Retorikai kérdés - retorikai figura , amely olyan kérdés, amelyre a válasz a kérdező számára rendkívüli nyilvánvalósága miatt nem szükséges és nem várható, de mivel az oroszban az írásbeli és szóbeli retorikai kérdéseket semmi sem különbözteti meg, és felvehető. egyszerű kérdésként , akkor az tud választ adni, aki elolvassa vagy hallja az ilyen kérdést, mert akkor is kérdés marad és ebben nincs ellentmondás.
A szónoki kérdést egy adott kifejezés kifejezőképességének (kiemelés, aláhúzás) fokozására használjuk. E fordulatok jellegzetessége a konvenció, vagyis a kérdés nyelvtani formájának és intonációjának használata olyan esetekben, amelyek lényegében ezt nem igénylik.
A retorikai kérdés éppúgy, mint a retorikai felkiáltás és a retorikai felhívás, sajátos beszédfordulatok, amelyek fokozzák kifejezőképességét, az úgynevezett figurák . E fordulatok megkülönböztető jellemzője a konvencionalitás, vagyis a kérdő, felkiáltó stb. intonáció alkalmazása olyan esetekben, amelyekben lényegében nincs szükség rá, aminek köszönhetően az a kifejezés, amelyben ezeket a fordulatokat használják, különösen hangsúlyos, fokozó konnotációt kap. kifejezőképességét.
A retorikai felkiáltás hasonló feltételes jellegű , amelyben a felkiáltó intonáció nem a szó vagy kifejezés jelentéséből következik, hanem önkényesen kapcsolódik hozzá, kifejezve ezzel a jelenséghez való viszonyulást, például:
Hinta! Levesz! Sikló, szállj le! Val, fordulj meg!
Hajtás, forgószél hossz! Ne késs!
Itt a „lendülés”, „felszállás”, valamint a gépek mozgását kifejező „indulás” és „repülés” szavakat felkiáltójelekkel adjuk, amelyek kifejezik azokat az érzéseket, amelyekkel a költő ezeket a gépeket figyeli, bár magukban ezekben a szavakban. , közvetlen jelentésük szerint a Nincs ok a felkiáltó hanglejtésre.
Ugyanebben a példában találunk retorikai fellebbezést is, azaz feltételes felhívást olyan tárgyakra, amelyeket lényegében nem lehet megszólítani („Shuttle, take off!” stb.). Az ilyen fellebbezés szerkezete ugyanaz, mint egy szónoki kérdésben és egy szónoki felkiáltásban.
Mindezek a retorikai figurák tehát egyfajta szintaktikai konstrukciók, amelyek a narráció bizonyos feldobottságát és pátoszát közvetítik.