Khuf nyelv

khuf nyelv
önnév xuf ziv
Országok  Tádzsikisztán
Régiók Pamir
A hangszórók teljes száma 1,5 ezer [1]
Állapot eltűnőben
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

indoiráni ág iráni csoport Kelet-iráni alcsoport Délkelet-iráni nyelvek pamír nyelvek
Írás cirill betűs
NYELVÉSZ Lista sgh-khu
ELCat 6108
Glottolog khuf1238

A khufi  egy indoeurópai nyelv . Tádzsikisztánban , a Gorno-Badakhshan autonóm régióban terjesztik . Ezt a nyelvet a Pyanj folyó jobb oldali mellékfolyójának szurdokában , Khuf és Pastkhuf falvakban élő khuftok beszélik .

A khuf nyelv ábécéjének vázlatát a Tádzsik SSR Tudományos Akadémia Pamír Bázisának Pamír Tanulmányok Osztálya dolgozta ki 1989-ben, de nem tanította a terjesztést. Az ábécé így nézett ki: A a, А̄ а̄, Ӕ ӕ, B b, C c, V̌ č, G g, D d, Ď ď, E e, E e, Zḥ zḥ, Z z, I és, Ӣ ӣ , Y d, K k, L l, M m, N n, O o, Ō ō, P p, R r, S s, T t, Ť ť, U u, Ӯ ӯ, Ů ů, F f, X x, X̌ x̌, C c, Ž ž, Ch h, Sh w, Ғ ғ, Ғ̌ ғ̌, Қ қ, Ҷ ҷ [2] .

Fonetika

A khuf nyelv fonetikai rendszere 11 magánhangzót és 29 mássalhangzó fonémát tartalmaz [3] :

vokalizmus
elülső közepes hátulsó
Felső én, én u, ū, ů
közepes ē o, ō
Alsó æ a, a
mássalhangzás
ajak- labiodentális elülső nyelvű középső nyelv hát-nyelvű uvuláris gége
okkluzív tiszta p,b t, d k g q
afrikaiak egyetlen fókusz c, ʒ
bifokális č, ǰ
átzárás orális oldalsó l
orr m n
réselt egyetlen fókusz kerek-hasított w s, z y x̌, ɣ̌ (h)
lapos hasított f, v ϑ, δ x, ɣ
bifokális š, z
remegő r

Jegyzetek

  1. ↑ Demoscope
  2. ↑ L. R. Dodykhudoeva. A pamíri nyelvek írásának kialakulásának története: az ábécé fejlődése . – Iráni nyelvészet 2020. A nemzetközi tudományos konferencia anyaga. - M. , 2020. - S. 259-283. - ISBN 978-5-89191-092-8 .
  3. ↑ D. I. Edelman. khufi nyelv. - Az Orosz Föderáció és a szomszédos államok nyelvei. - M .  : "Nauka", 2005. - T. III. - S. 327-334. — 606 p. — ISBN 5-02-011237-2 .