Győr (bizottság)

Győr ( magyarul Győr ; szlovákul Ráb ; németül  Raab ) történelmi megye a Magyar Királyság nyugati részén , nagyrészt a Duna déli partján , a Rába találkozásánál . Jelenleg ez a terület a Magyar Köztársaság Győr -Moson-Sopron megye része, kis része (az egykori megye területének kb. 5%-a) pedig a Duna bal partján a Nagyszombati régió része. Szlovákia . _ A vármegye közigazgatási központja Győr városa volt .

A forradalom előtti orosz történelmi irodalomban a győri várost általában német nevén nevezik - Raab comitat . A Szlovákia történetével foglalkozó szovjet és orosz irodalomban van egy szlovák név: Rabskaya zhupa vagy Rabsky komitat .

Földrajz

Győr a Közép-Duna -síkság északnyugati részén, a Kisalföld - a Kisalföld területén  fekszik. A megye nagy része a Duna főcsatornájától délre, a Rába folyó alsó folyása mentén, a Dunába való összefolyása előtt terült el. A vármegye délkeleti határát a Bakony -hegység északi nyúlványai alkották . Győrt számos folyó, köztük a Duna több ága és csatornája jellemezte, a hordaléktalajok pedig kedveztek a mezőgazdaságnak. A megye területe viszonylag kicsi volt - 1534 km² ( 1910 -ben  ), és a következő megyékkel határos: Moson , Pozsony , Komárom , Veszprém és Sopron .

Győrben jól fejlett volt a mezőgazdaság: búzát , rozst , kukoricát , zabot termesztettek, a szőlőtermesztés is jelentős volt . Itt fejlődött a szarvasmarha- és sertéstenyésztés is . A megye fővárosa, Győr város magyar viszonylatban a gépipar , az élelmiszeripar és a hajógyártás nagy központja volt . Győr fekvése a Bécs - Budapest útvonalon fontos közlekedési csomóponttá tette a várost.

Történelem

Győr az első magyar megyék egyike volt, amelyet a 11. század elején I. Szent István király alakított . Nevét a Rabnica, a Rabnitsa és a Kis-Duna találkozásánál található , a Magyar Királyság Ausztria felőli megközelítését védő, azonos nevű királyi várról kapta . A 16. században ezen a területen harc bontakozott ki a század első felében Magyarország nagy részét leigázó Oszmán Birodalom és a Habsburgok között . A vármegye jelentős részét 1541-ben hódították meg a törökök, 1596-ban pedig Győr városa is elesett. Két évvel később azonban az osztrákok visszafoglalták. A 17. században Győr erős erőddé, Magyarország török ​​uralom alóli felszabadításának ugródeszkája lett.

Ausztria-Magyarország első világháborús veresége után és az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Győr megye területét felosztották a Magyar Köztársaság és Csehszlovákia között . A megye nagy része (95%) Magyarországnál maradt és Győr -Moson-Pozsony megye része lett . Ezt a közigazgatási egységet 1950-ben egyesítették az egykori Sopron megye magyarországi területével , így létrejött Győr-Sopron megye . Az 1990-es évek elején ezt a megyét átkeresztelték, és jelenleg Győr-Moson-Sopron nevet viseli .

Győr megye csehszlovákiai része viszonylag kis területű volt, és a Duna főcsatornájától északra eső területet foglalta magába, melynek legfontosabb települése Medvegyev volt . Ez a régió a Csehszlovák Köztársaság Komarno Zhupa része lett , majd 1923-ban a pozsonyi zsupához (később a pozsonyi régióhoz ) került. 1960 és 1990 között Medvegyev falu és a környező területek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nyugat-Szlovákiai Területéhez tartoztak. Jelenleg Győr megye ezen része Szlovákia Nagyszombati régiójának Dunaszerdahelyi járásához tartozik.

Az egykori Győr megye mai szlovák része Szlovákia azon régiói közé tartozik, ahol a lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű . Medvegyevben tehát e település állandó lakosainak 87,3%-át a magyarok teszik ki, Chilizhska-Radvaniban  - 95,4%, Gabcsikovóban  - 90,4%-át [1] .

Népesség

Az 1910-es népszámlálás szerint Győr megye területén 136 295 lakos élt, akiknek túlnyomó többsége (97,6%) magyar nemzetiségű volt . A szlovákok a megye lakosságának legfeljebb 0,4%-át, míg a német ajkú kisebbség körülbelül 1,5%-át tette ki. A lakosság uralkodó vallása a katolicizmus volt , amelyet a lakosság mintegy 76%-a gyakorolt. A protestantizmus is jelentős volt : az evangélikusok a lakosság mintegy 12%-át, a reformátusok  pedig alig 7%-át tették ki. Győrben a zsidók a lakosság mintegy 5%-át tették ki.

Közigazgatási felosztások

A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:

Lásd még

• Győr-Moson-Sopron

Jegyzetek

1. ↑ Adatok a Dunaszerdahelyi járás hivatalos oldaláról. . Az eredetiből archiválva: 2007. január 15. (határozatlan)

Irodalom

• Magyarország története, M., 1971

Linkek

• 1910. évi népszámlálási adatok Győr megyére vonatkozóan (elérhetetlen link) . Letöltve: 2006. október 2. Az eredetiből archiválva : 2006. március 9.. (határozatlan) 
• Győr vármegye térképe 1913-ban
• Magyarország területi felosztása a trianoni békeszerződés értelmében