Húszezer liga a tenger alatt

húszezer liga a tenger alatt
fr.  Vingt Mille Lieues sous les mers [1]
Műfaj	sci-fi , fantasy , tengeri kaland [d] , sci-fi , utazási regény [d] , spekulatív fikció , kaland és merveilleux scientifique [d]
Szerző	Verne Gyula
Eredeti nyelv	Francia
írás dátuma	1869 [2]
Az első megjelenés dátuma	1869. és 1869. március 20-án
Ciklus	Rendkívüli utazások és Nemo kapitány trilógia [d]
Előző	Grant kapitány gyermekei
Következő	Titokzatos sziget és a Hold körül
A mű szövege a Wikiforrásban
Idézetek a Wikiidézetben
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

„Húszezer liga a víz alatt” [3] ( francia  „Vingt mille lieues sous les mers” , szó szerint - „Húszezer liga a tenger alatt”; régi orosz fordításokban - „ Nyolcvanezer mérföld a víz alatt ”, szovjet - „ 80 000 kilométer a víz alatt " [4] ) Jules Verne francia író klasszikus tudományos-fantasztikus regénye , amely először 1869. március 20. és 1870. június 20. között jelent meg a Magasin d'éducation et de récréation című folyóiratban ( Orosz "Journal Education and Entertainment"), amelyet Pierre-Jules Etzel adott ki Párizsban, és külön kiadásban jelent meg 1870-ben.

A regény Némó kapitány kalandjait meséli el az általa épített Nautilus tengeralattjárón, amely a korabeli technológiai csoda volt. Pierre Aronax , a Természettudományi Múzeum professzora, a tengeralattjáró egyik véletlenszerű utasa szerint a történet első személyben szól .

Az első illusztrált, könyves kiadás (a folyóirat-kiadás nem volt illusztrálva), amelyet Pierre-Jules Etzel adott ki, Alphonse de Neuville és Édouard Rioux művészek munkáit tartalmazza [5] .

Cím

A regény címe a tenger felszíne alatt megtett távolságra utal, nem pedig a merülés mélységére, hiszen 20 000 metrikus liga  80 000 kilométer, több mint 6 átmérője a Földnek. A könyvben említett legnagyobb mélység 4 liga (azaz 16 km: csaknem másfélszer mélyebb, mint a Mariana-árok  , a világ legmélyebb helye).

Telek

1866- ban egy szokatlan tárgy kezdte felkelteni a tengerészek figyelmét , sebességében és méretében felülmúlta a bálnát.

Az újságok, majd a tudósok érdeklődni kezdtek egy ismeretlen tárgy iránt, amelyet hosszas viták után a tudomány számára ismeretlen állatnak, feltehetően óriási narválnak tartottak .

Az akadémiai érdeklődést felváltotta a tisztán gyakorlati érdeklődés, amikor több hajó lyukat kapott egy tárggyal való ütközés következtében. Elhatározták: 1867-ben felszerelnek egy expedíciót az amerikai katonai vitorlás és csavaros "Abraham Lincoln" fregatton Farragut kapitány parancsnoksága alatt, hogy megtaláljanak és megsemmisítsenek egy hajózásra veszélyes állatot (a hajó a Lloyd's Register szerint fiktív,  a Az amerikai haditengerészet tulajdonában lévő "Abraham Lincoln" csavaros fregatt soha nem létezett).

Hosszas keresgélés után az expedíció egy „ismeretlen állattal” találkozik a Csendes-óceánon, de a vele való ütközés következtében a fregatt megsérül, és a rajta tartózkodó franciák: Aronnax professzor ( Pierre Aronnax ) és szolgája , Conseil ( fr.  Conseil , Orosz Tanács ), valamint egy kanadai - szigonyos Ned Land ( Ned Land ) - a vízben találják magukat. Ezt követően mindannyian felszállnak egy tengeralattjáró fedélzetére, amelyet, mint kiderült, korábban összetévesztettek egy "ismeretlen állattal" ...

