Kabard-cirkassziai nyelv
| kabard-cirkassziai nyelv | |
|---|---|
| önnév | adygebze |
| Országok | Oroszország , Törökország , Jordánia , Szíria , Szaúd-Arábia , Németország , Egyesült Államok |
| Régiók | Kabard-Balkária , Karacsáj-Cserkeszia , Adygea , Észak-Oszétia , Krasznodari terület |
| hivatalos állapot | Karacsáj-Cserkeszia |
| A hangszórók teljes száma | Oroszországban - 515 672 [1] |
| Állapot | sebezhető [2] |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Abház-Adyghe család Adyghe csoport | |
| Írás | cirill ( kabard írás ) |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | kb 250 |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | kbd |
| ISO 639-3 | kbd |
| WALS | kab |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1065 |
| Etnológus | kbd |
| IETF | kbd |
| Glottolog | kaba1278 |
 Wikipédia ezen a nyelven | |
A kabard- cirkassziai vagy kelet-adighe nyelv (önnév - Adygebze ) - a kabardok és cserkeszek nyelve, a Kabard-Balkár és a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság egyik államnyelve .
Egyes nyelvészek hajlamosak a kabard-circasz és az adyghe nyelveket a közös adyghe nyelv dialektusainak tekinteni. Maguk az adyghek, kabardok és cserkeszek Adyghebze-nek nevezik nyelvüket , ami „ adighe nyelvet” jelent. Annak ellenére, hogy létezik egy közös név, az orosz nyelvben is vannak külön nevek - az adyghe nyelv , a kabard nyelv és a cserkesz nyelv .
1924- ig az arab ábécé ésa cirill , 1924-1936 -ban a latin, 1936 -tól ismét a cirill ábécé alapján írták.
Genealógiai és területi információk
A kabard-cirkasszai nyelv az adyghe -vel, az ubikh -val , az abházzal és az abázzal együtt az abház -adighe nyelvcsaládba tartozik (az északnyugat-kaukázusi nyelvek ).
Jelenleg a nyelvet főleg Oroszországban és a Közel-Keleten beszélik: Oroszországban a nyelvet Kabard-Balkáriában , Karacsáj-Cserkeszországban , Adygeában , Krasznodar Területen , Sztavropolban és Észak-Oszétia Mozdok régiójában beszélik .
Külföldön a kabard-cirkasszai nyelv széles körben képviselteti magát a Közel-Kelet országaiban. Különösen olyan országokban, mint Törökország , Jordánia , Szíria , Szaúd-Arábia , valamint Németország és az USA .
Szociolingvisztikai információk
Oroszországban a 2010-es népszámlálás szerint körülbelül 516 000 ember [3] beszéli anyanyelveként a kabard-cirkasszát. Közülük a népszámlálási eredmények szerint hozzávetőleg 460 ezren beszélnek oroszul is.
A világon összesen 1 628 500 ember beszél kabardul, ebből 36 700 egynyelvű [4] .
1995-ben államnyelvként fogadták el a Kabard-Balkár Köztársaságban (a balkár és az orosz mellett), 1996-ban pedig államnyelvként Karacsáj-Cserkesziában.
Dialektusok
A kabard-cirkasszai nyelvnek 8 dialektusa [4] van : baksanszkij, beszlenyejevszkij, habezszkij, nagykabarda dialektusa, kiskabarda, kubai, malkinszkij, mozdokszkij nyelvjárása.
A besleneyi dialektus a kabard-circasz és az adyghe nyelvek között köztes helyet foglal el, és néha az adyghe nyelv dialektusának is tekintik. Főleg a Karacsáj-Cserkeszországban található Beslenei és Vako-Zhile falvakban, valamint a Krasznodari Terület Uszpenszkij kerületében terjesztik .
Írás
A 19. század elejéig számos kísérlet történt arra, hogy a kabard nyelven írott nyelvet hozzanak létre az arab írás alapján.
1829 -ben Ivan Gratsilevsky , a Szentpétervári Egyetem tanára megalkotta a kabard ábécét cirill grafikai alapon. Az első kabard oktató , Shora Nogmov 1832-1835 -ben összeállította a kabard ábécét, először cirill, majd arab grafikai alapon. Ezt követően a 19. század folyamán az arab írásra épülő kabard írást többször is megváltoztatták.
