Nemzeti számlák rendszere

A Nemzeti Számlák Rendszere (SNA)  egy nemzetközileg elfogadott szabványos ajánlásgyűjtemény a gazdasági tevékenység kiszámításához a számvitel és a makroszintű számvitel egyértelmű szabályai szerint, a közgazdasági elmélet elvein alapulva.

Ez egy egymással összefüggő mutatók és osztályozások rendszere (például táblázatok formájában), amelyek az ország makrogazdasági folyamatainak leírására és elemzésére szolgálnak a piacgazdaságban , és összekapcsolják a legfontosabb makrogazdasági mutatókat : az áruk és szolgáltatások kibocsátásának volumene, össz. bevételek és kiadások. Lehetővé teszi a GDP ( GNI ) bemutatását az összes fő szakaszban: termelés , forgalmazás , felhasználás. Az SNA-számlák többet jelentenek, mint egy pillanatfelvétel a gazdaság helyzetéről egy adott időpontban, mivel a gyakorlatban a számlák összeállítása egymást követő időszakokra történik, így folyamatos információáramlást biztosítanak, amely nélkülözhetetlen a gazdasági nyomon követéshez, elemzéshez és értékeléshez. teljesítmény az idő múlásával. Az SNA nem csak az adott időszak gazdasági tevékenységéről ad információt, hanem egy adott időpillanatban egy gazdaság eszközeinek és forrásainak szintjéről, így az ország lakosainak vagyonáról is. Ezenkívül az SNA tartalmaz egy külső számlát, amely tükrözi az adott ország nemzetgazdasága és a világ többi része közötti kapcsolatokat.

Az SNS számos fontos funkciót lát el, többek között:

Az SNA-hoz kapcsolódó mutatók a következők: bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti jövedelem (GNI), rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI), végső fogyasztás, bruttó tőkefelhalmozás, nemzeti megtakarítás; nettó finanszírozási képesség és nettó hitelfelvétel (lásd pénzügyi mérleg ), nemzeti vagyon , külkereskedelmi mérleg .

Az SNA története

Először William Petty angol közgazdász készített makrogazdasági számlákat az adórendszer értékelésére.

A modern SNA prototípusa Francois Quesnay "Economic Table" volt, amelyet 1758-ban készítettek. A fiziokraták közgazdasági elméletén és a termelés korlátozott koncepcióján alapult . A gazdasági tevékenység határai csak a mezőgazdaságot és a bányászatot tartalmazták.

A fiatal szovjet államban kidolgozták a nemzetgazdaság egyensúlyának módszertanát (1923-24). Az elméleti alap az anyagi termelés fogalma volt, a célok pedig a termelés, az elosztás és a fogyasztás ellenőrzése, tervezése, valamint az ágazatközi viszonyok vizsgálata.

Ahogy egyre nőtt az igény a gazdaság megfelelő mérőrendszerére , az 1930 -as években Nyugaton kísérletek történtek a gazdasági aktivitás összes mutatóját összekapcsoló számlák létrehozására. Az új rendszer teoretikusai között szerepelt: A. Marshall , J. M. Keynes , K. Clark , R. Stone és mások.

Az SNA alapelveit először 1945- ben hozták működési formába, és tették közzé a Fehér Könyvben. A különböző országok gazdaságainak makrogazdasági mutatóinak gyakorlatában felmerülő összehasonlítási problémák előre meghatározták a nemzeti számlák szabványosításának és egységesítésének szükségességét.

R. Stone vezetésével kutatóközpont jön létre, melynek eredményeként 1953 -ban megszületik az első SNA szabvány . A termelés tág fogalma jellemzi: magában foglalja az áruk és szolgáltatások előállítását, valamint a nem piaci tranzakciókat. Ágazati számlák nem állnak rendelkezésre. V. Leontiev input-output tábláit használják .

1968 - ban elfogadták a nemzetközi SNA szabvány új változatát, a Blue Book-ot. A következőket tartalmazza: ingyenes számlák; termelés, fogyasztás, tőkefelhasználás; bevételi és kiadási számlák és tőkekiadás-finanszírozási számlák. Az SNA második szabványának volt egy fontos jellemzője - a szektorokra való felosztás. A mutatók értékeinek értékelésére osztályozókat és módszereket dolgoztak ki. Összekapcsolás a fizetési mérleggel a statisztikai adatok más részeivel.

