Az orosz " Japan " szó egy exonim , feltehetően a német nyelvből került az oroszba (a német Japánból ), bár a vokalizmus inkább a francia Japon -hoz hasonlít [1] . A japánul az ország nevének két változata létezik, a "Nihon" (にほん ) és a "Nippon" (にっぽん ), amelyeket ugyanúgy írnak a kandzsi -日本használatával . 1946-ban Japán Alkotmányügyi Bizottsága az ország nevének mindkét írásmódját egyformán érvényesnek ismerte el [2] .
Az ország első ismert neve, amelyet a Kr.u. I. évezred első felében használnak. e. - Yamato , amely a Yamato etnonimából származik , amely a Honshu szigetének középső részén élt törzsek uniójához tartozott , és jelentése "hegyek, hegyvidékiek". Körülbelül a 8. századig Japánt "Wa"-nak (倭) vagy "Wakoku"-nak (倭国) [3] hívták , a " Wa " etnonimából , amely az ókori és középkori kínai írásos feljegyzésekben a keleti emberekre vagy népcsoportokra utalt. Kínáé. A kínai "wo" ( kínai倭) karakter , amelyet erre a népre (vagyis a japánokra) használnak, számos negatív jelentéssel bír , beleértve a "csúnya", "törpe", "görbe, csavart" kifejezést. A Nara korszak japán tudósai a倭 karaktert, amellyel a "Yamato" és a "wa" szavakat írták, pejoratívnak tartották, ezért 757 körül Japán hivatalosan megváltoztatta a név karakterét mássalhangzó karakterre和, ami azt jelenti: " harmónia, béke".
A "japán törpék" 倭 grafikai változása elkerülhetetlenné vált. Nem sokkal azután, hogy a japánok elkezdték írni a "wa" szót ezzel a karakterrel, megértették a "törpe" jelentését. Bizonyos értelemben cserbenhagyta őket a kínai írás; hazájuk egyetlen hieroglifája pejoratív volt. A kiválasztott helyettesítő 和 ugyanazt a japán olvasatot adta, mint a 倭, de ami a legfontosabb, kellemes jelentése volt. Az az állítás, hogy a japán kultúra "wa", 和, "harmónián" alapul, dogmává vált a japánok és japánok körében [4] .
Ezt a hieroglifát az ország jelölésére gyakran használták egy másik hieroglifával - 大 (jelentése: "nagy") - kombinálva, majd a név már úgy nézett ki, mint 大和 ("nagy Wa", hasonlóan 大清帝國 - "nagy Qing Birodalom ", 大英).帝國 - "nagy Brit Birodalom ). A "Sango-zhi" kínai történelmi krónikában Japánt " Jamatai országa " (邪馬台国) néven említik, amelyet Himiko királynő uralt . A szó helyesírása a kun'yomi olvasásakor úgy néz ki, mint a日の本 hinomoto (japánul "napkelte"), az onyomi olvasásakor pedig a szó írásmódja így néz ki:日本, ezeket a karaktereket a rendszer "Nippon"-ként olvassa, majd - " Nihon" . Ezt követően a "Nippon" vagy "Nihon" nevet fogadták el az országról, amelyet gyakran "felkelő nap földjének" fordítanak [5] . Ezek a nevek a Sui-dinasztia idején folytatott kínai diplomáciai levelezésből származnak, és Japán Kínához viszonyított földrajzi helyzetéből származnak.
A "Nippon" név a 7. század végi dokumentumokban szerepel. Így a Tang könyve, a huszonnégy dinasztikus történelem egyike , megemlíti, hogy Japán küldötte nem kedvelte országa nevét a „Wogo” (倭國) szóval, ezért „Nippon”-ra változtatta.日本) vagy „napkelte”. Egy másik 8. századi kínai krónika, a The True Meaning of Shizhi (史記正義) azt állítja, hogy Wu Zetian kínai császárné megparancsolta egy japán küldöttnek, hogy változtassa meg az ország nevét Nipponra. A nap fontos szerepet játszik a japán mitológiában és vallásban, mivel Japán császára a legenda szerint Amaterasu napistennő közvetlen leszármazottja ; az uralkodó dinasztia legitimációja isteni eredetén alapul. Így az ország neve tükrözi a nap fontosságát a császár alattvalói számára.
Ami Japán európai nyelvű nevét illeti, a név egyik első változatát Marco Polo jegyezte fel , valószínűleg orosz nyelvből Sipangu [6] néven . A modern tajsáni kínai nyelvben a 日本-t Ngìp Bāwn [ŋip˦˨ bɔn˥]-nek ejtik , ami szinte teljesen megegyezik a "Nippon" -val [7] . A maláj és indonéz Jepang, Jipang és Jepun exonimákat a dél-kínaiaktól kölcsönözték; A portugál kereskedők már a 16. században megtanulták Malaccában Japán maláj nevét. Úgy tartják, hogy a portugál kereskedők voltak az elsők, akik ezt a nevet "importálták" Európába. Először 1577-ben jegyezték fel angolul Giapan [8] néven .
A portugál jezsuita misszionáriusok az ország felfedezése során számos középkori japán nyelvtant és szótárat készítettek . Így az 1603-as első japán-portugál szótár, a „ Nippo jisho ” 32 293 japán szó fordítását tartalmazza, és az ország nevének két változatát említi: „Nifon” [9] és „Iippon” [10] . A szótár neve ("Japán nyelv szótára", port. Vocabulário da Lingoa de Iapam ) arra utal, hogy Japánt akkoriban portugálul Iapamnak hívták .
A modern angol nyelven az ország hivatalos neve "Japan", azon kevés államok egyike, amelynek angol neve nem rendelkezik " hosszú alakkal ". Az ország hivatalos neve japánul Nippon-koku vagy Nihon-koku (日本国), szó szerint "Japán állam" [11] . A Meidzsi-restaurációtól a második világháború végéig (1868-1945) tartó időszakban Japán hivatalos teljes neve „ Japán Nagy Birodalom ” (大日本帝國, Dai Nippon teikoku ), a név „költői” változata volt. lévén a „Nap Birodalma”. Az ország hivatalos neve az 1947-es alkotmány elfogadása után megváltozott ; a "Japán állam" nevet néha a modern köznyelvi megfelelőjeként használják. A "Nagy Japán" ( Dai-Nippon ) kifejezés még mindig népszerű a japán kormány, kereskedelmi és állami szervezetek körében, amelyek tevékenysége nemzetközi (például Dai Nippon Printing , Dai Nippon Butokukai stb.).
Bár még mindig a "Nippon" vagy a "Nihon" a legnépszerűbb elnevezések belföldön, a "Japan" és a "Jipangu" exonimákat a japán nyelvben is használták, többnyire külföldi márkaépítésre .
Japán neve japánul, hieroglifákkal írva 日本, kiejthető "Nihon"-nak vagy "Nipponnak", mindkét lehetőség on'yomi olvasat .
A 日 (on'yomi: "szál", "jitsu", "ka" kun'yomi: "szia") karakter jelentése "nap" vagy "nap", a 本 karakter (on'yomi: "hon", kun' yomi: "moto") jelentése "alap", "forrás", "igaz", "igazi", "hiteles", "fő", "gyökér" vagy "könyv". Kombinációjuk szó szerint "a nap forrását, alapját vagy gyökerét" vagy átvitt értelemben "a nap felkelési helyét" jelenti (Kínából nézve a nap Japánból kel fel), amely a népszerű nyugati változatot eredményezte. Japán neve "A felkelő nap földje". Mivel a hieroglifa szó szerves részét képezi, ezt a hieroglifát az onyomi olvasásakor gyakran „ni”-nek rövidítik „szál” helyett, és az őt követő mássalhangzót megkettőzzük; így a nichi日 ("nap") + ko:光 ("fény") kiejtése nikkō , jelentése "napsütés".
A japán日és本szótagok történetében a „niti” (vagy „jitsu”, ami a középkori kínai fejlődésének késői szakaszának kiejtését tükrözi), illetve „pon” kiejtést viseltek. Ugyanakkor a középkínai nyelvben a hangtalan robbanékony terminálokat (-p, -t, -k) robbanás nélkül ejtették ki, és ezért a 日本 szót "Nippon" vagy "Jippon"-ként ejtik (a szomszédos szavak asszimilációjával). mássalhangzók).
A japán nyelv fonetikájában bekövetkezett történelmi változás a szótagok modern kiejtéséhez vezetett, mint "szálak" és "hon". A "Nihon" kiejtési forma valószínűleg a Kanto régióból származik az Edo-korszakban , miután más fonetikai változások történtek .
Többször próbálták jóváhagyni az ország nevének egyik olvasatát, mint egyedüli hivatalosat, de 1946-ban a japán alkotmányügyi bizottság mindkét lehetőséget egyformán legitimnek ismerte el, ezzel véget vetett a vitáknak [2] [12] .
Annak ellenére, hogy a név kiejtésének mindkét változata jogos, használatuk gyakorlatában van némi különbség. Így a "Nippon" változatot gyakrabban használják hivatalos célokra [13] , beleértve a pénzforgalmat, a bélyegeket, a nemzetközi sporteseményeket, valamint az állam nevét a nemzetközi kapcsolatokban ("Nippon-koku", szó szerint "State of Japán", 日本国), például a következő konstrukciókban [14] :
A Nihon változatot gyakrabban használják a következő tervekben [15] :
2016-ban a periódusos rendszer 113. elemét " nihonium "-nak [20] ( lat. Nihonium , Nh) nevezték el annak tiszteletére, hogy 2004-ben felfedezték a RIKEN Intézet japán tudósai [21] .
A kínai nyelv bevezetése után számos nevet találtak ki az ország számára, amelyek a történelmi szövegekben, valamint az istenek és a japán császárok nevében szerepelnek :
| Ázsiai országok : nevek | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| |