Szeged

A város mai nevének eredetének több változata is létezik. Az egyik változat szerint az elnevezés az elavult magyar szeg szóból származik, amely "sarkot" jelent, mivel a város a Tisza kanyarulatánál található. Egy másik változat szerint a név a sziget szóból származik, ami magyarul szigetet jelent.

Földrajz és közlekedés

A város Budapesttől 160 kilométerre délkeletre , a várostól 10 kilométerre délre található a szerb határ , 20 kilométerre délkeletre pedig Romániával .

Szegeden halad át a Budapest - Kecskemét - Szeged - Újvidék - Belgrád autópálya (E75). További utak vezetnek Békéscsabára és a romániai Arad városába (E68). Vasutak Kecskemétre és Budapestre, valamint Romániába és Szerbiába vezetnek. Az utazási idő vonattal Budapestre 2 óra 40 perc.

A városi közlekedést 33 autóbusz-, 5 villamos- és 6 trolibuszvonal képviseli.

A város közelében van egy kis repülőtér, amely képes kis repülőgépek fogadására.

Klíma

Szeged klímája

Index	jan.	február	március	április	Lehet	június	július	augusztus	Sen.	október	november	december	Év
Átlagos maximum, °C	1.7	5.1	11.2	17.1	22.3	25.3	27.4	27.0	23.4	17.6	9.5	3.8	16.0
Átlaghőmérséklet, °C	−1.8	0.9	5.6	11.1	16.2	19.2	20.8	20.2	16.5	11.0	5.1	0.6	10.5
Átlagos minimum, °C	−4.8	−2.5	0.9	5.5	10.3	13.4	14.4	13.9	10.4	5.6	1.7	−2.1	5.6
Csapadékmennyiség, mm	29	25	29	41	51	72	ötven	57	34	26	41	40	495
Forrás: World Climate

Népesség

Év	népesség
2013	161 837	[5]
2014	161 921	[6]
2021	159 074	[2]

2005-ben a lakosság 162 889 fő volt. Túlnyomó többsége magyar (93,5%). A város egykor igen nagy szerb lakossága mára 0,5%-ra csökkent. A többi nemzeti kisebbséget cigányok, németek, románok, horvátok, szlovákok, zsidók stb. képviselik (mind 1%-nál kevesebb). A hívők többsége katolikus .

Történelem

A Szeged helyén található település ősidők óta létezik. Claudius Ptolemaiosz említi a város ókori római nevét - Partiskum. Van egy olyan változat, hogy Attila , a hunok vezérének lakóhelye nem volt messze a mai Szegedtől. A régió a jövőben az egész mai Magyarország területének sorsában osztozott - avarok , szlávok , majd a 9. századtól magyarok lakták.

Szeged magyar néven 1183 -ban említik először a várost . A 13. századi mongol invázió során Szegedet teljesen elpusztították, de aztán újra felépült. A XIV - XV. században Szeged Dél-Magyarország legnagyobb városa lett, 1498 -ban városi rangot kapott.

1526- ban a várost a török hadsereg elfoglalta és kifosztotta, de csak 1543 -ban került az Oszmán Birodalom részévé . Szeged 1686 - ig a török uralom alatt maradt , majd a Habsburg Birodalom része lett . A XVIII. század volt Szeged fénykora, a város rohamosan fejlődött. A PR Rend 1721 -ben akadémiát nyitott Szegeden. 1720- ban a városnak 193 birtoka volt, ebből 99 a szerb diaszpóráé.

A 19. században a város fontos szerepet játszott az 1848-1849-es forradalom eseményeiben . Itt mondta el híres beszédét Kossuth Lajos , a lázadók 1849- es veresége után a Magyar Honvédelmi Bizottság rezidenciáját Szegedre költöztették.

A 19. század második felében a városban fejlődésnek indult az ipar, elsősorban az élelmiszeripar. 1854- ben vasút épült Szegedre; 1869- ben megnyílt a Pik kolbászgyár, ahol a híres magyar szalámit gyártják . Úgy tűnt, semmi sem veszélyezteti a város jólétét, annál váratlanabb volt a kitört katasztrófa.

1879- ben egy katasztrofális tiszai árvíz teljesen kiirtotta Szegedet a föld színéről. Az 5723 épületből mindössze 265 maradt fenn. Ferenc József császár különleges programot fogadott el a város romokból való helyreállítására, és megígérte, hogy Szeged még szebb lesz, mint volt. A tömeges építkezés több évtizeden át folytatódott.

Az első világháború következményei után Magyarország elvesztette déli és délkeleti területeinek egy részét Romániának és Szerbiának, Szeged határváros lett. A Romániához átengedett Kolozsvárról (ma Kolozsvár ) az egyetem 1921 -ben Szegedre költözött . Temesvárról ( Temesvár ) 1923-ban a püspöki rezidencia .

Szeged 1919 tavaszán és nyarán a Tanácsköztársasággal szembeszálló jobboldali erők katonai és politikai központja volt . A polgárháború idején itt volt Horthy Miklós főhadiszállása . A szélsőjobboldali nacionalizmus és antikommunizmus magyar változatát Szegedi gondolatnak - a szegedi eszmének - nevezték .

A második világháború idején a város jelentősen megsérült. A város mintegy 6 ezer lakosa halt meg, számos épületben kár keletkezett.

A szocializmus korában a városban fejlődött az ipar, elsősorban a fény és az élelmiszer. Az 1960-as években kis olajlelőhelyeket fedeztek fel a közelben.

Közgazdaságtan és oktatás

A város modern gazdasága az élelmiszeriparon és a könnyűiparon alapul. Szeged a kolbász, ezen belül a szalámi és egyéb hústermékek magyarországi gyártási központja; valamint a "paprika" fővárosa , a híres magyar paprika, amelyet a 15. században kezdtek termeszteni a város környékén.