A tengeralattjáró tulajdonosa és parancsnoka „Némo kapitányként” ( lat.  Nemo  – Senki) mutatkozik be a professzornak és társainak . Bejelenti a kimentetteknek, hogy a hozzá tartozó Nautilus tengeralattjáró ( lat.  nautilus  - csónak) fedélzetén vannak. Nemo kapitány társaival együtt nyilatkozata szerint minden kapcsolatot megszakított az emberi társadalommal, és visszavonult az óceánhoz, hogy szabadon élhessen. Egy elhagyatott szigeten mindenki elől titokban megépítette és felszerelte a Nautilus tengeralattjárót, hogy szinte korlátlan autonómiával rendelkezzen rajta. Ezt követően Nemo kapitány és társai, akik a hajó legénységét alkották, örökre az óceánba mentek.

Mivel Némót érdekli a Nautilus titkának megőrzése, úgy dönt, hogy a megmentett professzort és társait határozatlan időre a tengeralattjárón tartják. A regény hőseinek, akiknek valójában választási lehetőségük van a fogság és a halál között, meg kell békülniük a döntésével. A kapitány felkéri Aronax professzort, hogy vegyen részt tudományos kutatásokban és megfigyelésekben, amelyeket a Nautiluson végez, a "földi" tudomány számára elérhetetlen tengermélységekbe mászva ( egyáltalán nem a professzor társairól beszélünk: az úr és a szolga  a társadalom különböző rétegei ). Emiatt a szigonyos Ned Land (különösen megalázottnak érzi magát) folyamatosan provokálja a Nautilus tengeralattjáró összes akaratlan "utasát", hogy meneküljenek a tengeralattjáróból.

A következő hét hónapban a hősök kalandokat élnek át a Föld minden óceánjában, kivéve a Jeges-tengert. A világ körüli utazás során a felszínen és a tengerek és óceánok mélyén részt vesznek lándzsás horgászatban, ellátogatnak Új-Guinea szigeteire, gyöngyöket horgásznak és cápákkal harcolnak az Indiai-óceánon, Görögország közelében találkoznak egy csodálatos emberrel. , látogassa meg Atlantisz elárasztott romjait , harcoljon sperma bálnákkal és polipokkal. "Nautilus" legyőzi az Antarktisz jegét , és Nemo kapitány megnyitja ott a sarkot.

Az út során a hősök számára világossá válik, hogy a Nautilus legénysége, bár elhagyta a szárazföldet, tudatában van az ott zajló eseményeknek, és aktívan segíti a gyarmatosítók ellen harcoló népeket. A történet végén a Nautilus csatába lép egy angol hadihajóval, és egy döngölő ütéssel könyörtelenül elsüllyeszti azt. Így a hősök megtudják, hogy a kapitány többek között a személyes igazságszolgáltatást is végrehajtja .

A történet során a szereplők folyamatosan visszatérnek a Nautilus elől való menekülés kérdéséhez, amelyhez Ned Land különösen ragaszkodott. De "a víz alatti börtönből megszökni kétszeresen lehetetlen". A legénység között lehetetlen cinkost találni - a tengerészek csak a saját nyelvüket beszélik, amelyet a hősök egyike sem tud, emellett a legénység egyáltalán nem kommunikál a foglyokkal, Nemo kapitány kivételével. Végül az angol hajóval vívott harc után, amikor a kapitány depresszióba süllyedni látszik, és elveszti az uralmát a történések felett, Ned Land rájön, hogy a Nautilus valamiféle szárazföld közelében van, és felajánlja a menekülést a tengeralattjáró mentőcsónakjával. . Az utolsó pillanatban kiderül, hogy a hajó beleesett a Maelströmbe  - egy erős örvénybe -, de már késő változtatni valamit. Aronax és társai csodával határos módon megszöknek és kijutnak a norvég tengerpartra; a regény utolsó fejezete Aronax elmélkedéseivel zárul Némó kapitány nehéz sorsáról.

