Thorontal (bizottság)

Torontal ( magyarul Torontál , németül  Torontal , szerbül Torontal , rum. Torontal ) a Magyar Királyság egyik megyéje . A 14. századtól 1920-ig létezett (megszakításokkal).

A vármegye közigazgatási központja Nagybecskerek volt .

Földrajz

Torontal megye a történelmi Bánság vidékén volt . Határos volt a Szerb Királysággal és a magyar Szerem, Bács-Bodrog , Csongrád , Chanad , Arad és Temes megyékkel (az első megye Horvátország-Szlavónia része volt ). A vármegye déli határa a Duna , a Nyugati- Tisza , az Északi- Maros volt .

Történelem

A bizottság legkésőbb a 15. században alakult meg, és egészen 1552-ben , e terület Oszmán Birodalom általi elfoglalásáig létezett ; a vármegye közigazgatási központja Arach volt . Az oszmán uralom alatt a terület a Temeswar Eyalet része volt . Miután a Bánságot 1718- ban átvette a Habsburg Monarchia , a terület a Temesvári Bánsághoz került . Ezt a tartományt 1778 -ban felszámolták és a királyi Magyarország része lett , majd 1779-ben újra megalapították a vármegyét, központja Nagybecskereken . 1807-1820 között a központ ideiglenesen Nagyszentmiklósra került egy nagybecskereki tűzvész miatt.

1848/1849-ben a vármegye területe a Szerb Vajdaság része lett , 1849 és 1860 között pedig az osztrák Szerbia vajdaság és a külön osztrák korona Temesvári Bánság tartománya. 1853 után a bizottság nem létezett, mivel a vajdaságot kerületekre osztották. A vajdaság 1860-as felszámolása után a terület ismét a Habsburg Magyarországhoz került, majd 1861 januárjában újra létrehozták a vármegyét.

1918-ban a vármegye része lett az újonnan megalakult Bánáti Köztársaságnak , majd a Szerb Királyság Bánság, Bácska és Baranya régiójának , amely később az újonnan megalakult Szerb, Horvát és Szlovén Királyság (később Jugoszlávia néven ) része lett. ). Az 1920 -as trianoni békeszerződés értelmében a vármegye területét felosztották a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság , Románia és Magyarország között . Torontal nagy részét a Szerb, Horvát és Szlovén Királysághoz rendelték (amelyből később Jugoszlávia lett ). A vármegye északkeleti része Romániához került, míg a vármegye legészakibb része ( Szegedtől , Kiszombortól és 8 környező községtől délre fekvő kis terület) Magyarországhoz került, és az újonnan megalakult Çanad-Arad megyéhez került. Thorontal 1923 - ban .

Torontal megye Jugoszláviának átengedett része jelenleg Szerbia Vajdaság autonóm tartományához tartozik (kivéve a Belgrád melletti kis részt, amely Belgrád megyéhez tartozik ). A román rész jelenleg Temes megye része ( 1919 -től 1950-ig Temes-Torontal néven) . A megye Magyarországon maradt része belépett az egyesített Chanad, Arad és Toronto megye Torontal régiójába ; a terület ma Chongrad-Chanad megye része .

Népesség

Az 1910-es osztrák-magyar népszámlálás adatai szerint a megyében élő 615 151 főből 199 750 fő (32,5%) jelölte meg anyanyelveként a szerb nyelvet , 165 779 fő (26,9%) - németet , 128 405 fő (20,9%) - magyart . , 86 937 fő (14,1%) - román , 16 143 fő (2,6%) - szlovák , 4203 fő (0,7%) - horvát , 13 934 fő jelölt meg másokat anyanyelvként [1] .

A legelterjedtebb vallások a tartományban a következők voltak [2] :

Közigazgatási felosztások

A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:

Jegyzetek

1. ↑ KlimoTheca :: Konyvtar . Kt.lib.pte.hu. Letöltve: 2012. június 26. Az eredetiből archiválva : 2013. november 1.. (határozatlan)
2. ↑ KlimoTheca :: Konyvtar . Kt.lib.pte.hu. Letöltve: 2012. június 26. Az eredetiből archiválva : 2021. május 6.. (határozatlan)

Linkek

• Torontontal bizottság // Encyclopedic Dictionary of Brockhaus and Efron  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.