Varga és Gulsha (Mesihi)

Varga és Gulsha
azeri ورقا و گولشا
Műfaj vers
Szerző Messiás
Eredeti nyelv azerbajdzsáni
írás dátuma 1628-1629 _ _
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban

A "Varga és Gulsha" ( azerbajdzsáni Vərqa və Gülşa , ورقا و گولشا ) Mesihi 17. századi azerbajdzsáni költő lírai - epikus költeménye (masnevi ) . A vers 1628-1629 -ben íródott . [1] azeri nyelven [ 2] . A vers a Közel-Keleten ismert ősi legendán, "Varga és Gulsha" alapul. Még egy 1030 -ban e tárgyban írt munka is fennmaradt . Ezt a verset Mahmud Sabuktakin szultánnak ajánljuk [3] .

A vers Abbász sah halálának évében készült el . A Sah Abbasnak szentelt dicsérő qasidával kezdődik, és Sah Safinak szóló qasidával és a költő fiának szóló testamentumával ér véget [1] . A "Varga és Gulsha" című költeményt a középkori költészet egyik legjobb romantikus, azerbajdzsáni nyelvű költeményeként tartják számon [2] .

Telek

A vers Varga és Gulsha szerelmének, valamint a sorsukra esett nehéz megpróbáltatásoknak szól. A vers számos csatajelenetet tartalmaz, amelyek háborúkat, csatákat és rablókkal való összecsapásokat ábrázolnak. Varga ideális emberkép, az igazságért harcoló. Jó oktatásban részesült, élete alapelve az emberekhez való őszinte hozzáállás. Amíg Varga távoli országokban tartózkodik, Gulsha szülei arra kényszerítik, hogy feleségül vegye Mohsun Shah szír emírt. A nászéjszakán Gulsha elmondja az emírnek Varga iránti szerelmét. Emir együtt érez Gulshával, és megígéri, hogy segít neki. Ekkor Varga, miután megtudta kedvese sorsát, Damaszkuszba siet . Útközben csatába lép a rablókkal és legyőzi őket, de a súlyos sebesült elveszti az eszméletét. Mohsun Shah vadászat közben megtalálja Vargát, beviszi a házába és gondoskodik róla. Hamarosan megtudja, hogy Varga Gulshi kedvese, és felkéri, hogy vigye el kedvesét. De Varga visszautasítja, mert hálátlanságnak tartja megmentője iránt az ilyen cselekedetet. Még Gulsi könyörgései sem kényszerítik Vargát erre. Varga távozik, és a Mindenhatóhoz imádkozik a halálért. Gulsha is meghal Varga sírjánál. De hamarosan, a próféta imája által, feltámadnak. Varga egyesül Gulshával és sah lesz. Mohsun Shah velük marad. Azt is megjegyzik, hogy a költő elégedetlensége az értelmetlen háborúkkal is felcsendül a versben [2] .

Kiadások

Források

  1. ↑ 1 2 3 Aliyar Safarli. Masihi "Varga és Gulsha" verse // "Irodalmi Azerbajdzsán". - 1971. - S. 108 .
  2. ↑ 1 2 3 A. Dadashzade. Azerbajdzsáni irodalom  // A világirodalom története kilenc kötetben. - Tudomány, 1987. - T. 4. . - S. 420-421 . Az eredetiből archiválva : 2006. október 9.
  3. ↑ H. Javadi és K. Burrill. AZERBAJZSÁN x. Azeri török ​​irodalom  (angol)  // Encyclopædia Iranica . - 1988. - 1. évf. III . - P. 251-255 .

    A 17. században, bár a főváros áthelyezése Iszfahánba a perzsa nyelvet részesítette előnyben az udvarban, az azeri költészet Fożuli és a čaḡatāi költő, Navāʾi stílusában még mindig virágzott. ʿAlijān Esmāʿiloḡlu Qawsi Tabrizi (Tebrizben született és Iszfahánban tanult) fontos költő volt, aki a klasszikus kifinomultságot a népszerű költészet őszinteségével kombinálta. Rokn-al-Din Masʿud Masiḥi († 1656) zenész és költő, három romantikus maṯnawit írt : Dām va Dānu , Zanbur -e ʿasal és Varqa va Golšāh . Az utolsót ʿAyyuqi azonos nevű perzsa művének mintájára készítette.