A türkmenisztáni oroszok Türkmenisztán egyik legnagyobb etnikai közössége .
1959-ben az oroszok a teljes lakosság 17,3%-át [1] tették ki , 1970-ben - 14,5%-át [2] , 1979-ben - 12,6%-át [3] , 1989-ben - 9,5%-át [4] .
Az 1995-ös népszámlálás eredményei szerint az oroszok 6,7%-a maradt az országban [5] . Nijazov elnök 2001-ben közzétett becslése szerint Türkmenisztánban az oroszok 2%-a élt [6] . [7] 2005 elején az oroszok 3,5%-át becsülték meg. [nyolc]
A Szovjetunió összeomlása és a türkmenbasi diktatúra létrejötte után az oroszok társadalmi-gazdasági helyzete jelentősen romlott, és a függetlenedés utáni első években sokan emigráltak az országból, főként Oroszországba . A 19. század utolsó negyedében a leendő köztársaság területén való megjelenésük óta az oroszok fontos szerepet játszottak az ország életének minden területén, különösen a szovjet időszakban, és elsősorban fővárosában, Ashgabat városában .
A türkmenisztáni kulturális és nyelvi helyzet éles változása, az iszlamizáció veszélye az orosz és más európai lakosság tömeges kivándorlásához vezetett a 90-es évek elején általában Közép-Ázsiából, és különösen Türkmenisztánból. A kivándorlás pedig az ország orosz lakosságának jelentős elöregedéséhez és demográfiai mutatóinak romlásához vezetett. Külön aggodalomra ad okot az egyedülálló nyugdíjasok által uralt orosz lakosság társadalmi-gazdasági szintjének romlása, elszegényedése, a köztársaság társadalmi életének peremére szorulása, bár a jelentős devizabevételek miatt. A gázkereskedelem során a relatíve kevésbé népes Türkmenisztánnak sikerült elkerülnie a társadalmi-gazdasági összeomlást, amelynek szélei nagyrészt Üzbegisztán , Kirgizisztán és különösen Tádzsikisztán agrárnépességének ellenőrizetlen növekedésének voltak és vannak .
Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megállapította, hogy az országban, más nemzeti kisebbségekkel együtt diszkriminálják az oroszokat. [9]
A modern Türkmenisztán orosz lakossága, valamint a türkmén SSR történelmileg a köztársaság városaiban összpontosult és koncentrálódik, elsősorban Ashgabatban [10] és Krasznovodszkban . A legtöbb orosz (a köztársaságban élő oroszok körülbelül 2/3-a) az ország fővárosában - a multinacionális és kozmopolita Ashgabat városában - élt , ahol a szovjet időszakban az oroszok alkották az országban foglalkoztatott lakosság alapját. a köztársaság ipari termelése, bár jelentős részük meghalt az 1948 -as asgabati földrengésben , amikor közel 100 000 ember, nagyrészt orosz halt meg.
A személyzet bennszülöttesítési politikájának felerősödésével az oroszok fokozatos kivándorlása az országból jóval a Szovjetunió összeomlása előtt megkezdődött. Az ország vidéki területein és kisvárosaiban gyakorlatilag nem maradt orosz és más európai lakosság. Az a tény, hogy Türkmenbashi felesége, akivel azonban már nem élt együtt, orosz volt, nem segítette az orosz lakosságot a jogaikért folytatott küzdelemben. Akut probléma van az orosz nyelv tudásának megfelelő szinten tartásával Türkmenisztánban, ahol Türkmenbashi kezdeményezésére a türkmén nyelv írott nyelvét lefordították latin ábécére . A köztársaság orosz lakossága hagyományosan ragaszkodik az ortodoxiához, bár az ateisták száma is jelentős. Türkmenisztánban 12 ortodox templom van, amelyek alá vannak rendelve a türkmenisztáni orosz ortodox egyház patriarchális egyházközségeinek .