A regény szerint Pierre Aronnax professzor a Nautiluson hajózva naplót vezetett, amiből egyértelműen kiderül, hogy az út 1867. november 8-tól 1868. június 23-ig tartott.

Folytatás

Az 1874-ben megjelent Titokzatos sziget című regényben Jules Verne leírta Nemo kapitány és tengeralattjárója, a Nautilus történetének befejezését.

A "Nautilus" tengeralattjáró leküzdötte a forgóörvényt, amelybe Aronax professzor és társai repülése előtt belépett... sziget, és ott éli le utolsó napjait... Amikor a hurrikán által elhagyott menekülő amerikaiak a szigeten találják magukat, a kapitány néha névtelenül segít nekik. A regény utolsó részében a kapitány találkozik az amerikaiakkal, elmeséli nekik történetét, és hamarosan meghal. A Nautilust Nemo kapitány testével együtt a barlang vizének mélységébe temetik, majd a felébredt vulkán robbanása után a sziget maradványai az óceánba süllyednek.

A jóval későbbi , A szülőföld zászlaja című regényében a szerző visszatért a törvényen kívüli tengeralattjáró-kapitány témájához. A könyv főhőse, a gazember Ker Carrage egy hírhedt kalóz, aki kizárólag haszonszerzés céljából cselekszik, teljesen nélkülözi Némó előkelőségét, ezért különösen kegyetlen gyilkosságokra képes. Nemo kapitányhoz hasonlóan Ker is a franciák számára barátságtalan "mesterként" viselkedik, de a nemes Nemo kapitánnyal ellentétben Carragee bűnözői karrierje a nemzetközi erőfeszítések és a túszok lázadása miatt ér véget. Annak ellenére, hogy a regényt nagy kiadásban adták ki és számos nyelvre lefordították, népszerűsége soha nem érte el a "húszezer ligát".

Nemo kapitányhoz hasonlóan, bár kevésbé vonzó, a „ Robur, a hódító ” című regényből származó Robur az Albatross repülőgép parancsnoka . Ezeknek a regényeknek a cselekménye hasonló. Mindkét könyvben az emberi világot megvető feltaláló több embert elrabol, és kénytelenek körbeutazni a világot. Sőt, Robur ismét feltűnik Jules Verne következő regényében, „ A világ ura ”, mint a „ Rettenetes ” univerzális (beleértve a víz alatti) hajó feltalálója és tulajdonosa .

Főszereplők

• Pierre Aronnax ( fr.  Pierre Aronnax ) (az utazás kezdetén a születéstől számított 40 év) a párizsi Természettudományi Múzeum professzora, aki narrátorként tevékenykedik a regényben. A botanikában, állattanban és ásványtanban jártas, megírta a "Secrets of the Deep Sea" című könyvet, amely bestseller lett. Mielőtt elfoglalta volna a professzor helyét, orvosi gyakorlattal foglalkozott. A Nautilusra felszállt három „Némo kapitány útitársa” közül ő a legkevésbé hajlamos a szökésre, és leginkább Nemo kapitány személyisége iránt érdeklődik.
• Nemo kapitány ( fr.  Le capitaine Nemo ) - a Nautilus megalkotója, kapitánya és parancsnoka, aki gyűlölte a társadalmat és elbújt előle az óceánban. A tenger mélyének tanulmányozásával foglalkozik, és segíti a forradalmárokat és az európai gyarmatosítók által elnyomott országok lakosait.
• Conseil ( fr.  Conseil ) (30 év a születéstől az utazás kezdetén, 10 év - Aronax professzor szolgája)[ kitől? ] , amely a "félig merülő hajó" egyik feltalálója, Jean-Francois Conseil tiszteletére kapott ilyen nevet. A professzor úgy jellemezte, mint "harminc év körüli merész flamand fickó". Flegma, minden mesterségből fakadó ember, ugyanakkor a nevével ellentétben (  francia  -  „Tanács”) soha nem ad tanácsot. Az állatok elméleti osztályozásának ismerője ugyanakkor külsőleg megkülönbözteti őket - nagyon gyengén.
• Ned Land ( eng.  Ned Land ) egy kanadai szigonyos (halász, tengeri élű fegyvereket használó vadász – szigony ), akit a szakterülete egyik legjobb szakemberének tartanak, ezért meghívták az Abraham Lincoln fedélzetére, hogy vadászhassanak az állítólagos tengeri szörnyre. Nagyon erős és ügyesen kezeli a szigonyt. Emellett számtalan bálnavadászat történetének kiváló mesélője. Teljes összhangban vezetéknevével (az  angolból  -  "Föld") érzi a legrosszabbul a tengeralattjárón, leginkább menekülni próbál onnan, és folyamatosan szökésre buzdítja "szerencsétlenségben lévő testvéreit".
• Farragut parancsnok az Abraham Lincoln amerikai fregatt kapitánya , akit egy ismeretlen tengeri objektum keresésére küldtek, amelyről kiderült, hogy a Nautilus. Lehetséges, hogy vezetéknevét az amerikai polgárháború idején híressé vált Farragut admirális tiszteletére kapta.

