| Visszautazás Angliába és Skóciába | |
|---|---|
| fr. Voyage à reculons en Angleterre et en Ecosse | |
| Műfaj | kalandirodalom |
| Szerző | Verne Gyula |
| Eredeti nyelv | Francia |
| írás dátuma | 1859-1860 |
| Az első megjelenés dátuma | 1989 |
A Voyage à reculons en Angleterre et en Ecosse [ 1 ] Jules Verne francia író félig önéletrajzi regénye, amely 1859-1860 őszén és telén íródott, és csak 1989-ben jelent meg [3] .
A regény két francia - Jacques (a prototípus Verne) és Jonathan (Vern barátja, Aristide Guignard ) Párizsból Skóciába tartó utazását meséli el [ 4] .
A fiatal párizsi Jacques Lavare arról álmodik, hogy Skóciába látogatjon, és örömmel veszi tudomásul, hogy barátja, a zeneszerző, Jonathan Savournon ingyenes utazást kapott az Egyesült Királyságba egy Saint-Nazaire- ből Liverpoolba tartó kereskedelmi gőzhajón . 1859. július végén Jacques egy barátjához megy, de Nantes -ban rossz hírt kap: a hajó nem Saint-Nazaire-ben, hanem Bordeaux -ban késett több napot , Párizstól 500 kilométerre délre. A barátok Nantes-ban időznek, majd Bordeaux-ba hajóznak.
Útban Liverpool felé az angolul nem tudó Jacques nehezen kommunikál Speedy skót kapitánnyal, de Jonathan segít egy barátjának. 24 napos Nantes-i utazás után barátok érkeznek Liverpoolba, ahol megdöbbentik őket az angol szokások, a szegénység és az utcák sivársága. Miután találkoztak Joe Kennedy kereskedővel és vendégével, Sir John Sinclairrel, vonattal Edinburghba utaznak .
A város Jacques-t és Jonathant Sir Walter Scott regényeire emlékezteti . A barátok számos látnivalót meglátogatnak, köztük a Scott-emlékművet , a Holyrood-palotát , az Arthur 's Seat-ot, a Portobello strandot , és találkoznak Jonathan rokonaival. Jacques megígéri Miss Ameliával, hogy körbejárja a helyi nevezetességeket. Miután meglátták a Calton Hillt és az Edinburgh-i kastélyt , a barátok Miss Amelia tanácsára gőzhajóval mennek fel a Firth of Forth -on egy katolikus paphoz Oakley-ben, Fife -ben . A Glasgow felé vezető úton megállva olyan sivárnak találják, mint Liverpool. Ezután folytatják útjukat Bullock és Loch Lomond felé, ahonnan remek kilátás nyílik Lussra és Ben Lomondra . A Loch Katrin mentén hajózva a barátok felidézik Walter Scott regényeit, és egy hagyományos skót viseletben lévő pipást hallgatnak. Útjuk északi pontjához érve Callanderben ebédelnek, és vonattal indulnak Stirlingbe . Azzal a szomorú felismeréssel, hogy ideje elhagyni Skóciát, jegyet foglalnak Londonba .
Londonban Jacques és Jonathan átsétált a London Bridge -en , felmásztak a Szent Pál-székesegyház tetejére , megcsodálták annak suttogó galériáját , megcsodálták a Westminsteri palotát , a Westminster Abbey -t , a Whitehallot , a Trafalgar Square -t, és kimentek a West Endre . Az utazók ezután elmentek megnézni Shakespeare Macbeth című produkcióját az Oxford Street -i Princess Theatre-ben . Másnap reggel Jacques elege van Londonból. A barátok leutaznak a Temzén , hogy meglátogassák Greenwich -et , a londoni Towert és a Madame Tussauds -t . Egy hét skóciai és angliai utazás után gőzhajóra szállnak Franciaországba, és színes és élénk emlékeket szereznek [2] .
Egész életemben csodáltam Sir Walter Scott írásait, és egy felejthetetlen utazás során a Brit-szigeteken a legboldogabb napjaimat Skóciában töltöttem. Még mindig tisztán látom a gyönyörű, festői Edinburgh-t Midlothian szívével és sok bájos emlékével; Felföld , Iona elfeledett szigete és a vad Hebridák . Természetesen Scott munkáinak ismerője szülőföldjén nem köti az írót és halhatatlan műveit.
– Jules Verne [5]A regény Jules Verne skóciai utazásának személyes tapasztalatain alapul. Sir Walter Scott és a költő, James MacPherson művei révén ismerkedett meg először ezzel a vidékkel . Mert Verne gyakran írja le Skóciát Scott vagy hőse, Rob Roy földjeként [6] .
A szerző másik ihletője Charles Nodier francia író példája volt , aki "Promenades de Dieppe aux montagnes d'Écosse" és "Trilby ou le lutin d'Argail" című műveit egy 1821-es személyes skóciai utazás tapasztalataira alapozta . 6] . Verne idézi Nodiert és Scottot, valamint számos más írót, akik hatással voltak Nagy-Britanniáról alkotott elképzelésére: Charles Dickens a Pickwick Papers és Nicholas Nickleby című regényeivel ; Louis Hainaut, Angleterre, Écosse, Írország, Voyage pittoresque (1859) szerzője; Francis Vey, a " Les Anglais chez eux: esquisses de mœurs et de voyage " (1850-1851) [2] szerzője . A könyvben említett további szerzők: François-René de Chateaubriand [2] , Verne távoli rokona [7] ; Victor Hugo , akinek "Le 7 août 1829" című versét a Sugarak és árnyakból idézik [2] ; James Fenimore Cooper [2] .
A műben szereplő számos kép közül Verne a legendás múlt és Skócia modern, innovatív jelenének ötvözetét próbálja érzékeltetni. Scottot szembeállítja James Watttal , és leírja az ősi kastélyok modern csaptelepeit . Verne regényében Skócia az utópisztikus lehetőségek országaként jelenik meg, mint a kitalált Új Uberfoyle a „ Fekete Indiában ” , vagy az ideális skót település a „ Grant kapitány gyermekei ” -ben .
A visszafelé mozgás gondolata központi motívum a regényben és Verne számos más művében a Rendkívüli utazások sorozatban . A haladásra gyakran nemcsak a jövőbe tekintés jellemző, hanem a múlt és a jelen megértésének módja is [8] .
1862-ben Verne a Pierre-Jules Etzel kiadó rendelkezésére bocsátotta az elkészült regényt [8] , amelyet Etzel elutasított. A kiadó elfogadta Verne Öt hét léggömbben című művéből egy másikat, és 1863-ban kiadta [7] . Az elutasított kéziratot végül a Nantes-i Nemzeti Könyvtár [8] szerezte meg .