Oroszok Lengyelországban

A lengyelországi oroszok ( lengyelül: Rosjanie w Polsce ) Lengyelország egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbsége . [1] A teljes létszám körülbelül 13 ezer fő (2011) [2] . A Lengyel Külföldiek Hivatala szerint 2022-ben 13 408 orosz állampolgárnak (7 468 nőnek és 5 940 férfinak) volt érvényes okmánya, amely jogot adott arra, hogy legálisan tartózkodjon Lengyelországban. [3] A legtöbb (4317) ilyen dokumentumot a Mazowieckie vajdaságban (2441 nő és 1876 férfi), a legkevesebbet (71) az Opolskie vajdaságban (43 nő és 28 férfi) adtak ki . [négy]

A 2011-es népszámlálás szerint az oroszok a hetedik helyen állnak az összes nemzeti kisebbség között a sziléziaiak [5] , a kasubok , [5] a németek , az ukránok , a fehéroroszok és a cigányok [6] után .

Az oroszok Lengyelország különböző régióiban élnek anélkül, hogy tömör etnikai területet alkotnának, és különféle bevándorlási hullámok leszármazottai, kezdve a 18. század végén a Suwalki régióban letelepedett óhitűekkel, valamint a modern bevándorlóktól. Vallásuk szerint többnyire ortodoxok.

Szám

A második világháború előtt az oroszok száma Lengyelországban elérte a 100-140 ezer főt. Az 1945-ös háború után, az oroszok határainak változása kapcsán mintegy 20-30 ezren maradtak. Jelenleg Lengyelországban legfeljebb 13 ezer orosz származású lakos él, ebből 2,5-3 ezer óhitű [ 7] .

A 2011-es népszámlálás szerint Lengyelországban 13 046 lakos vallotta magát orosz állampolgárnak, köztük 8 203 elsőként (ebből 5 176 volt az egyetlen), 4 842 pedig másodikként. A megkérdezettek többsége (7119) ugyanakkor lengyelnek vallotta magát. [nyolc]

A 2002-es népszámlálás szerint egyetlen lengyel közigazgatási egységben az orosz kisebbség a lakosság több mint 0,5%-át tette ki - Augustow gmina területén (a lakosság 0,66%-a) [9] .

Települési terület

Az orosz kisebbség három részre osztható:

  1. Orosz óhitűek, akik a 17. századtól költöztek a Nemzetközösségbe . Beleértve Suvalkiát  - a tizennyolcadik század második felétől és Mazuriáig -  1830-tól.
  2. A határok újraelosztása és a forradalom utáni emigráció után Lengyelországban maradt oroszok.
  3. Modern bevándorlók Oroszországból és a volt Szovjetunió országaiból.

Az óhitűek három régióban élnek a Warm-Masuria és Podlasie vajdaságban. Jelenleg csak három olyan falu maradt fenn, amelyben oroszok élnek tömören. Ezek Gabove Grondy , Vodzilki és Voinovo . Az 1970-es és 1980-as években Mazuria orosz lakossága jelentősen csökkent a németországi kivándorlás következtében .

A 19. századtól a Lengyelországban élő oroszok nagyvárosokban telepedtek le, elsősorban Białystokban , Łódźban és Varsóban .

Jegyzetek

  1. Ustawa z dnia 6 stycznia 2005 r. o mniejszościach narodowych i etnicznych oraz o języku regionalnym. Dz.U. 2005 17. sz. 141  (lengyel) . Internetowy rendszer aktów prawnych (2009-2013).  (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. Jelentés z wynikow. Narodowy Spis Powszechnego Ludności i Mieszkań 2011. Rozdział XI. Struktura narodowo-etniczna ludności. 1. Przynależność narodowo-etniczna ludności  (lengyel) (pdf) S. 106. Warszawa: Główny Urząd Statystyczny (2012).  (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. Statystyki – Świat – Aktuális dokumentumok – Térkép – Rok: 2022 – MIGRACJE.GOV.PL
  4. Statystyki – Polska – Aktuális dokumentumok – Térkép – Rok: 2022 – Körzet: RU – MIGRACJE.GOV.PL
  5. 1 2 Hivatalosan lengyelnek számít
  6. Charakterystyka mniejszości narodowych i etnicznych w Polsce  (lengyel) (pdf). Ministerstwo Administracji i Cyfryzacji. Archiválva az eredetiből 2016. május 27-én.  (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  7. Jan Strenkowski. Mit élnek az oroszok Lengyelországban ? novpol.org (2015. március 13.).
  8. Narodowy Spis Powszechny Ludności i Mieszkań 2011 // W-wa, 2013.
  9. Deklaracje narodowościowe w gminach w 2002 r. , 2014-07-01 , < http://stat.gov.pl/download/gfx/portalinformacyjny/pl/defaultstronaopisowa/5743/1/1/nsp2002_tabl4.xls > 

Irodalom