Orosz nyelvű fordítások

A regény első orosz nyelvű fordítása ugyanabban az évben jelent meg, mint az eredeti, és Marco Vovchok készítette, aki személyesen ismeri Jules Verne-t (és saját engedélyével) . A fordítást a szentpétervári „S. V. Zvonarev könyvkereskedő kiadása” kiadó adta ki „Nyolcvanezer mérföld a víz alatt” átdolgozott címmel. Utazás az óceán hullámai alatt” de Neuville és Rioux eredeti illusztrációival.

A következő egy névtelen fordítás volt, amelyet a M. N. Katkov Kiadó adott ki 1870-ben, eredeti címmel Twenty Thousand Leagues Under the Sea. Majd 1872-ben az I.E. kiadó adta ki. Syuman" E. Zhelabuzhsky fordítása a szintén átdolgozott "Százezer Verst. Utazás a világ körül víz, jég és az eltűnt Atlantisz között . A forradalom előtt ezek voltak a regény egyetlen fordításai.

1927-ben a "Zemlya i Fabrika" kiadó névtelen fordítást adott ki, de jelezte, hogy azt teljes egészében Alekszandr Beljajev író szerkesztette . Ugyanebben az évben a „ GIZ ” kiadó kiadta M. Opochinina fordítását, amely valójában Marko Vovchok fordításának szabad elmesélése volt (a címet „80 000 kilométer az óceán hullámai alatt”-ra változtatták ).

1933-ban a Fiatal Gárda kiadó kiadta Ignatiy Petrov fordítását "80 000 kilométer a víz alatt" címmel , amely 1956-ig volt a legelterjedtebb, amikor a " GHIL " kiadó kiadta Nina Jakovleva és Jevgenyij Korsh fordítását. végül létrehozta a "Húszezer liga a tenger alatt" címet . Ez a fordítás lett a legnépszerűbb, és 2021-re 73 utánnyomáson ment keresztül.

