille Usage, harmadik kiadás, Washington, DC p. 45
13. ↑ Mchedlidze, I, p. 105
14. ↑ Mchedlidze, I, p. 107
15. ↑ Mchedlidze, I, p. 110
16. ↑ Unicode Data 1.0.0 . Letöltve: 2021. május 27. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 19. (határozatlan)
17. ↑ Javaslat grúz és egyéb karakterek hozzáadására az UCS BMP-jéhez . Letöltve: 2021. május 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 24. (határozatlan)
18. ↑ Unicode 4.1.0. Figyelemre méltó változások a Unicode 4.0.1-ről a Unicode 4.1.0-ra . Letöltve: 2021. május 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 25. (határozatlan)
19. ↑ Az Unicode® szabvány. 11.0 verzió – Alapspecifikáció. 7. fejezet: Európa-I. Modern és liturgikus szkriptek archiválva : 2021. március 9., a Wayback Machine , p. 320-321.

Irodalom

• Mchedlidze, TI A helyreállított grúz ábécé. – Fulda, Németország, 2013
• Mchedlidze, T. II. A grúz írás; Szótár és útmutató. – Fulda, Németország, 2013
• Machavariani, E. Grúz kéziratok. – Tbiliszi, 2011

Linkek

• Ⴉ a  Scriptsource.org webhelyen
• ⴉ a  Scriptsource.org webhelyen
• Კ a Scriptsource.org webhelyen 
• კ a  Scriptsource.org webhelyen