Somody (bizottság)

Somogy ( Hung. Somogy ) történelmi megye a Magyar Királyság nyugati részén .

Jelenleg ez a terület a Magyar Köztársaság Somogy megyéhez , egy kisebb része pedig Baranya megyéhez tartozik . Somody megye közigazgatási központja Kaposvár város volt .

Földrajz

Somogy a Balaton déli partját és a tőle délre eső területet a Dráváig foglalta el . Ez a terület egy dombos síkság, amelyet keleten egy kis domb határol. A jelentősebb folyók közül a déli Dráva mellett kiemelkedik a Duna Kapos mellékfolyója , amely a Coppany -Balatonba ömlik, a megye északkeleti részén pedig a Shio Balatonból folyik ki . Somodia déli vidékei a Dráva völgyében mocsarasak. A vármegye területe 6675 km² volt ( 1910 -ben  ). Somogy a következő magyarországi megyékkel határos: Zala , Veszprém , Tolna és Baranya , valamint a horvát Vöröce és Bjelovar megyék .

Somogyi középső és déli része meglehetősen termékeny, búza , kukorica , rozs és cukorrépa termesztésére specializálódott . A kertészet és a szőlőművelés is jól fejlett volt itt . Az iparágak közül a lisztőrlés és a cukoripar, valamint a fafeldolgozás volt a legnagyobb jelentőségű.

Történelem

Somogy a 11. század elején I. Szent István király alatt megalakult Magyar Királyság egyik első komitája volt . Nevét a Balatontól délre fekvő Shomodvar királyi kastélyról kapta. A 16. század elején a vármegye területét meghódították a törökök , és az Oszmán Birodalom Budsky pashalyk része lett . Szigetvar városa különösen sokáig ellenállt a török ​​offenzívának , amelynek védői 1566 -ban  inkább felgyújtották a várost, mintsem megadták magukat az ellenségnek. A török ​​hódoltság a 17. század végéig tartott .

Ausztria-Magyarország 1918 - as első világháborús veresége és a Magyar Királyság 1920 -as trianoni békeszerződéssel történő  felosztása után  Somogy Magyarország része maradt. Ennek alapján jött létre Somogy vármegye . Nem sokkal a második világháború kitörése előtt Siófok városa visszakerült Somodyhoz , amely a 19. század közepén a szomszédos Veszprém megyéhez került. 1950 -ben Szigetvar  város környékét átengedték Baranya megyének.

Népesség

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Somody megye területén mintegy 366 000 lakos élt, akiknek 90%-a magyarnak vallotta magát , 6%-a német ajkú nemzeti kisebbség. A megyében élő horvátok száma nem haladta meg a 11 000 főt (a lakosság kb. 3%-a). A domináns vallás Somodán a katolicizmus volt , amelyet a lakosság több mint 70%-a gyakorolt, de a protestáns felekezeteknek is volt jelentős pozíciója: a lakosság 20%-a református egyházhoz tartozott , 5%-a evangélikusnak vallotta magát . A tartományban élő zsidók a lakosság mintegy 4%-át tették ki.

Közigazgatási felosztások

A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:

Lásd még

• Somody (megye)

Irodalom

• Magyarország története, M., 1971

Linkek

• Somody vármegye 1910. évi népszámlálási adatai
• Somody vármegye térképe a 20. század elején
• Magyarország területi felosztása a trianoni békeszerződés értelmében