A középkori azerbajdzsáni irodalom kronológiája

Óazerbajdzsáni és közép -azerbajdzsáni irodalom . A listán olyan szerzők szerepelnek, akik az irodalom megjelenésétől a 18. század végéig azerbajdzsáni nyelven írtak . Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bizonyos esetekben ugyanazok a költők jellemezhetők különböző forrásokban, mint török, azerbajdzsáni vagy türkmén.

Ennek az irodalomnak a megjelenése a 13-14. század fordulóján élt Hasanoglu Izzeddin nevéhez fűződik [1] [2] . Az azerbajdzsáni török ​​költészet fejlődésében jelentős szerepet játszottak a 14. századi költők, Gazi Burkhaneddin és Imadeddin Nasimi [2] . Az Encyclopedia Britannica szerint az azerbajdzsáni irodalmi nyelv a 15. században kezdett kifejlődni, és a 16. században érte el a fejlődés magas szintjét [3] . Az akadémiai "Kelet története" az azerbajdzsáni nyelvű irodalom megjelenését a XIV- XV. századra utalja [4] . A korai azerbajdzsáni szövegeket is a régi oszmán irodalom részének tekintik [5] . Az önálló azerbajdzsáni nyelv végleges kialakulása a 18. századra nyúlik vissza [6] (a XX. század elején jelentek meg az első publikációk, amelyekben az „azerbajdzsáni nyelv” elnevezés szerepel [7] ).

14. század

• Hasanoglu Izzeddin (13. század vége - 14. század eleje); Hasanoglu (Pur Hasan Asfaraini vagy Pure Gasan). A kanapé szerzője azerbajdzsáni és perzsa nyelven írt [8] .
• Nasir Bakuvi . Valószínűleg a 14. század eleje. Az Oljaytu panegyricának szerzője Dzsavad Khyat [9] szerint . Ali Dustzade kételkedik a létezésében [10] .
• Ahmed Jalair (?-1410. augusztus 31.) - a dzsálairidák türkösödött mongol dinasztiájának uralkodója ( 1382-1410 ) , azerbajdzsáni , arab és perzsa nyelven írt költészetet , és számos zenei művet is írt [11] [12] .
• Mustafa Zyarir (Mustafa b. Yusuf Darir Erzurumból, vagy Kady Darir) azerbajdzsáni költő [13] . 1380-ban vagy 1388-ban verset írt Mohamed "Siretun-nebi" életéről, aki a "Yusuf and Zuleikha" című vers szerzője .

Török nyelvű költők, akiket számos szerző azerbajdzsáninak nevezett:

• Burhaneddin Gazi Ahmed (Burhaneddin Sivasi, 1344-1398). Oguz a Salur törzsből. A kreativitás fontos a türk nyelvű irodalom [14] fejlődése szempontjából , amelyet türkménnek [15] vagy azerbajdzsáni költőnek neveznek. A „ KLE ” szerint azerbajdzsáni, perzsa és török ​​nyelven írt [16] .

15. század

• Qasim al-Anwar (Qasim al-Anwar). 1359?-1434. Élt Heratban és Szamarkandban, főként [17] perzsa nyelven írt, a „Felvilágosult barátja” és a „Felvilágosult fokai” [18] költemények, valamint egyszerű azerbajdzsáni nyelvű gazellák, molammák és tujugok szerzője [17] ] .
• Ahmedi Tabrizi [19] . 15. század vége. Attar "Kitab al-asrar" ("Titkok könyve", 1478) című versének adaptációjának szerzője [20] . Lásd róla (törökül)  (elérhetetlen link)
• Hamidi - Iszfahánban született, az 1450 -es években az Oszmán Birodalomba távozott . A kanapé szerzője [21] .
• XIV vagy XV század [22] . A „ Kitabi Dede Korkut ” Oguz eposz felvétele
• Afsakhaddin Khidatullah-bek emír – Ak-Koyunlu állam emírje , mindhárom uralkodó alatt szolgált. Az azerbajdzsáni díván szerzője [23] [24] [25] .
• Yagub szultán - az Ak-Koyunlu állam  uralkodója (1478-1490). Verseket írt azerbajdzsáni nyelven [26] .
• Khatai Tabrizi a Yagub szultánnak szentelt „Yusuf va Zuleikha” („Yusuf és Zuleikha”) című vers (matnavi) szerzője [5] .
• Hashimi egy 15. századi költő . A 16. század elején Azerbajdzsánból az Oszmán Birodalomhoz tartozó Trabzon városába költözött [27] .
• Sururi a 15. századi azerbajdzsáni költő . 1515 - ben az Oszmán Birodalomba küldték [28] .

Török nyelvű költők, akiket számos szerző azerbajdzsáninak nevezett:

• Imameddin Nasimi (1369/70-1417). Hurufit , a Bayat törzs képviselője [29] . Azerbajdzsáni és perzsa kanapék szerzője. Török [30] [31] [32] költőnek is tartják.
• Khaqiqi (vagy Khagigi, Jahanshah ; Kara-Koyunlu állam szultánja ). 1467-ben halt meg. VF Minorsky szerint verseinek nyelve a déli türkmán nyelvjárások csoportjába tartozik, amelyeket azeri töröknek neveznek. [33] Néha a türkmén költők közé sorolják [34] . CLE-ben nem.

16. század

• Khatai (sah a Szafavida-dinasztiából I. Ismail, 1487-1524). A "Dah-name" ("Tíz betű", 1506), "Az építkezés levelei" című versek szerzője.
• Habibi (1470 és 1475-1520 között). 42 verset őriztek meg [35] .
• Khagiri Tabrizi . 15. vége - 16. század eleje. A "Layli és Majnun" című vers [36] .
• Kisveri (Kishvari). 16. század eleje. Kevés vers (ghazal) maradt fenn [37] .
• Matami a 16. századi azerbajdzsáni költő . 1514 után az Oszmán Birodalomba költözött [28] .

Török nyelvű költők, akiket számos szerző azerbajdzsáninak nevezett:

• Muhammad Fuzuli (1494-1556 körül). Irakban élt, azerbajdzsáni, arab és perzsa nyelven írt. A leghíresebb az azerbajdzsáni Leyli és Majnun című verse (1536-1537). [38] Oszmán [39] [40] [41] [42] [43] és török ​​[44] [45] [46] [47] [48] [49] költőnek is tartják.

Ashugi :

• Kurbani (Gurbani). Az első jól ismert ashug, XVI. századi [50] .

17. század

• Kovsi Tabrizi (Govsi Tabrizi; Alijan Kovsi Ismail ogly). század XVII. A díván szerzője gazelláiról ismert [51] .
• Muhammad Amani (1536-1610). Kanapé azerbajdzsáni és perzsa nyelven [52] .
• Sahib Tabrizi (Mirza-Mohammed-Ali). 1601-1677. Főleg perzsául írt, a ghazals azerbajdzsáni nyelven. Hét kanapé szerzője [53] .
• Mesihi , Rukneddin Masud (1580-1655). Megőrizték az azerbajdzsáni " Varga és Gulsha " című költeményt . Három fárszi nyelvű vers és kisebb lírai költemény szerzője [54] . Legfeljebb 100 ezer bayt írt azerbajdzsáni és perzsa nyelven.
• Tarzi Afshar . A Szafavidák udvarában élt. A 17. század költője, perzsa és azerbajdzsáni versek [55] .
• Tasir Tabrizi . A 17. század költője, azerbajdzsáni és perzsa nyelvű versek [56] .
• Refigi . A 17. század költője [57] .
• Fatma Hanim Ani . A 17. század költőnője [57] .
• Murtuza Gulukhan Zyafar - a 17. század azerbajdzsáni költője, a Szafavida állam politikusa [58] .

Ashugi :

• Sary Ashug. század XVII. Szerző: bayati, goshma, jinas [59]
• Ashug Abbas Tufarganli (Abbász Divarganból) [60] . 17. század eleje.
• Ashug Abdullah. XVII. század [61] .

