Gagauz írás – a gagauz nyelv írásához használt írásmód . Fennállása során különböző grafikai alapokon működött, többször megreformálták. Jelenleg a gagauz írásrendszer latin ábécé szerint működik . A gagauz írás történetének három szakasza van:
A gagauz szövegek első publikációit V. A. Moshkov orosz tudós készítette 1895-1896-ban ( V. A. Moshkov. Gagauz texts. - Proceedings of the Society for Archaeology, History and Ethnography. - Kazan, 1895-1896. - T. XIII, szám .II. ). A szövegek rögzítéséhez a Tudományos Akadémia úgynevezett türk ábécéjét használta, amely a cirill grafikai alapon alapult. Az ábécé a következő karaktereket tartalmazta: a, b, c, d, e, e, g, h, j, i, k, l, m, n, o, p, p, s, t, y, f, x , c , h, sh, s, џ, ӡ, l, h, ā, ē, ī, ō, ӯ, ы̄, ö, ȫ, ÿ, ä, ǟ . Az elpuhult hangokat egyetlen pont jelezte a betű fölött. Macron a hang hosszúsági fokát jelölte [1] .
1909 és 1914 között M. Chakir gagauz tanár lefordított gagauz nyelvre, és több vallási tartalmú könyvet adott ki Kisinyovban (az evangéliumot , a liturgiát, a templomtörténetet, a Chasosolt és a zsoltárokat stb.). Az orosztól nem sokban különbözõ ábécét használt . Nem tartalmazta az u betűt , és voltak további betűk és digráfok j, i, aa, ee, oo, ii, yy, yuyu [1] .
1932-1938-ban, amikor a gagauzok kompakt rezidenciájának területe Románia része volt , Chakir több gagauz nyelvű könyvet is kiadott, amelyekben a román alapú latin ábécét használtak . Ebben az ábécében jelent meg az evangélium, "A besszarábiai gagauzok története" és a gagauz-román szótár ( Ciachir M. Dictionar gagauzo (tiurco) - român. - Chişinău, 1938. ). Ezeknek a kiadásoknak az ábécéje a , â, ă, b, c, d, e, f, g, h, i, î, j, l, m, n, o, p, r, s, ş betűket tartalmazta, t, ţ , u, v, ƶ , valamint di-, tri- és tetragráfok: aa, ââ, ee, ea, eaea, ii, ia, îa, ăă, io, ioio, iu, iuiu, oo, uu , ce, cea , ci, cia, cio, ciu, dj [1] .
A gagauzok kompakt rezidenciájának a Szovjetunióba való belépése után felvetődött egy állandó gagauz ábécé létrehozása és bevezetése az oktatás, a könyvkiadás és a média területére. A probléma megoldására 1947-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében létrehoztak egy bizottságot N. K. Dmitriev vezetésével . A bizottság kidolgozta a gagauz írás cirill alapú vázlatát, de ezekben az években a projektet soha nem hajtották végre [1] . Az ábécé tervezetében az orosz ábécé mellett az ө és ү jeleket kellett volna használni, a hosszú magánhangzókat pedig makróval jelölni [2] .
1957. július 30-án a Moldvai SSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége rendeletével jóváhagyta a cirill ábécén alapuló gagauz ábécét. Benne volt az orosz ábécé összes betűje, valamint az Аъ аь, Оь оъ, Уь уь digráfiák . Az affrikátus [j] jelölése következetlen vagy a zh betűvel, vagy a j betűk kombinációjával . A digráfok írásbeli használatának kényelmetlensége azonban még ugyanazon év decemberében arra késztette, hogy azokat az Ӓ ä, Ӧ ö, Ӱ ÿ betűkkel helyettesítsék . 1968-ban az Ӂ ӂ betűt hozzáadták a gagauz ábécéhez . Így a gagauz ábécé a következő formát öltötte [3] :
A a | Ӓ ӓ | B b | be | G g | D d | Neki | Neki | F | Ӂ ӂ |
W h | Ésés | th | K to | L l | Mm | N n | Ó, oh | Ӧ ӧ | P o |
R p | C-vel | T t | u u | Ӱ ӱ | f f | x x | C c | h h | W w |
u u | b b | s s | b b | uh uh | yu yu | Én vagyok |
A Ӓ ӓ betű nem labiális széles mellső magánhangzót, Ӧ ӧ - labiális széles mellső magánhangzót, Ӱ ӱ - labiális keskeny elülső magánhangzót jelölt. A hosszú magánhangzókat a betűk megkettőzésével jeleztük. A gagauz anyanyelvű szavakban szereplő hangokat ya, yo, yu, yy betűkombinációkkal jelöltük . A Ё ё, Ш ш, ъ, ь, Yu yu, I, I betűket csak az orosz nyelvből vett kölcsönzéseknél használták . Az E e betűnek kettős jelentése volt - a hátsó magánhangzókkal rendelkező igék jelen idejű toldalékaiban , valamint az orosz kölcsönzésekben használták. Az Ӂ ӂ betűnek az ábécébe való bevezetése előtt a Zh betűnek kettős jelentése is volt - a gagauz szavakban az affrikátusok [j] és az orosz kölcsönzésekben a [zh] hang [1] .
1958-ban kidolgozták és jóváhagyták a „gagauz nyelv helyesírásának szabályait” (a szerzők: L. A. Pokrovskaya és D. N. Tanasoglu). Az írásmód a Comrat-Chadir-Lung dialektuson alapult, a Vulcanesti dialektus jellemzőit felhasználva. Ezt az ábécét tanították az iskolákban, és számos ismeretterjesztő és szépirodalmat adtak ki [3] .
Annak ellenére, hogy a gagauz cirill ábécét még az 1990-es években hivatalosan eltörölték, a vallási irodalom egy része már a 2010-es évek elején is megjelent cirill betűkkel [4] .
A Szovjetunió összeomlása és a moldovai ábécé latin ábécére fordítása után a gagauz ábécé latinosításának kérdése is felmerült. 1993. január 29-én a Gagauz Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa határozatot fogadott el "A gagauz írásmód latin betűs írásmódra való átviteléről". 1993. május 13-án ezt a döntést a moldovai parlament megerősítette [5] . Az új ábécé az A a, Ä ä, Ă ă, B b, C c, Ç ç, D d, E e, F f, G g, H h, I ı, İ i, J j, K k betűket tartalmazza. , L l, M m, N n, O o, Ö ö, P p, R r, S s, Ş ş, T t, Ţ ţ, U u, Ü ü, V v, Y y, Z z . Ezenkívül bevezették az X x, W w, Q q, Â â, Ğ ğ [6] betűket is, amelyek az adaptálatlan idegen szavakat és tulajdonneveket közvetítik . 1996-ban néhány változtatást eszközöltek a gagauz latin ábécében: bevezették az Ê ê betűt , és az Ă ă betűt nem kötelezőként sorolták fel [7] .
Bár a gagauz Ş és Ţ betűk hangzásaik tekintetében felületesen hasonlítanak a román Ș és Ț betűkre , szándékosan más diakritikát használnak (mint a török ábécében).
Jelenleg a gagauz ábécé így néz ki [5] :
A a | Ä ä | Bb | c c | Ç ç | D d | e e | Ê ê | F f | G g | H h |
én | én i | Jj | Kk | l l | M m | N n | Ó o | Ö ö | Pp | R r |
S s | Ş ş | T t | Ţ ţ | u u | U u | Vv | Y y | Z Z |
A 2014-ben elfogadott "A gagauz nyelv helyesírási és írásjelezési szabályaiban" szó sincs a választható betűkről [5] .
Moshkov ábécé (1895) |
Alphabet Chakira (1909) |
Alphabet Chakira (1932) |
Alphabet 1957 1. verzió |
Alphabet 1957 2. verzió |
Modern ábécé |
---|---|---|---|---|---|
Ah, jaj | Ah | aa | Ah | aa | |
Ӓӓ, Ǟǟ | Yaya | Ia ia | AH ah | Ӓӓ | Igen |
bb | bb | bb | bb | ||
Vv | v | Vv | v | ||
Gg | gg | Gg | gg | ||
dd | Dd | dd | Dd | ||
Ő, Ēē | Neki | ee | Neki | Igen, igen | |
- | - | - | Neki | yo yo | |
Tanul | jj | Tanul | jj | ||
Ps | j j | Gi gi | j j | Ӂ ӂ (1968 óta) | c c |
Zz, Ӡӡ | Z Z | Z Z | Z Z | Z Z | |
II, Īī | ii, ii | II | ii | ii | |
jj | th | - | yy | Yy | |
Kk | CC | Kk | Kk | ||
Ll, Ll | Ll | Ll | Ll | Ll | |
Mm | mm | Mm | mm | ||
Hn | Nn | Hn | Nn | ||
Ó, Ōō | Ó | Ó | Ó | Ó | |
Ӧӧ, Ȫȫ | Neki | io.io | Ó, oh | Ӧӧ | öö |
Pp | pp | Pp | pp | ||
pp | Rr | pp | Rr | ||
ss | Ss | ss | Ss | ||
Tt | Tt | Tt | Tt | ||
Óóóóóóó | udvarol | U u | udvarol | U u | |
Ӱӱ | Yuyu | Iu iu | uu uu | Ӱӱ | ü |
FF | FF | FF | FF | ||
Xh, hh | xx | hh | xx | hh | |
ts | Ţţ | ts | Ţţ | ||
hh | Ci ci | hh | Çç | ||
pszt | Şş | pszt | Şş | ||
- | - | - | Shch | - | |
- | b | - | b | - | |
s, ȳ | s | Оо, Вв | Yy | II | |
- | b | - | b | - | |
- | uh | Ăă | uh | ee | |
- | - | - | Yuyu | yu yu | |
- | - | - | Yaya | igen igen |
Török írások | |
---|---|
Történelmi írások | |
Modern török írások | |
Kivetített és támogató forgatókönyvek |