Így a kabard írás 1924 -ig az arab ábécére és a cirill ábécére épült, 1924-1936 -ban az írásmódot a latin ábécéhez igazították. 1936 -tól a mai napig cirill alapon írás.
Tipológiai információk
Nyelvtani jelentések kifejezésének típusaA kabard nyelv poliszintetikus nyelv.
Fykydshchyyashch
/fə-q'ə-d-śəh-ɑ-ś/
2PL.S.-DIR-1PL.IO-quarrel-AOR-IND
Veszekedtél velünk.
Se ue uzogadhe.
/ wz-əɣɑ-žə/
2PL.DO- 1SG.S-CAUS-read Tanítalak
.
Agglutináció a fúzió elemeivel.
1) Tkhylyr ekhuehashch.
/ thəɬə-r yəx̂ʷəh-a-ś /
book-ABS.DEF fall-AOR-IND
A könyv (tudjuk, melyik) leesett.
2) Tkhyl ekhuehashch.
/thəɬ yəx̂ʷəh-a-ś/
book-ABS.INDEF fall-AOR-IND
Egy könyv (néhány) leesett.
A névleges csoportban - kettős:
Kueshym és tkhyl.
/q'ʷəšə-m yə thəɬ/
testvér-ERG. 3SG.POSS könyv
Testvér könyve.
és tkhyl - "könyve" (l.)
és - birtoklási mutató (POSS) 3 l. Mértékegység A morfológiailag kifejezett birtokos tulajdonság funkcióját tölti be, és elnyeri az "ő (ő)" jelentését. A birtokos számát fejezi ki, nem a birtokolt tárgyat.
Predikációban - kettős:
Shalam tkhylyr il'eguashch.
/śʼɑɮə-m thəɬə-r ɪ-ɬɑɣʷ-a-ś /
guy-ERG book-ABS 3SG-see-AOR-IND
A srác látta a könyvet.
Ergativitás.
1) Eg'edzhakue-r kek'uashch.
/yəɣəsd͡ʒɑqʼʷə-r qə-qʼʷ-a-ś/
tanár-ABS DIR-go-AOR-IND
A tanár jött.
2) We1eryse-r ekhuehashch.
/məʔərəsə-r yex̂ʷəx-ɑ-ś/
apple-ABS fall-AOR-IND Az
alma leesett.
3) SchIale-m betű-r ithasch.
/śʼɑɮə-m pʲɪsʲmo-r ɪ-th-ɑ-ś/
boy-ERG letter-ABS 3SG-write-AOR-IND
A fiú írt egy levelet.
A kabard nyelvben azonban a szerepkódolást az ige személyes mutatói ( toldalékok) is végrehajtják.
1/2
lit.:
Egyetlen ige ügynöke és páciense azonos módon fejeződik ki személyes toldalékok segítségével, például:
c-o-
lage 1SG-E- workPRES
I work(Ag);
(E-epentetikus morféma)
s-o-same
1SG-E-sleepPRES
Alszom (Pt).
A kettős ige ügynöke és páciense ugyanazokkal a személyi toldalékokkal fejeződik ki, de a különbség az ügynök és a beteg toldalék között az, hogy különböző rögzített pozíciókat foglalnak el (a páciens az első helyet, az ügynök a második helyet foglalja el): phi(Pt)-з( Ag)-o -tx
2PL-1SG-E-writePRAES Leírom
.
3. lap: Egyetlen ige ügynöke és betege a ma (me) toldalékkal azonos módon fejezhető ki (fonetikai változatok): me-laje
3SG-
workPRAES
he works (Ag)
ma-same
3SG-sleepPRES
alszik(Pt).
A kettős ige ügynökét az i- toldalékkal fejezzük ki:
∅-i-th-a
-sch ∅Pt-3SG-write-AOR-IND
he(Ag) wrote;
A kétszemélyes ige páciensét null toldalékkal fejezzük ki:
∅-i-th-a
-sch ∅Pt-3SG-write-AOR-IND
he write (valami∅)Pt.
Ebből arra következtethetünk, hogy a kabard nyelvben a szerepkódolás három részből áll .
Ennek eredményeként két különböző stratégiánk van az esetekre és az igejelzőkre.
Alapvetően SOV. SCHIale-m betű-r ithasch. (A fiú levelet írt.)