Dastanok rögzítése :

• " Ashug-Gharib ". XVII. század [62] .
• Shah Ismail . XVII. század [62] .
• " Asli és Kerem " ("Esli és Kerem"). Dastan XVII-XVIII. század [63] .
• " Abbász és Gulgaz ". Ashug Abbas [61] életének szentelve .
• "Novruz" [62] .
• A Ker-ogly című eposz kompozíciója [64] .

18. század

• Mahjur Shirvani . 17. század vége - 18. század eleje. A "Ghissei Shirzad" ("Gissei Shirzad", "Shirzad története") című költemény [65] .
• Nishat Shirvani . 18. század első fele. Gazellák szerzője, csak néhány maradt fenn [66] .
• Shakir Shirvani . 18. század első fele. A dalszöveg és az "Akhvali-Shirvan" ("Shirvani helyzet") című vers szerzője , amely Nadir Shah hadseregének Shemakha elleni hadjáratát írja le 1743-ban [67] .
• Arif Shirvani . A 18. század költője, gazellák és szatirikus versek szerzője [68] .
• Arif Tabrizi . 18. századi költő, gazellák szerzője [68] .
• Nyashya Tabrizi. 18. századi költő, gazellák szerzője [69] .
• Seyid Fattah Maragai A 18. század költője, a mesnevi, a marsiya és a ghazals szerzője [70] .
• Haji Celebi Dawn A 18. század költője [71] .
• Agha Mesih Shirvani A Shemakháért, a gazellákért folytatott háborúról szóló muhammák szerzője [72] .
• Nabis . A modern témájú muhammák szerzője [68] .
• Molla Veli Vidadi ( 1709-1809 ) Híres költő [73] .
• Molla Panah Vagif (1717-1796 körül).
• Névtelen könyv "The Legend of Shahriyar " [74] .

Ashugi :

• Hasta Qasim . XVIII. század [75] .
• Dilgam Waleh . XVIII. század [76] .
• Shikeste Shirin . XVIII. század [77] .
• Miskin Muhammad . XVIII. század [68] .
• Sayat-Nova (1712?-1795). örmény költő, verseket írt, többek között azerbajdzsáni nyelven [78] .

Jegyzetek

1. ↑ Gasanoglu - cikk a Great Soviet Encyclopedia- ból . 
2. ↑ 1 2 H. Javadi, K. Burill. AZERBAJZSÁN x. Azeri török ​​irodalom  (angol)  // Iranika Encyclopedia . – 1988.
3. ↑ Török nyelvek – cikk az Encyclopædia BritannicábólEredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Az azerbajdzsáni irodalmi nyelv a 15. században kezdett kialakulni.
   ...
   Azerbajdzsán a 16. században magas fejlettségi szintet ért el.
4. ↑ Kelet története. 6 kötetben T. 2. Kelet a középkorban. V. fejezet . - M . : "Kelet Irodalom", 2002. - ISBN 5-02-017711-3 : " Az azerbajdzsáni kultúra XIV-XV. századi megjelenéséről szólva mindenekelőtt az irodalmat és egyéb részeket kell szem előtt tartani kultúra, amely szervesen kapcsolódik a nyelvhez. "
5. ↑ 1 2 AZERBAJZSÁN viii. Az Azeri Turkish az Encyclopædia Iranica cikke . G. Doerfer:

   A korai azeri szövegek a régi oszmán irodalom részét képezik (az azeri és török ​​között akkoriban rendkívül kicsi volt a különbség). Az azeri irodalom eddig ismert legrégebbi költője (és kétségtelenül azeri, nem a kelet-anatóliai khorasani származású) ʿEmād-al-dīn Nasīmī (kb. 1369-1404, qv).

6. ↑ A. S. Sumbatzade . Azerbajdzsánok - a nép etnogenezise és kialakulása, Baku, 1990, ch. XII, 1:

   Így minden okunk megvan azt állítani, hogy a XVIII. Az azerbajdzsánok teljesen kialakították saját, telivér nyelvüket, amely különbözik az oguz csoport többi nyelvétől, ami az emberek egyik meghatározó vonása.