Tények

• A víz alatti utazáson alapuló regény cselekményének ötletét George Sand javasolta Jules Verne -nek, aki barátságban volt Etzellel, és nagyra értékelte a Rendkívüli utazások sorozat első regényeit - Öt hét léggömbben és Utazás a Föld középpontjába .
• Jules Verne, miközben a regényen dolgozott, az 1863-as lengyel felkelés hatása alatt maradt . Kezdetben Nemo kapitány lengyel arisztokrata [6] volt , az orosz cárizmus ellen harcolt, amely megölte az egész családját, de kiadója, Etzel nyomására, aki nemcsak a politikai helyzetből, hanem a józan észből is kiindult, átmenetileg Jules Verne. megfosztották" Nemót az állampolgárságtól, amely Aronnax és társai számára ismeretlen maradt, de Sayers Smith és társai a Titokzatos sziget című regényben megismerik. Egyedül a forradalmár Tadeusz Kosciuszko portréja , aki többek között a kapitány kabinjában is tartózkodott, emlékeztet történetének „lengyel nyomára” . Később, a "A titokzatos sziget" című regényben Jules Verne felfedi Nemo kilétének titkát, és Dakkar indiai hercegeként mutatja be (nem tévesztendő össze Nana Saibbal Jules Verne későbbi "Gőzháza" című regényéből ) , aki elmenekült. a sepoy-lázadás kudarca után és megbosszulta a hazáját rabszolgává tevő Angliát.
• "Nautilus" volt az egyik első tengeralattjáró neve, amelyet Robert Fulton angol mérnök alkotott meg , aki 1800-ban bemutatta modelljét Bonaparte Napóleonnak. Később ezt a nevet kapta: az első tengeralattjáró, amelyet 1886-ban bocsátottak vízre Angliában [7] , valamint a világ egyik első nukleáris tengeralattjárója (amely az Egyesült Államok tulajdonában volt), amely Jules Verne hajójához hasonlóan megtett egy utat. a sarkra, igaz, északra, nem délre (felszínre jutás nélkül). Az 1828-ban született Jules Verne egyetlen művében sem említi Robert Fulton mérnök nevét, főleg, hogy tengeralattjáróját nemcsak Franciaországnak ajánlotta fel, hanem annak potenciális ellenségének - Nagy-Britanniának is [8] . A 20 000 Leagues Under the Sea végén az angol hajó támadja meg a Nautilust (ez nincs közvetlenül jelezve, de elég egyértelműen utal rá). Így Jules Verne-nek nem volt oka arra, hogy kitalált tengeralattjáróját valódiról nevezze el. Sőt, a regény leír egy epizódot, amikor a Nautilus utasai egy nautilus puhatestű-nyájat néznek meg (a regényben "argonautáknak" nevezik őket), és összehasonlítják a puhatestűeket és azok héját Nemo kapitány hajójával [9] . Ugyanez az epizód felfedi a "Nautilus" - "Mobil mobil környezetben" ( lat.  Mobilis in mobile ) mottó jelentését [10] . A gyakran Jules Verne-nek tulajdonított jóslat a regényben a tengeralattjáró gondolatáról téves. Így írásakor már bemutatták többek között a 19. század legnagyobb tengeralattjárójának, a Franciaországban készült Plongeur projektjét, amelyet a szerző ismerte. Megjegyzendő [11] , hogy a Nautilus számos technológiai kölcsönt kapott a francia tengeralattjárótól: egy sűrített levegős tartály az orrban, egy mechanikus légcsavarhajtás és egy csónak.
• A Nautilus fegyverzetét leírva Jules Verne soha nem említette a torpedókat a 20 000 liga a tenger alatt című regényében , bár a torpedó ötletét 1865-ben, négy évvel a könyv megjelenése előtt vetették fel [12] . Azonban a "The Mysterious Island" című könyvben, amely a "Nautilus" történetének folytatásaként szolgált, egy kalózhajó elleni támadást írnak le egy víz alatti akna segítségével. Egy legenda szerint az író, miután tudomást szerzett a torpedó feltalálásáról, sikertelenül próbálta felvásárolni a könyv teljes kiadását [13] . Ezt követően Jules Verne a " Lebegő sziget " című regényével hasonló, sajnálatos kihagyásos helyzetbe került - annak ellenére, hogy 1893-1894 között kísérletek történtek a rádióadás területén, Jules Verne egy óriási kábellel ruházta fel Standard szigetét. mögötte nyújtózkodott, hogy San Franciscóból kommunikáljon a Földdel a Csendes-óceánon túl.
• A levegőregeneráló rendszer hiánya (ezt Jules Verne írta le az előző regényben - „ A Földtől a Holdig ”; itt is megemlítik, de Nemo szükségtelennek tartotta: semmi sem akadályozta meg a Nautilust abban, hogy felszálljon és „lélegezzen” ” azokban az időkben a sivatagi világóceánban ”) és a rendszeres szellőztetés szükségessége [14] állítólag megfosztja a Nautilust a teljes autonómiától (a Nautilus merülésének maximális időtartama körülbelül öt nap) [15] .
• A regény első angol fordításában, Lewis Merciertől, egyszerre több jelentős hiba is történt [16] . Tehát a "búvárruhát" valamilyen okból "parafa mellénynek" fordították, ami zavart okozott. Ezenkívül a Nemo kabinjában lévő történelmi személyek portréinak leírásakor az ír függetlenségi harcos Daniel O'Connell „kizárt” .
• A regényben Jules Verne meglehetősen sok hibát és pontatlanságot követ el (a tudományos ismeretek alacsony szintje miatt) - a modern kiadásokban ezeket lábjegyzetekkel jelölik. Így az antarktiszi kontinens állatvilágának leírásakor Jules Verne rozmárokat helyez el oda [17]  - csak az északi féltekén találhatók meg. Ennek az az oka, hogy a regény írásakor az Antarktisz, amelyet a regény megírása előtt fedeztek fel F. F. Bellingshausen és M. P. Lazarev orosz hajósok , akik 1820-ban elsőként közelítették meg az antarktiszi jégtakarót, még gyakorlatilag feltáratlan volt. A kontinentális emberek először csak 1911-ben – a szerző halála után – érték el a Déli-sarkot.
• A Vörös- és a Földközi -tenger közötti földalatti átjáró [18] létezése , amelyen a Nautilus áthalad, a szerző fikciója. A legendás Atlantisz romjai az óceán fenekén szintén fikció.
• Rioux művész, aki a regény első kiadását illusztrálta, Aronnax professzornak arcképet adott Jules Verne-hez, és Verne és Etzel közös vágyára úgy ábrázolta Nemo kapitányt, mint Jean Charras, a Franciaországból a csatlakozás után kiutasított republikánus ezredest. Napóleon III .