Szeged az ország egyik legnagyobb oktatási központja. Az ország egyik legjobb hírében álló Szegedi Tudományegyetem mellett 18 középiskola és 32 általános iskola működik a városban.

Sport

Szegeden nincs erős futballcsapat . Az 1899-1976-ban létező Szegedi AK 1940/41-es magyar bajnokság bronzérmese lett . A legfelsőbb osztályban játszott még a "Segedi VSE" ( 1941/42 , 1943/44 ; a neve "Tisa Vashutash"), a "Segedi Gonved" ( 1951 , 1952 , 1953 ), a "Segedi EAK" (1921-1999-ben működött, 21 szezont a legfelsőbb osztályban) és a Szeged (visszalépett az 1999/2000-es bajnokságtól ). 2011-ben megalakult az " Akadémia Szeged-Csanada Grosic " labdarúgóklub. Létezik egy közös oktatási labdarúgó SC SEOL is, 1993-as alapításától 2014-ig Tisza Volán közlekedési társaság néven .

A legnépszerűbb sport a kézilabda . A szponzor, a kolbászgyár nevét 1993 óta viselő Pik férficsapat kétszeres országbajnok, 1996-ban és 2007-ben bajnoki címet szerzett.

Szeged városa négy evezős és kenu világbajnokságnak adott otthont 1998 - ban , 2006 -ban és 2011 -ben , valamint 2019-ben.

2022-ben került sor a FINA világbajnokságra .

Látnivalók

Az 1879 előtti időszakból csak néhány építészeti emlék maradt fenn a városban, minden mást elpusztított az árvíz. A város központi részének építését a XIX. század végén - a XX. század elején végezték.

A város katedrálisa . Fogadalmi templom vagy fogadalom templomaként is ismert (fogadalmi - fogadalom). A város központi terén 1930 -ban épült vörös téglából, eklektikus stílusban. A kapacitás körülbelül 5 ezer fő. A belső tér fényűző módon készült, a templomban az ország egyik legnagyobb orgonája van felszerelve .
Püspöki Palota .
Szent Demeter tornya . A katedrális mellett található. Kezdetben egy régi templom (XIII. század) harangtornya volt, amelyet egy árvíz pusztított el. A 19. század végén átépítették és megerősítették.
Szerb Ortodox Egyház . A város szerb közössége építtette 1778-ban. Az árvíz után helyreállították. A templom fő látványossága egy rokokó stílusú faragott fa ikonosztáz .
Ferences templom . Az Alsóváros negyedben található. A 15. században épült a ferences kolostorban, gótikus stílusban. Azon kevés épületek egyike a városban, amelyek túlélték az árvizet.
Városháza épülete . A Széchenyi téren áll. 1883 - ban épült szecessziós stílusban . A bejárat előtt két szökőkút található, amelyek a Tisza teremtő és pusztító erejét jelképezik.
A Nemzeti Színház épülete . A Széchenyi tér közelében található. 1883-ban épült.
Egyetem .
Zsinagóga . 1903 - ban szecessziós stílusban épült.
Reyok palota . Modern stílusban épült.
Pishte Danko emlékműve . Ez az egyetlen cigány zeneszerző emlékműve a világon.

Testvérvárosok

Várna , Bulgária
Weinan , Kína ( 1999 ) [7] [8]
Darmstadt , Németország ( 1990 ) [9] [10]
Cambridge , Egyesült Királyság ( 1987 ) [11] [12]
Kotor , Montenegró ( 2001 ) [13] [14]
Larnaca , Ciprus ( 1993. november 6. ) [15] [16] [17]
Lodz , Lengyelország ( 2008. május 19. ) [18] [19] [20]
Liege , Belgium ( 2001 ) [21] [22] [23]
Nizza , Franciaország ( 1969 ) [24] [25]
Odessza , Ukrajna ( 1957 ) [26] [27] [28]
Parma , Olaszország ( 1988 ) [29] [30]
Pula , Horvátország ( 2003 ) [31] [32]
/ / Rakhiv , Ukrajna / Osztrák Birodalom / Ausztria-Magyarország ( 1939 ) [33] [34]
Rotterdam , Hollandia
Szabadka , Szerbia ( 1966 ) [35] [36]
Sakueni , Románia
Temesvár , Románia ( 1998. január 27. ) [37] [38] [39]
Toledo , USA ( 1990 ) [40] [41]
Turku , Finnország ( 1971 ) [42] [43]
Marosvásárhely , Románia ( 1997 ) [44] [45]

Jegyzetek

Linkek

Magyarország közigazgatási központjai
Budapest Kecskemét Pécs Bekescsaba Miskolc Szeged Székesfehérvár Gyor Debrecen Eger Szolnok Tatabánya Shalgotaryan Kaposvár Nyíregyháza Sexard Szombathely Veszprém Zalaegerszeg

Chongrad megye
Sztori Földrajz Kormány Gazdaság
Közigazgatási központ	Szeged
Yarashi	Kistelek Maksky Morahaloma Szeged Sentesh Hodmezyovasharheisky Chongradsky
Városok	Kistelek Mako Mindsent Morahalom Sentesh Hodmezevasarhei Chanadpalota Chongrad Shandorfalva
falvak	lásd a Chongrad cikket

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy norvég Nagy orosz Brockhaus és Efron Zsidó Brockhaus és Efron Kis Brockhaus és Efron Britannica (online) Treccani Universalis Gránátalma
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4106475-6 NKC : ge134527 SUDOC : 027622576 VIAF : 137203033 WorldCat VIAF : 137203033