7. ↑ A. S. Sumbatzade. Azerbajdzsánok - etnogenezis és a nép kialakulása - Baku szil. 1990:

   Hangsúlyozni kell, hogy ebben az időszakban olyan könyvek, újságok és cikkek jelentek meg, amelyekben az „Azerbajdzsán”, „Azerbajdzsán nép”, „Azerbajdzsáni nyelv” stb. nevek szerepeltek. Például 1903-ban Tiflisben megjelent Fridunbek Kocharlinsky „Irodalom” című munkája. az azerbajdzsáni tatárok”, 1913-ban jelent meg a bakui Erivanban Jabbar Mammadov „A török-azerbajdzsáni nyelv könyve” című könyvének második kiadása – a kiemelkedő azerbajdzsáni tanár és oktató, S. M. Ganizade „Azerbajdzsáni kifejezések” munkája, ill. 1917-ben „Az azeriek honfitársaihoz” című verses történetet nyomtattak az „Achyg sez” újság oldalain.

8. ↑ KLE. T.2. Stb.81; IVL. T.3. P.540
9. ↑ hu:Baku története
10. ↑ Nizami Ganjavi - Szovjetunió politizálása - Iráni perzsa civilizáció - Nezami Ganjei
11. ↑ AHMED İBN VEYS, Gıyâseddîn Sultân Ahmed Bahâdır, Mugîseddîn Sultân Ahmed . Archiválva az eredetiből 2017. szeptember 23-án. Letöltve: 2018. november 17.
12. ↑ M. Fuad Köprülü, „XVI. Asırda Bir Âzerî Şairi”, HM, 82. o. (1927)
13. ↑ KLE. T.8. Stb. 1026; (nem elérhető link) . Letöltve: 2009. október 6. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan) 
14. ↑ IVL. T.3. P.540
15. ↑ KLE. T.7. Stb.686; BVL, 55. v., 274. o
16. ↑ KLE. T.1. Stb.781
17. ↑ 1 2 AZERBAJZSÁN x. Az Azeri Turkish Literature az Encyclopædia Iranica cikke . H. Javadi, K. Burrill:

    Egy másik kétnyelvű, törökül beszélő költő Azerbajdzsánból, akinek a perzsa költészete elsőbbséget élvez az azeri törökével szemben, Moʿin-al-Din ʿAli Shah Qāsem-e Anwār (szül. 1356-ban Sarābban, Tabrizban tanult).

18. ↑ KLE. T.3. Stb.427; Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
19. ↑ nem tévesztendő össze korán a török ​​költővel. 15. század Ahmedi (KLE. T.1. Stb.372; IVL. T.3. S.570) és a XV. századi üzbég költő. Ahmadi (KLE. Vol. 4, St. 1018)
20. ↑ IVL. T.3. S.542, 790
21. ↑ KLE. T.1. Stb.97
22. ↑ IVL. T.3. S.544, 588
23. ↑ Abdulkadir Karahan, „Emir Afsahuddin Hidayet ve incelenmemiş divanı. Eski Türk edebiyatı incelemeleri", s. 253
24. ↑ Zeynep Korkmaz, "XV. yüzyıl Azeri Türkçesinin değerli bir temsilcisi Emir Hidayetullah ve divanı", s. 123
25. ↑ V. Minorsky, "The Chester Beatty Library: a katalógus a török ​​kéziratokról és miniatúrákról", p. egy
26. ↑ Encyclopædia Iranica: Azerbajdzsán x. Azeri irodalom

    A 9./15. századi azeri költők közül Ḵaṭāʾī Tabrīzīt kell megemlíteni. Írt egy maṯnawī-t Yūsof wa Zoleyḵā címmel, és az Āq Qoyunlū Yaʿqūb szultánnak (ur. 883-96/1478-90) dedikálta, aki maga is írt költészetet azeri nyelven .