Ábécé
A kabard-cirkasszai írás a cirill ábécén alapul, és a következő formájú [5] :
| A a | uh uh | B b | be | G g | gu gu | Гъ гъ | gu gu | D d | j j |
| dz dz | Neki | Neki | F | Élő | W h | Ésés | th | K to | ku ku |
| KI KI | kau kau | K k | Kuku | Khy khy | Khu khu | L l | l l | LI LI | Mm |
| N n | Ó, oh | P o | ПІ ПІ | R p | C-vel | T t | TI TI | u u | f f |
| FI FI | x x | hu hu | huh huh | xh xh | hu hu | C c | CI CI | h h | W w |
| u u | SHI SHI | s s | b | b | yu yu | Én vagyok | én | Іy |
Fonetika és fonológia
MássalhangzókA kabard nyelvben 48 mássalhangzó fonéma van [6] .
| Ajak. | Alveolusok. | Postalveol. | Palatális. | Veláris | Uvuláris | Fariangal. | Glottal. | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Központi. | Oldalsó. | Szokásos | Ajak. | Palatális. | Szokásos | Ajak. | Szokásos | Ajak. | ||||||
| orr | m | n | ||||||||||||
| robbanó | Csengetés. | b | d | gʷ | gʲ | |||||||||
| Süket. | p | t | kʷ | kʲ | q | qʷ | ʔ | ʔʷ | ||||||
| Abr. | p' | t' | kʷ' | kʲ' | q' | qʷ' | ||||||||
| afrikaiak | Csengetés. | d͡z | ||||||||||||
| Süket. | t͡s | |||||||||||||
| Abr. | t͡sʼ | |||||||||||||
| frikatívák | Csengetés. | v | z | ɮ | ʒ | ʑ | ʁ | ʁʷ | ʕ | |||||
| Süket. | f | s | ɬ | ʃ | ɕ | x | x | χ | χʷ | ħ | ||||
| Abr. | f' | ɬ' | ɕ' | |||||||||||
| Approximants | l | j | w | |||||||||||
| Remegő | r | |||||||||||||
Csak két magánhangzós fonéma van a kabardban: /ə/ és /a/. A hangzási környezettől és a stresszhez viszonyított helyzettől függően eltérő jelentést kaphatnak. Magánhangzók tehát 7. A kabard nyelv modern magánhangzórendszere megkülönbözteti a rövid és hosszú magánhangzókat.
Két rövid magánhangzó van - /ə/ és /a/. A többi hosszú.
| első sorban | középső sor | hátsó sor | |
|---|---|---|---|
| Felső emelkedés | /ɪ/ | /u/ | |
| Közepes emelkedés | /e/ | /ə/ | /o/ |
| alsó emelés | /a/ | /ɑ/ |
A stressz lehet erős vagy gyenge. Az erős hangsúly befolyásolja a magánhangzók mennyiségi jellemzőit, míg a gyenge hangsúly nem.
A szavak hangsúlya rögzített (erős), és általában az utolsó előtti szótagra esik, ha a szavak magánhangzóra végződnek: hade - 'kert', fade - 'ital (alkoholos)'.
A zárt szótaghoz hasonló szavakban a hangsúly (erős) az utolsó szótagra esik: berak - 'transzparens', ku(y) rag - 'pólus'.
Ha egy egyszótagú szó valamilyen toldalékkal jelenik meg, akkor azt erős akcentussal ejtik ki a toldalékon: so-kaue - 'megyek', g'a-pl'e - 'nézd meg'.
Erős hangsúly esik egy nyílt szótagra a résztvevős alakban: lazha - 'dolgozott', bana - 'harcolt'.
A gyenge akcentus ugyanazokban a pozíciókban fordul elő, mint az erős: dzhyde - 'balta', kheʹse - 'ágy'. A két szótagos és összetett szavakban a végső nyitott szótag gyenge hangsúlya a Malkin és Terek nyelvjárásban található: malk. Shykue - "Shukov" (vezetéknevek), Tersk. shcheky - "mérleg", dzhedykae - "tojás".
Egyes három- és többtagú szavakban, amelyek a szótő és a szóképző toldalékok kombinációja, a főhangsúlyon kívül, ami erős, van egy további, gyengébb hangsúly is: kyozak'e - 'megharap' , dogabane - 'ugatásra késztetjük'.
Morfológia
Főnevek
A kabard-cirkassziai nyelv főneveinek a következő nyelvtani kategóriái vannak: nem, eset, szám, bizonyosság/határozatlanság.