Képernyőadaptációk

A regényt többször forgatták , többek között a Szovjetunióban is (háromrészes televíziós film " Némo kapitány ", 1975).

A regény első teljes hosszúságú filmadaptációjának premierje 1916. december 24-én volt az Egyesült Államokban.

• 1907  - " 20.000 Leagues Under the Sea ", rövidfilm, Franciaország, rendező. George Melies.
• 1916  - " 20 000 Leagues Under the Sea ", USA, rendező. Stuart Peyton. Jules Verne fia - Michel - közvetlen részvételével forgatott film. [19]
• 1985  - "20,000 Leagues Under the Sea" , ausztrál rajzfilm,
• 1954  - " 20 000 Leagues Under the Sea ", USA, rendező. Richard Fleisher
• 1975  - " Nemo kapitány ", Szovjetunió, rendező. Vaszilij Levin
• 1996  - 20 000 Leagues Under the Sea , TV-film, USA, rendező. Michael Anderson
• 1997  - " 20 000 Leagues Under the Sea ", USA, rendező. Rod Hardy
• 2002  - "20 000 Leagues Under the Sea", USA, rendező. Scott Heming

Emellett a regény és maga a Nautilus szereplői is szerepelnek a Rendkívüli Urak Ligája (2003) című filmben.

1952-ben a Tales of Tomorrow amerikai tudományos-fantasztikus sorozat 2 epizódjában [20] mutatták be Némó kapitány és a Nautilus hajó történetének laza újrabeszélését , jelenleg a történet első része elveszettnek számít, csak a második része. túlélte. [21]

A regény modernizált adaptációja a " Nautilus: Az óceán mestere " című film (angol cím: "30 000 Leagues Under the Sea", 2007).