27. ↑ Ҹavad Һејәт, "Azәrbaјҹan аdәbiјјatyna bir bakhish", p. 41
28. ↑ 1 2 Ҹavad Һејәт, "Azәrbaјҹan аdәbiјјatyna bir bakhish", p. 44
29. ↑ Bakir, Ziya Halil (2007) Türk literatürü dahileri toplamı. Kubbealtı Neşriyatı, Isztambul, s.94
30. ↑ Baldick, Julian (2000). Misztikus iszlám: Bevezetés a szúfizmusba. IB Tauris. pp. 103
31. ↑ Burrill, Kathleen R.F. (1972). Nesimi tizennegyedik századi türk hurufi négysorai. Walter de Gruyter GmbH & Co. kg.
32. ↑ Lambton, Ann KS; Holt, Peter Malcolm; Lewis, Bernard (1970). Az iszlám cambridge-i története. Cambridge University Press. pp. 689.
33. ↑ Minorsky V. Jihan-shah Qara-Qoyunlu és költészete. – BSOAS, XVI/2, London, 1954, p. 283, op. szerző: [1]
34. ↑ BVL, v.55. 312. o
35. ↑ KLE. T.8. Stb.178; IVL. T.3. P.542
36. ↑ IVL. T.3. P.542
37. ↑ KLE. T.1. Stb.97; T.3. Stb.581; IVL. T.3. pp.541-542
38. ↑ Bakir, Ziya Halil (2007) Türk literatürü dahileri toplamı. Kubbealtı Neşriyatı, Isztambul, s.239
39. ↑ Anthony Appiah, Henry Louis Gates, Michael A globális kultúra szótára: Amit minden amerikainak tudnia kell, amikor belépünk a következő századba – Diderot-tól Bo Diddley Knopfig, 1997 400. o.: Fizuli oszmán költő török ​​változatával együtt
40. ↑ Encyclopediz Britannica, sv Islamic Art Iszlám irodalom "Az 1500-1800 közötti időszak "Oszmán Törökország" Fuzûlî költészete
41. ↑ Iszlám kultúra. Iszlám Kultúra Tanácsa, 1971. 47. o. Fuzuli – A 16. század klasszikus oszmán költője
42. ↑ Fuzuli, az egyik legnagyobb oszmán költő, képes volt az érzelmeket, a gondolatokat és a képzeletet egy csodálatos szépségű szövetté olvasztani. Törökország ma – és holnap: egy kísérlet a nyugatiasodásban. írta: Nuri Eren. London: Pall Mall P, 1963. OCLC:185552470 213. o.
43. ↑ Louis Mitler. Oszmán török ​​írók: Bibliográfiai szótár jelentős alakokról a köztársaság előtti török ​​irodalomban P. Lang, 1988 ISBN 0-8204-0633-3 , 9780820406336 56. o.
44. ↑ Britannica, Fuzuli
45. ↑ Merriam-Webster irodalmi enciklopédiája. Merriam-Webster, 1995. ISBN 0-87779-042-6 . oldal 443. "török ​​költő és a török ​​irodalom klasszikus iskolájának legnagyobb alakja"
46. ↑ Brockhaus Enciklopédia . "Fuzuli [], Fusuli, Muhammad Ibn Süleiman, türkischer Schriftsteller"
47. ↑ Larousse Encyclopedia archiválva : 2015. június 10. a Wayback Machine -nél . "Poète turc d'origine kurde (Karbala' ? 1480 ? - Karbala ? 1556), un des plus híres poètes classiciques"
48. ↑ M.D. Law, F.C. Bartlett. Chambers enciklopédiája. oldal 55. "Fuzuli - a klasszikus iskola legnagyobb török ​​költője. Fuzuli, akárcsak Nedim, a ritka török ​​klasszikus költők közé tartozott.
49. ↑ Najib Ullah. Iszlám irodalom: Bevezető történelem válogatással. Washington Square Press, 1963. old. 384. "Fuzuli Szulejmán uralkodása alatt élt Bagdadban egy török ​​költő, Fuzuli"
50. ↑ KLE. T.1. Stb.98, 383; IVL. T.4. P.419
51. ↑ KLE. T.3. Stb.628; IVL. T.4. 420. o
52. ↑ IVL. T.4. 419-420
53. ↑ KLE. T.6. Stb.603; IVL. T.4. P.421
54. ↑ KLE. T.1. Stb.99; T.4. Stb.787; IVL. T.4. 420-421 . o. Archivált : 2006. október 9. a Wayback Machine -nél
55. ↑ KLE. T.7. Stb.391-392; IVL. T.4. pp.421-422
56. ↑ IVL. T.4. 421., 422. o
57. ↑ 1 2 IVL. T.4. P.421
58. ↑ Ҹavad Һејәт, "Azәrbaјҹan аdәbiјјatyna bir bakhish", p. 80
59. ↑ KLE. T.1. Stb.383; T.6. Stb.668; IVL. T.4. P.419
60. ↑ KLE. T.1. Stb.383; IVL. T.4. P.419
61. ↑ 1 2 IVL. T.4. P.419
62. ↑ 1 2 3 IVL. T.4. P.418
63. ↑ KLE. T.1. Stb.341; IVL. T.4. 418-419
64. ↑ IVL. T.4. pp.417-418
65. ↑ KLE. T.1. Stb.99; IVL. T.5. 500. o
66. ↑ KLE. T.1. Stb.99; T.5. Stb.298; IVL. T.5. 501. o
67. ↑ KLE. T.1. Stb.99; T.8. Stb.580; IVL. T.5. 500. o
68. ↑ 1 2 3 4 IVL. T.5. 501. o
69. ↑ Ҹavad Һејәт, "Azәrbaјҹan аdәbiјјatyna bir bakhish", p. 87
70. ↑ Ҹavad Һејәт, „Azәrbaјҹan аdәbiјјatyna bir bakhish”, 86. o.
71. ↑ IVL. T.5. S.500, 501
72. ↑ IVL. T.5. pp.500-501
73. ↑ IVL. T.5. pp.502-503
74. ↑ IVL. T.5. 504. o
75. ↑ KLE. T.1. Stb.383; IVL. T.5. 502. o
76. ↑ KLE. T.1. Stb.98, 383; IVL. T.5. 502. o
77. ↑ KLE. T.1. Stb.98; IVL. T.5. 501. o
78. ↑ IVL. T.5. 502. o

