Fejer (bizottság)

Fejer ( Hung. Fejér ) történelmi megye a Magyar Királyság középső részén . Jelenleg ez a terület a Magyar Köztársaság Fejer megye része. Fejér megye közigazgatási központja Székesfehérvár városa volt .

A forradalom előtti orosz történelmi irodalomban a Fejer vármegyét rendszerint közigazgatási központjának szláv nevén nevezték - Stolno-Belgrád comitat .

Földrajz

Fejer a Közép-Duna-síkság nyugati részén fekszik a Balatontól keletre . A megye keleti határa a Duna volt . A Fejer terület felszíne déli és keleti részén a Mösöföldi -fennsík , északnyugaton pedig a Bakony -hegység nyúlványai találhatók . A Velencei - tó a megye központjában található . A vár területe 4129 km² volt ( 1910 -ben  ). Fejér Magyarország következő megyéivel határos: Komárom , Veszprém , Tolna és Pest-Pilis-Ssolt-Kiskun .

Gazdaságilag Fejér búza- és kukoricatermesztésre , valamint sertéstartásra és szőlőtermesztésre szakosodott . A barnaszén- és bauxitlelőhelyek fejlesztése is nagy jelentőséggel bírt . A 19. században itt rohamos fejlődésnek indult a kohászat és a papíripar .

Történelem

Miután a magyarok a Közép-Dunára költöztek, a fő magyar törzs a Fejér vidékén telepedett le, Székesfehérvár pedig Géza fejedelem lakhelye lett . Fia , I. Szent István alatt a 11. század elején megalakult Fejer megye, Székesfehérvár pedig a magyar királyok koronázásának és temetésének helye lett. 1543 - ban  a vármegye területe az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került . A török ​​megszállás egészen 1688 -ig tartott  , amikor is Fejert a Habsburg csapatok felszabadították . A 17. század végén a Duna bal partján fekvő Fejer ( Sholt ) vármegye keleti része Pest-Pilis megyéhez került .

Az 1920 -as trianoni békeszerződés után  Fejer a Magyar Köztársaság része maradt. Fejer megye az egykori vármegye területén alakult ki . 1950 -ben a megyéhez került a Balatontól délkeletre fekvő Enying  város környéke , amely korábban Veszprém megyéhez tartozott . Ezzel egy időben Érd város Pest megyéhez került .

Népesség

Fejer megye területén az 1910-es népszámlálás adatai szerint 250 600 lakos élt, akiknek túlnyomó többsége nemzetiség szerint magyar volt (több mint 86%). Az etnikai kisebbségek közül csak a németek (a lakosok 11,7%-a) alkottak jelentős csoportot. A lakosság uralkodó vallása a katolicizmus volt , amelyet a lakosság több mint 66%-a gyakorolt. A második legnagyobb egyházi felekezet a kálvinizmus volt (a lakosság 26%-a). A vármegye zsidó közössége a lakosság mintegy 3,5%-át tette ki.

Közigazgatási felosztások

A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:

Lásd még

• Fejer (megye)

Irodalom

• Magyarország története, M., 1971

Linkek

• Fejér 1910. évi népszámlálási adatok Archivált 2006. március 9. a Wayback Machine -nél
• Fejer vármegye térképe 1923-ra
• Magyarország területi felosztása a trianoni békeszerződés értelmében