GenusA kabard-cirkasszai nyelvben nincs nyelvtani nem, de néha lehet különbséget tenni a tárgyak neme szerint.
tsӏyhu khu
[cˈəx̂ʷ-ə-x̌ʷ]
man-E-MASC
'ember'
(E-epentetikus morféma)
tsӏyhu bz [ cˈəx̂ʷ
-ə-bz]
man-E-FEM
'nő'
(E-epentetikus morféma)
félénk khu
šə-x̌ʷ
ló-MASC
'ló'
félénk bz šə
-bz
horse-FEM
"ló"
A kabard nyelvben a számkategóriának két jelentése különböztethető meg - egyes szám és többes szám. Az egyes szám jelöletlen, a többes szám jelzett.
| Az egyetlen dolog | többes szám |
|---|---|
| fiz [fəz] női-SG-∅ABS |
fiz kher [fəz-ha-r] nő-PL-ABS nők |
| une [wəna] house-SG-∅ABS |
une haer [wəna-ha-r] house-PL-ABS otthon |
A kabard nyelvben 4 eset van: névelő (Abszolút), ergatív (Ergativus), utópozíciós (Instrumental), határozói (Predikatív).
| Egyes szám |
Többes szám _ | |
|---|---|---|
| Őket. | une r /wəna-r/ | une kher /wəna-ha-r/ |
| Erg. | une m /wəna-m/ | une ham / wəna -ha-m/ |
| Utolsó | une kae /wəna-k'ʲa / (indef.) une mkӏe /wəna-mk'ʲa / (def.) |
une hekӏe /wəna-ha-k'ʲa / (határozatlan időre) une hemke /wəna-ha-mk'ʲa / (def.) |
| Obst. | une u /wəna -w/ (határozatlan időre) une raue /wəna -r-awə/ (határozottra) |
une heu /wəna -ha-w / (határozott és határozatlan időre egyaránt) |
A határozott főnevek olyan főnevek, amelyek a beszélő által ismert konkrét tárgyakat nevezik meg. Egyes főnevek morfológiai mutatói a -р és -м toldalékok.
Une-r slaguashch - Láttam azt a híres házat (vagyis azt a házat, amelyet a beszélő ismer)
Une-m syshchiyashch - abban a híres házban voltam.
A morfológiai határozatlanságot a nulla végződés vagy a toldalékok hiánya fejezi ki. A főnév tiszta alap formájában jelenik meg: Myshchem dyguzhyir feebalatsesh. (közmondás) - A farkas túl bozontosnak tűnik a medvének.
A határozatlan névelőknek nincs névelő és képző esete, mivel ezeknek az eseteknek a mutatói a tulajdonító toldalékok funkcióját is ellátják.
Névmások
A személyes névmásokat csak egyes szám 1. és 2. személyű alakja képviseli. és sokan mások. órák:
| Mértékegység | Többes szám | |
|---|---|---|
| 1. személy | sa | da |
| 2. személy | wa | fa |
A szemléltető névmások a 3. személy kifejezésére szolgálnak : a / a /, mo / maw /, we / mə / A személyes névmások fő morfológiai jellemzője a névelő és képző esetek hiánya. A személynévmások utólagos és körülményes eseteinek alakjait, valamint a mutató névmások alakjait ugyanazokkal a végződésekkel alakítjuk ki, mint a főnévi alakokat.
Személyes névmások. Függőre és függetlenre oszthatók. A függetlenek főnévként vagy predikatív melléknévként jelennek meg a mondatban. A függő birtokos névmásokat soha nem utasítják el, mindig elöljárót vesznek fel, minden esetben csak definícióként működnek.
A birtokos névmások a birtokos pluralitását fejezik ki, nem a birtokolt tárgyak pluralitását.
Melléknevek
A kabard nyelvben megkülönböztetik a minőségi (/pagʷə/page - büszke) és a relatív (/nobərey/noberei - mai, / yɪk'ə/ik1e - utolsó) jelzőket. A kvalitatív jelzők egy tárgy jelét fejezik ki, amely kisebb-nagyobb mértékben megnyilvánulhat.
A minőségi melléknevek összehasonlításának három foka van a kabard-cirkasszai nyelvben: pozitív, összehasonlító és szuperlatívusz (szuperlatívusz).
Az összehasonlító fok minőségi jelzőkből alakul ki a /nax̌/nekh részecske hozzáadásával.
A melléknevek szuperlatívusza kétféleképpen képezhető:
1) a /ša/, /ʔʷa/, /bza/, /ps/, /k'ʲey/ utótagok használatával;
2) /nax̌/nekh és /dəda/dyde részecskék kombinációjával.