Gyűjtemények kiadásai orosz fordításban

• Azerbajdzsáni költészet antológiája. M., Goslitizdat. 1939. 428 oldal, 15000 példány.
• Azerbajdzsáni költészet antológiája. 3 kötetben M., Goslitizdat. 1960. 3000 példány. T.1. 383 pp. T.2. 327 pp. T.3. 279 oldal
• Azerbajdzsán költői. (A költő könyvtára sorozat. Nagy sorozat. 2. kiadás.) M.-L., szovjet író. 1962. 422 oldal, 3500 példány.
• Azerbajdzsán költői. („Költőkönyvtár” sorozat. Kis sorozat. 3. kiadás.) L., szovjet író. 1970. 710 oldal, 10 000 példány.
• A Szovjetunió népeinek költészete IV-XVIII. század. (" Library of World Literature " sorozat, v.55) M., Khudozh. megvilágított. 1972. Az antológia a következő költők verseit tartalmazza: Izeddin Hasanoglu (254-255. o.); Nesimi (275-280. o.); Khatai (390-395. o.); Habibi (395-397. o.); Fizuli (397-406. o.); Kovsi Tabrizi (476-478. o.); Sahib Tabrizi (478. o.); Nishat Shirvani (479. o.); Mehjur Shirvani (479-481. o.); Agha Masih Shirvani (638-641. o.); Vagif Molla-Panakh (642-656. o.); Vidadi Molla Veli (p.656-661).

Források

• Azerbajdzsáni irodalom. // Rövid irodalmi enciklopédia . T.1. Stb.95-99. (jegyzetekben: KLE )
• A világirodalom története. 9 kötetben T.3. M., 1985. S.538-544. T.4. M., 1987. S.417-422. T.5. M., 1988. S.499-505. (jegyzetekben: IVL )