Veszprém (bizottság)

Veszprém ( magyarul Veszprém ; németül  Weißbrunn ) történelmi megye a Magyar Királyság nyugati részén . Jelenleg ez a terület a Magyar Köztársaság Veszprém megyéhez tartozik. Az egykori vármegye területe jóval kisebb, mint a mai megye területe, amelybe a szomszédos megyék néhány földje is beletartozik. A vármegye közigazgatási központja Veszprém városa volt .

A forradalom előtti orosz történelmi irodalomban a bizottság szláv neve általában megtalálható - Veszprimszkij bizottság .

Földrajz

Veszprém a Balatontól északra, dombos síkságon fekszik. A megye középső részét a Bakony alacsony hegysége szeli át, északnyugaton a Kishalföld -síkságig ereszkedik le . A Martsal folyót tekintették a vármegye nyugati határának . Veszprém területe 3953 km² volt ( 1910 -ben  ). Veszprém Magyarország következő megyéivel határos: Sopron , Vas , Győr , Komárom , Fejer , Tolna , Somogy és Zala .

Veszprém megyében mind a mezőgazdaság (különösen a balatoni gabonatermesztés és a szőlőtermesztés), mind a bányászat fejlett volt. A Bakony hegységében kőszén- és bauxitlelőhelyek alakultak ki . A 19. század második felében a Balaton északi partjának partvidéke népszerű turisztikai övezetté vált .

Történelem

Veszprém egyike volt az első magyar megyéknek, amelyek a 11. század elején I. István király alatt alakultak meg . Az első világháború után Veszprém a Magyar Köztársaság része maradt. Ennek alapján az 1940 -es években . Megalakult Veszprém megye . A vármegyéhez az egykori azonos nevű megye mellett a Pápától nyugatra eső terület , korábban Vash megyéhez tartozott, valamint a Zala megyéhez tartozó Balaton északnyugati partja is . Veszprém megye délkeleti része ( Enying városa körül ) Fejer megyéhez került .

Népesség

Az 1910-es népszámlálás szerint Veszprém megye területén 229 800 lakos élt, akiknek túlnyomó többsége (több mint 82%) nemzetiség szerint magyar volt . A német ajkú etnikai kisebbség Veszprém lakosságának mintegy 17%-át tette ki. A lakosság domináns vallása a katolicizmus volt, amelyet a lakosság több mint 63%-a vallott, jelentősek voltak a protestáns felekezetek is : a kálvinizmus (a lakosság 21%-a) és a lutheranizmus (kb. 11%). A zsidók a lakosság mintegy 5%-át tették ki.

Közigazgatási felosztások

A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:

Lásd még

• Veszprém (megye)

Irodalom

• Magyarország története. M., 1971

Linkek

• 1910. évi népszámlálási adatok a Veszprémi Comitat számára Archiválva 2006. március 9. a Wayback Machine -nél
• Veszprém megye térképe 1923-ban
• Magyarország területi felosztása a trianoni békeszerződés értelmében