Ige
A kabard nyelv morfológiáját az egyszerűbb főnévi rendszerrel szemben összetett igerendszer jellemzi.
A kabard nyelv igeinek a következő kategóriái vannak: tranzitivitás és intransitivitás, statikus és dinamikus, személy, szám, igeidő, hangulat (modalitás), kauzatívum, változat, reflexivitás, potencialis, kölcsönösség (reciprocity) és így tovább.
A kabard ige nagyon összetett szóalkotással rendelkezik, amely különféle toldalékokon keresztül fordul elő.
A kabard nyelv fényes vonásai
Alapvető fonetikai jellemzők1) Lekerekített / lekerekítetlen gége (glottális megállók): ʔ / ʔʷ
2) Kivető frikatív mássalhangzók jelenléte: f'/ ɬ'/ ś'
A kabard-cirkasszai nyelv meglehetősen összetett hangulatrendszerrel rendelkezik. A hangulati kategória a beszélő helyzethez való hozzáállását fejezi ki. A következő hangulatokat különböztetjük meg: jelző (indikatív), kérdő, meglepetés hangulata, kívánatos (optatív), felszólító (imperatív), feltételes (alanyi), szubjunktív, valószínűségi hangulat (valószínűség).
A cselekvés sokféleségének kategóriájaa helyzet résztvevőinek pluralitásának kifejezését jelöli: a multiobjektivitás és a multiszubjektivitás grammjait . A multiszubjektivitást és a multiobjektivitást azonban a kabard nyelvben ugyanaz a de(dy)- jelző fejezi ki:
sy-b-d-olage
1SG-2SG-MULT-workPRES
„Veled dolgozom”.
dy-z-d-olage
1SG-2SG-MULT-workPRES
"együtt dolgozunk".
A cselekvés végrehajtásának lehetőségét jelző igekategóriát potencialisnak nevezzük. Morfológiailag prefixálisan és toldalékosan fejeződik ki. Innen ered a "potenciális prefix" és a "suffix potencialis" feltételes nevek.
A potencialis előtag két- és háromhelyes igékből keletkezik. A potencialis előtag grammémája a színárnyalat- előtag. A hozzá tartozó valós alany indexe után kerül elhelyezésre:
c-hue-shkh-kyym
1SG-POT-is-NEG
„nem tud enni”.
Főleg az ige tagadó formáira jellemző.
A potencialis utótag az -f- utótag segítségével jön létre. A potencialis előtaggal ellentétben a potencialis utótag pozitív és negatív formában egyaránt használatos:
ma-kӏue-f
3SG-go-POT
„mehet”.
Irodalmi nyelv
Számos kabard és cserkesz író és költő írt kabard-cirkassz nyelven, ezek közül a legnépszerűbbek:
kabard írók- Balkarova, Fousat Guzerovna (1932-2009)
- Beshtokov, Khabas Karneevich (1943)
- Keshokov, Alim Pshemakhovich (1914-2001)
- Kuasev, Betal Ibragimovich (1920-1957)
- Pachev, Bekmurza Mashevich (1854-1936)
- Sokurov, Musarbi Gisovich (1929-1990)
- Teunov, Hachim Iskhakovich (1912-1983)
- Tkhagazitov, Zuber Mukhamedovich (1934)
- Shogentsukov, Adam Ogurlievich (1916-1995)
- Shogentsukov, Ali Askhadovics (1900-1941)
- Shomakhov, Amirkhan Kamizovich (1910-1988)
- Shortanov, Askerbi Takirovics (1916-1985)
- Abitov, Vlagyimir Kadirovics (1937)
- Abitov, Khizir Yakhyaevich (Khezir Yakhyaevich) (1941)
- Abukov, Khalid Kuchukovics (1900-1937)
- Akhmetov, Muhadin Khudovics (1917-2013)
- Bekizova, Leila Abubekirovna (1929-2020)
- Bratov, Gabas Mukhamedovich (1930-2002)
- Gashokov, Khusin Hanakhovich (1913-1983)
- Dyshekov, Mohammed Pshikanovich (1902-1942)
- Kokhova, Tsutsa Medzhidovna (1920-2000)
- Khanfenov, Alim Mazanovich (1922-2014)
A könyvek és újságok kabard-cirkasszai nyelven jelennek meg (" Adyge psal'e ", " Cerkesz heku " stb.)