| oroszok Türkmenisztán lakosságában | 1959-es népszámlálás | 1970. évi népszámlálás | 1979-es népszámlálás | 1989-es népszámlálás | 1995-ös népszámlálás |
| Szám, ezer ember | 262,7 | 313.1 | 349.2 | 333,9 | 298,8 |
| Részvény, % | 17,3% | 14,5% | 12,6% | 9,5% | 6,7% |
Az 1989-es népszámlálás szerint :
| Közigazgatási-területi egység |
Az oroszok összlétszáma |
Részesedés a teljes népességből |
városi lakosság |
Részesedés a teljes népességből |
vidéki lakosság |
Részesedés a teljes népességből |
| Ashgabat városi tanácsa | 130 227 | 32,30% | 130 161 | 32,40% | 66 | 4,21% |
| A köztársasági alárendeltség körzetei (korábbi Asgabat és Krasznovodszki régiók) |
83 766 | 9,54% | 78 678 | 18,13% | 5088 | 1,15% |
| Mária régióban | 56 502 | 6,96% | 53 066 | 24,26% | 3436 | 0,58% |
| Tashauz régió | 7 315 | 1,05% | 6 626 | 3,05% | 689 | 0,14% |
| Chardzhou régió | 56 082 | 7,65% | 54 949 | 17,21% | 1 133 | 0,27% |
| Türkmen SSR , összesen | 333 892 | 9,48% | 323 480 | 20,33% | 10 412 | 0,54% |
Az 1995-ös népszámlálás szerint :
| Legfelső szintű adminisztratív részlegek ( velayats ) | Középszintű közigazgatási felosztások ( etraps , városok etrap jogokkal) | Az oroszok száma az 1995-ös népszámlálás szerint | Az oroszok aránya a megfelelő terület lakosságában |
|---|---|---|---|
| Akhal velayat | 157 455 | 13,2% | |
| Balkán velayat | 41 055 | 10,6% | |
| Krasznovodszk | 21 554 | 32,8% | |
| Nebit-Dag | 12 773 | 13,1% | |
| Cheleken | 2593 | 20,6% | |
| Kizyl-Arvat etrap | 1984 | 3,3% | |
| Krasznovodszki etrap | 1482 | 5,5% | |
| Dashoguz velayat | 8 092 | 0,9% | |
| Dashoguz | 6092 | 4,4% | |
| Lebap velayat | 48 262 | 5,3% | |
| Chardjou | 39 222 | 20,7% | |
| Sadie | 2688 | 12,4% | |
| Kerkinsky etrap | 1 895 | 2,3% | |
| Darganata etrap | 1 206 | 2,9% | |
| Mary velayat | 43 887 | 4,3% | |
| Mary | 27 250 | 25,3% | |
| Bayram Ali | 7 279 | 13,6% | |
| Iolotan etrap | 2291 | 2,5% | |
| Niyazov etrap | 1626 | 4,8% | |
| Murgap etrap | 1 378 | 1,4% | |
| Kushkinsky etrap | 1075 | 3,3% | |
| Türkmenisztán , összesen | 298 751 | 6,7% | |
| feltüntetik azokat a területeket, ahol az oroszok száma meghaladta az 1000 főt, az Akhal velayatról nem állnak rendelkezésre részletes adatok |
Az orosz nyelv nemcsak a külső, hanem a belső kommunikáció nyelve is marad [22] [23] . 1926 óta működik Ashgabatban az Orosz Drámai Színház . [24] 2007-től egy orosz iskola [25] ad ki orosz középfokú végzettséget igazoló bizonyítványt [26] , és vannak orosz osztályok is Ashgabatban és Türkmenisztán regionális központjaiban. Az orosz nyelvet az angol mellett tanítják Türkmenisztán összes iskolájában az első osztálytól kezdve [27] . Az orosz- semleges Türkmenisztánban napilap jelenik meg . A "Türkmenisztán" állami tévécsatornát hét különböző nyelven sugározzák, köztük oroszul [28] .
| orosz diaszpóra | |
|---|---|
| Oroszország | |
| volt Szovjetunió | |
| Kelet-Európa | |
| Nyugat-Európa | |
| Észak- és Dél-Amerika | |
| Ázsia | |
| Ausztrália és Óceánia | |
| Afrika | |
| Kivándorlás | |
| 1 Részben Európában is . | |