Ezenkívül Nemo kapitány és "Nautilusa" megjelenik a " Once Upon a Time " amerikai fantasy sorozat 6. évadának 6. részében (2016)

Lásd még

• A Plongeur  egy 19. századi francia tengeralattjáró.
• Nemo kapitány

Jegyzetek

1. ↑ https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12100647x
2. ↑ https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12100647x.public
3. ↑ A könyv kiadásai az RSL katalógusban . Sigla rendszer. Letöltve: 2016. július 13. (határozatlan)
4. ↑ 80 000 kilométer a víz alatt. I. rész - M. Detgiz. 1934. 400 oldal, 50 000 példány. Azonos. 2. rész
5. ↑ Sergey Dyga. Édouard Riou | A KÖNYV- ÉS MAGAZINGRAFIKA MESTERE . Édouard Riou | A KÖNYV- ÉS MAGAZINGRAFIKA MESTEREI (2012. június 8.). Letöltve: 2019. április 3. (határozatlan)
6. ↑ Prashkevich, G. M. Bosszúállók és építők // Dél. XXI. század. - M .  : Világszerte, 2013. - 1. sz. - S. 145-164.
7. ↑ E. Campbell és D. Asch (Nagy-Britannia) projektje a tengeralattjáró-eszköz fejlesztésére. "Nautilus" tengeralattjáró . Mélység vihar. Letöltve: 2009. január 27. (határozatlan)
8. ↑ Shapiro L. S. Nautilus és mások (elérhetetlen link) . Orosz tengeralattjáró flotta. Letöltve: 2009. május 3. Az eredetiből archiválva : 2011. május 14. (határozatlan) 
9. ↑ Verne J. Indiai-óceán // Húszezer liga a tenger alatt.
10. ↑ Verne J. Mobilis mobilban // Húszezer liga a tenger alatt.
11. ↑ Brandis, E. P. Jules Verne mellett. — ISBN 5-08-000087-2 .
12. ↑ Yu. L. Korshunov, G. V. Uspensky [wunderwaffe.narod.ru/WeaponBook/MO_01/chap02.html Az orosz haditengerészet torpedói] . wunderwaffe. Letöltve: 2014. október 1. (határozatlan)
13. ↑ Jules Verne meglátásai és hibái . Astrohome.com. Letöltve: 2014. október 1. (határozatlan)
14. ↑ Verne J. Minden az elektromos energiáról // 20 000 liga a tenger alatt.
15. ↑ Verne J. Levegőhiány // Húszezer a víz alatt.
16. ↑ Norman M. Wolcott. Hogyan hozta el Lewis Mercier és Eleanor King Jules Verne  -t .
17. ↑ 14. fejezet Déli-sark . (határozatlan)
18. ↑ 5. fejezet Arab alagút . (határozatlan)
19. ↑ Prashkevich G. M. // Jules Verne. — sorozat: Figyelemre méltó emberek élete. - Fiatal Gárda, 2013. - ISBN 978-5-235-03599-7 .
20. ↑ Húszezer liga a tenger alatt
21. ↑ 20 000 liga a tenger alatt az internetes archívumban

Irodalom

• Verne, Jules. Húszezer liga a tenger alatt  / ford. fr. N. Yakovleva, E. Korsh. - M .  : Állami Szépirodalmi Kiadó, 1956. - 478 p. - (Összegyűjtött művek: 12 kötetben / J. Verne; 1954-1957, 4. v.).

Linkek

• A könyv párhuzamos angol-orosz fordítása . getParallelTranslations.com. Letöltve: 2014. június 2. Az eredetiből archiválva : 2012. március 11. (határozatlan)
• Vingt mille lieues sous les mers (1866–69) (elérhetetlen link) . Az illusztrált Jules Verne. — Illusztrációk az életre szóló kiadáshoz. