Flushing Line, AI | |
---|---|
IRT öblítő vonalNew York-i metró | |
Az első oldal megnyitása | 1915 |
Állomások száma | 22 |
Telkek | van |
A Flushing Line (Flushing Line ( Queens area ), más néven Corona Line ) a New York-i metró IRT részlegének vonala . A 7 - es (éjjel-nappal) és a <7> -es (csúcsidőben csúcsidőben) útvonalon közlekedik. A vonalat " szárnak " tekintik: a rajta áthaladó 7 -es és <7> útvonalat lilával jelölik.
A vonal Manhattan belvárosát köti össze North Queens -szel .
34. utca - Hunter Points Avenue metró szakasz, Road -Court House Square 45. szakasz - Mets-Willets Point felüljáró, Flushing-Main Street végállomás a föld alatt. A felüljáró vonal fő része a Queens Boulevard mentén halad.
A vonal arról nevezetes, hogy 1922 és 1949 között megosztották az IRT és a BMT útvonalak között. A Queensboro Plaza állomáson akkoriban 8 vágány működött (jelenleg csak 4 maradt fenn).
A 33. utcától a Flushing-Main Streetig tartó szakasz háromvágányú , a középső vágányt a gyorsforgalmi lehetőség ( ) használja.
A vonal a Steinway alagutakon keresztül keresztezi az East Rivert, amelynek építése már 1885 -ben elkezdődött és 1907 -ben fejeződött be .
A Flushing Line az egyetlen a New York-i metróban, amely 11 kocsis vonatokat használ (azonban nem mondható, hogy a leghosszabbak a vonatok, mivel a 10 kocsis B divíziós vonat hosszabb, mint a 11 kocsis Division A vonat).
A vonal mentén haladó útvonalak a hét napjától és a napszaktól függően
Csúcsforgalom | A többi időben | |
---|---|---|
kifejezett módon | — | |
Helyi utak | ||
— csúcsirányban ; - fordított csúcs |
Állomások a vonalon
Egyezmények |
---|
az útvonalak nyitvatartási napjaira és óráira (pontosabban az ezekhez a kijelölésekhez tartozó eszközleírásokban): |
éjjel-nappal éjjel-nappal, kivéve éjszaka éjjel-nappal, kivéve hétköznap napközben (vagy csúcsidőben) csúcsirányban hétköznap napközben (és esetleg este) hétköznap éjjel-nappal csúcsidőben hétköznap napközben (vagy csúcsidőben) csúcsirányban hétköznap napközben (vagy csúcsidőben) a csúccsal ellentétes irányban hétvégén éjszaka éjszaka és hétvégén (és esetleg este) nincs vonatforgalom |
Állomás | Típus ( MTA szerint ) |
Platform útvonalak |
Nyitás dátuma |
Útvonalak | Transzplantációk | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A sor elindul | ||||||||||||||||||||
Öblítés - Fő utca | föld alatt | összes | 1928. január 2 |
| ||||||||||||||||
Mets – Willets Point | felüljáró | összes | 1927. május 7 |
| ||||||||||||||||
111. utca | felüljáró | lok. | 1925. október 13 | |||||||||||||||||
103. utca – Corona Plaza | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
Junction Boulevard | felüljáró | összes | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
90. utca – Elmhurst Avenue | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
82. utca – Jackson Heights | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
74. utca – Broadway | felüljáró | lok. | 1917. április 21 |
| ||||||||||||||||
69. utca | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
61. utca – Woodside | felüljáró | összes | 1917. április 21 |
| ||||||||||||||||
52. utca | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
46. utca – Bliss Street | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
40. utca – Lowery utca | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
33. utca – Rawson Street | felüljáró | lok. | 1917. április 21 | |||||||||||||||||
queensboro plaza | felüljáró | összes | 1916. november 5 |
| ||||||||||||||||
Volt egy sarkantyú a Second Avenue vonalhoz, az Ai-R-T. |
| |||||||||||||||||||
udvari tér | felüljáró | összes | 1916. november 5 |
| ||||||||||||||||
Hunters Point Avenue | föld alatt | összes | 1916. november 5 |
| ||||||||||||||||
Vernon Boulevard - Jackson Avenue | föld alatt | összes | 1915. június 22 |
| ||||||||||||||||
KirálynőkSteinway alagútManhattan | ||||||||||||||||||||
Központi állomás | föld alatt | összes | 1915. június 22 |
| ||||||||||||||||
Ötödik sugárút | föld alatt | összes | 1926. március 22 |
| ||||||||||||||||
A Times Square | föld alatt | összes | 1927. március 14 |
| ||||||||||||||||
34th Street – Hudson Yards | föld alatt | összes | 2015. szeptember 13 | |||||||||||||||||
A sor véget ér |
Annak ellenére, hogy a vonal 1915 -ben belépett a New York-i metróba , az East River alatti alagút építése 1885. február 25-én kezdődött az East River Tunnel Railroad mellett.
A projekt eredeti célja a Long Island Rail Road és a New York Central Railroad összekapcsolása volt . Úgy gondolták, hogy az alagút összeköti a queensi Long Island City állomást a manhattani 42. utcában található Grand Central Terminállal . Mindazonáltal csak mérnöki és kutatómunkát végeztek, ezt követően az építkezés leállt.
Queens mentén egy vonalat kellett volna húzni a föld felszínére. A különféle térképekből ítélve sok terv volt.
Az alagút építését sok minden nehezítette, geofizikai és gazdasági tényezők egyaránt. Ennek eredményeként az alagút északi csövét 1907 májusában , a déliét pedig ugyanezen év augusztusában nyitották meg.
Mivel abban az időben a Pennsylvania Railroad a Penn Station megépítését tervezte a manhattani 33. és 32. utcák között, valamint a Hudson és az East River alatti alagutakat a 32-33. utcában, a 42. utcai újonnan épített alagutat villamosok számára szánták. . De mivel a mennyezet túl alacsony volt egy érintkező hálózathoz, úgy döntöttek, hogy egy harmadik sínt fektetnek le az alagutakban az áramfelvételhez.
Fordulógyűrűket is építettek az alagút mindkét végén, mind Queensben, mind Manhattanben a Grand Central Terminalnál . Az alagutat Belmontról, New York akkori polgármesteréről nevezték el. De mivel a polgármesternek nem volt joga az alagút üzemeltetésére, és nem volt a tulajdonosa a közlekedési vállalatnak, felkérték, hogy hagyja el az alagutat. Ennek eredményeként 1907 és 1915 között az alagutat lezárták a forgalom elől.
Az alagút építése során kiásott talaj alkotta U-Tant szigetét .
Az alagúton keresztüli próbarepülésekre 1915. június 13-án került sor . A Steinway által gyártott kocsikról volt szó. A rendszeres utasjáratok az alagúton keresztül 1915. június 22- én kezdődtek meg . Aztán ez az alagút Queensboro néven vált ismertté.
Hamarosan, 1916. február 15-én az alagutat meghosszabbították a Hunters Point Avenue- ig, 1916. november 5- re pedig a vonalat a felüljáró mentén a Queensboro Plazaig. Ott más útvonalakra lehetett átszállni.
A bővítmény nagy része az IRT 42nd Street Shuttle alagútja alatt található.
Az 1939-es kiállítás kapcsán a Mets-Willets Point állomást rekonstruálták, és áthelyezték a 123. utcába, kissé nyugatra az eredeti helyétől. Az egykori állomás néhány maradványa ma is látható, például az oldalperonok boltozatai. A világkiállítás előestéjén átépítették egy tágasabbra. Lágy lejtők kerültek hozzá, amelyeket ma is használnak nagy utasforgalom esetén, stadionmérkőzések és teniszversenyek idején.
Az 1939-es kiállításhoz kapcsolódóan 1939. április 24-én gyorsjárat indult, amely a mai napig működik. Ez volt az első alkalom, hogy ezen a vonalon középvágányt használtak személyszállításra. Ezt megelőzően csak hivatalos célokra használták.
A vonal a 7-es út néven ismert, mert teljes egészében a korábbi IRT 7-es útvonal szolgálja ki. Az IRT és a BMT közös használatának ideje alatt a 9-es út a BMT-ről közlekedett ugyanazon a vonalon. Megmutatták a térképeken, de soha nem mutatták a vonatútvonal-stencileken.
New York-i metró | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
vonalak |
| ||||||||
Útvonalak |
| ||||||||
Egyéb | |||||||||
A színes háttér az útvonalak színét beállító "szár" vonalakat jelzi |