Kabard-cirkasszai Wikipédia
Van egy kabard-cirkassziai nyelvű Wikipédia - szakasz („ Kabardino-Circassian Wikipédia ”), az első szerkesztés 2011-ben történt [7] . 2022. november 3-án , 16:38 ( UTC ) állapot szerint a szakasz 1595 cikket tartalmaz (oldalak teljes száma - 6744); 9258 résztvevő regisztrált benne, egyikük adminisztrátor státuszú; 16 résztvevő tett valamit az elmúlt 30 napban; a szekció fennállása alatt összesen 43 950 szerkesztés történt [8] .
Jegyzetek
- ↑ Információs anyagok a 2010. évi összoroszországi népszámlálás végeredményéről . Letöltve: 2012. január 31. Az eredetiből archiválva : 2018. február 6..
- ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
- ↑ 2010. évi népszámlálás
- ↑ 1 2 Az Ethnologue szerint
- ↑ Guguet L. T., Zehuehu L. Hu. Adygebze (Edzhekӏere tkhekӏere zeryzrag'aschӏe tkhyl). - Nalshik: "Elbrus", 1984. - 160 p.
- ↑ Ethnology, 5. kötet, 31. oldal – 1966, University of Pittsburgh (hozzáférhetetlen hivatkozás)
- ↑ Kabard-cirkasszai Wikipédia: első szerkesztés
- ↑ Kabard-circassian Wikipédia: statisztikai oldal
Irodalom
- Shagirov A.K. kabard nyelv // Az Orosz Föderáció és a szomszédos államok nyelvei: Enciklopédia 3 kötetben / Szerk. testület: V. A. Vinogradov (elnök), E. R. Tenishev (alelnök), V. M. Solntsev (†), A. M. Shakhnarovich (†), E. A. Potseluevsky (felelős titkár), G. A. Davydova; RAS Nyelvtudományi Intézet . - M . : Tudomány , 2001. - T. 2 (K-R). - S. 1-11. – XVI, 512 p. - 1200 példány. - ISBN 5-02-011267-4 ; ISBN 5-02-011268-2 . (fordítva)
- Kabardino-circassian: Két kötetben. - Nalchik: A KBR és a KBNTs RAS kormányának Humanitárius Tanulmányok Intézete; "El-Fa" Információs Központ, 2006. (I. T.: Írásalkotás, fonetika és fonológia, morfológia, szintaxis. 549 p.; II. T.: Szókincs, frazeológia, dialektológia, szóbeli-poétikai nyelv, névtan. 520 p. .)
- Kardanov B. M., Bichoev A. T. Orosz-kabard-circasz szótár: 30 000 szó / Szerk. A. O. Shogentsukova; B. M. Kardanova rövid nyelvtani vázlatával a kabard-circasz nyelvről. - M .: Külföldi és Nemzeti Szótárak Állami Kiadója, 1955. - 1056 p.
- Tabukhov Kh.K. Iskola Orosz-Kabard-cirkasszai Frazeológiai Szótár. - Nalchik, 1997. - 456 p.
- Apazhev M. L., Kokov J. N. Kabardino-circassian-orosz szótár: Körülbelül 27 000 szó / Szerk. B. Ch. Bizhoeva. - Nalchik: Elbrus, 2008. - 704 p.
- John Colarusso A kabard nyelv grammatikája, University of Calgary Press, Kanada, 1992
- Abitov M. L., Balkarov B. Kh. A kabard-cirkassziai irodalmi nyelv grammatikája, a Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, M., 1957
Linkek
- Cikk a Literary Encyclopedia 1934-ből
- A Besleney-dialektus tanulmányozásának története
- Kabard-circasz nyelv: statisztikai adatok
- A kabard-cirkassziai nyelv szótára
- cserkesz nyelvjárások
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
| Abház-Adighe nyelvek | |
|---|---|
| Abház | |
| Adyghe | |
| Ubykh |
|
| Állami és hivatalos nyelvek az Orosz Föderáció alanyaiban | |
|---|---|
| Oroszország államnyelve | orosz |
A Szövetség alanyai államnyelvei | |
| Hivatalos státuszú nyelvek | |
| Oroszország nyelvei Wikipédia Oroszország népeinek nyelvén Oroszország népeinek irodalma Orosz népek dalai Orosz nyelvű szótárak Média Oroszország nyelvein | |