1993- ban kidolgozták a nemzetközi SNA harmadik változatát, a Green Book-t. Fejlesztők: OECD , UNSD, Eurostat, IMF , Világbank . Intézményi megközelítés : intézményi szektorok szerinti osztályozás , bevezetik a háztartási szektor alszektorait, amelyek a nem megfigyelt gazdaságot veszik figyelembe.

A jelenlegi rendszer 2008 -ban jelent meg . Minden termelési területet magában foglal, néhány háztartási szolgáltatás kivételével, amelyeket szinte lehetetlen figyelembe venni.

A termelési határok bővülése a makrogazdasági mutatók (beleértve a GDP-t is) jelentős növekedéséhez vezet, különösen a magasan fejlett technológiával rendelkező országokban (elsősorban az Egyesült Államokban ). Ez igazolásul szolgálhat további készpénzkibocsátásra.

Ugyanakkor az immateriális javak értékeltsége indokolatlanul magas lehet (lásd pl. a dot-com buborékot ), ami aggodalomra ad okot a szakemberek körében [1] .

Az SNA szabvány alkalmazása Oroszországban

Oroszország 1991 -ben tért át az SNA szabványra, és elkezdte használni a második szabványt (1968).

2013. augusztus 21-én a Rosstat vezetője, Alekszandr Surinov bejelentette a 2008-as SNA bevezetését Oroszországban [2] .

Az Orosz Föderáció kormányának 2013. december 2-i 2242-r számú rendelete utasította a Rosstatot, hogy 2014. október 1-jéig biztosítsa a jogi formák összoroszországi osztályozójára vonatkozó, osztályozást tartalmazó alkalmazás kidolgozását. a gazdaság intézményi szektoraiban, a megállapított eljárásnak megfelelően.

A Rosstandart 2014. január 31-i N 14-i rendelete elfogadta:

A 2014. május 5-i 99-FZ szövetségi törvény módosította az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvét a vállalkozások szervezeti és jogi formáinak összetételére és meghatározására vonatkozóan . Meghatározzák a társasági és egységes jogi személyek fogalmát. A jogi formák összoroszországi OK 028-2012 osztályozója a 2/2014 OKOPF számmal módosult, amelyet a Rosstandart Rendelet 2014. december 12-én hagyott jóvá N 2011-st.

2014. július 31-én Arkagyij Dvorkovics , az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese jóváhagyta a cselekvési tervet az információk rendszerezésére és kódolására szolgáló módszertan kialakítására, valamint az összoroszországi osztályozók, nyilvántartások és információforrások fejlesztésére és frissítésére. Ennek a tervnek megfelelően új , össz -oroszországi befektetett eszközök osztályozóját dolgozták ki, OK 013-2014 (SNA 2008).

Jelenleg a tőzsdei kereskedés egy ilyen SNA-sorozatot használ üzleti tevékenységi indexként .

A 2008-as SNA által biztosított számlák és aggregátumok

A főszámlák, egyenlegező tételek és fő aggregátumok összefoglalása [3]
Jelölje be Kiegyensúlyozó cikk Fő egységek
1. Folyószámlák
1.1. Gyártási számla Hozzáadott érték Hazai termék ( GDP , NDP )
1.2. Elosztási és újraelosztási számlák
1.2.1. Elsődleges jövedelemelosztási számlák
1.2.1.1. Jövedelemtermelő számla Profit / vegyes jövedelem
1.2.1.2. Elsődleges jövedelemelosztási számla Az elsődleges jövedelem egyenlege Nemzeti jövedelem ( GNI , NNI )
1.2.1.2.1. vállalkozási bevételi számla Vállalkozói jövedelem
1.2.1.2.2. Az egyéb elsődleges jövedelmek allokációs számla Az elsődleges jövedelem egyenlege
1.2.2. Másodlagos jövedelemelosztási számla rendelkezésre álló jövedelem A rendelkezésre álló nemzeti jövedelem
1.2.3. Természetbeni jövedelem újraelosztása számla Korrigált rendelkezésre álló jövedelem
1.3. Jövedelem felhasználási számlák
1.3.1. Elkölthető jövedelem számla Megtakarítás nemzeti megtakarítások
1.3.2. Korrigált rendelkezésre álló jövedelem felhasználási számla Megtakarítás nemzeti megtakarítások
2. Takarékszámlák
2.1. Tőkeszámla Nettó hitelnyújtás (+) / nettó hitelfelvétel (-)
2.2. pénzügyi számla Nettó hitelnyújtás (+) / nettó hitelfelvétel (-)
2.3. Elszámolja az egyéb eszközök változásait
2.3.1. Az eszközállomány egyéb változásainak elszámolása
2.3.2. Átértékelési számla
3. Eszközök és források mérlegei
3.1. Eszközök és források nyitó egyenlege Nettó érték nemzeti vagyon
3.2. Eszközök és források változásai A nettó vagyon változása
3.3. Eszközök és források záró mérlege Nettó érték nemzeti vagyon
4. A nettó vagyon változására gyakorolt ​​hatás
4.1. Tőkeszámla A nettó vagyon változása megtakarítások és tőketranszferek miatt
4.2. Az eszközállomány egyéb változásainak elszámolása A nettó vagyon változása az eszközök egyéb volumenváltozásai miatt
4.3. Átértékelési számla A nettó vagyon változása a névleges eszköztartási nyereség és veszteség miatt

Főbb makrogazdasági mutatók a 2008-as SNA szerint

Bruttó hazai termék (GDP)

Gyártási mód

A GDP a hozzáadott érték fogalmán alapul. A bruttó hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbsége. A bruttó hazai termék az összes rezidens termelő bruttó hozzáadott értékének alapáron számított összege, plusz a termékadók egy része (és esetleg a teljes összeg) mínusz a terméktámogatások, amely nem szerepel a kibocsátás becslésében [4]. .

Végfelhasználási mód

A GDP egyenlő az áruk és szolgáltatások (a folyó termelőfelhasználás kivételével) végső felhasználásának összegével, vevői áron, mínusz az áruk és szolgáltatások importjának értéke [5] .

Elosztási módszer

A GDP egyenlő a rezidens termelők által fizetett elsődleges jövedelem összegével [6] .

Nettó hazai termék (NDP)

Az NVP-t úgy számítják ki, hogy az állótőke-felhasználást kizárják a GDP-ből [7] .

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)

A GNI egyenlő a GDP-vel mínusz a nem rezidens egységeknek fizetendő elsődleges jövedelem plusz a rezidens egységek által a nem rezidens egységektől kapott elsődleges jövedelem.

Más szóval, a GNI egyenlő a GDP-vel, mínusz a termelési és importadókkal, mínusz a külföldnek fizetendő támogatásokkal, bérekkel és tulajdonosi jövedelemmel, plusz a külföldtől kapott megfelelő tételekkel.

Így a GNI a rezidens intézményi egységek vagy szektorok bruttó elsődleges jövedelmének egyenlegeinek összege.

A GDP-vel ellentétben a GNI nem a hozzáadott érték, hanem a jövedelem fogalma [8] .

Nettó nemzeti jövedelem (NNI)

Az NNI-t úgy számítják ki, hogy a GNI-ből levonják az állóeszköz-felhasználást [9] .

Egyéb egységek

A GDP-volumen mutatói és a reáljövedelem aggregátumai közötti kapcsolat [10] :

a. Bruttó hazai termék bázisidőszaki áron;

plusz a külkereskedelmi feltételek változásából eredő kereskedési nyereség vagy veszteség;

b. egyenlő a bruttó hazai reáljövedelem;

plusz a külföldről kapott elsődleges reáljövedelem;

mínusz külföldön fizetendő elsődleges reáljövedelem;

c. egyenlő a reál bruttó nemzeti jövedelemmel;

plusz valós folyó transzferek külföldről;

mínusz külföldön fizetendő valós folyó átutalások;

d. egyenlő a rendelkezésre álló reálbruttó nemzeti jövedelemmel;

mínusz az állóeszköz-felhasználás a bázisidőszaki árakon;

e. egyenlő a rendelkezésre álló reál nettó nemzeti jövedelemmel.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Kobjakov A. B., Khazin M. L. A dollárbirodalom  hanyatlása és a Pax Americana vége. — M .: Veche, 2003.
  2. ↑ Az orosz GDP másfélszeresére nő a lövedékek és bombák számlálásával Archív másolat 2013. augusztus 24-én a Wayback Machine -nél // RBC , 2013. augusztus 21.
  3. ↑ ábra. 2,2 2008 SNA
  4. ↑ P. 2.138 SNA-2008
  5. ↑ P. 2.139 SNA-2008
  6. ↑ P. 2.140 SNA-2008
  7. ↑ P. 2.141 SNA-2008
  8. ↑ P. 2.143 SNA-2008
  9. ↑ P. 2.144 SNA-2008
  10. ↑ P. 15.193 SNA-2008

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák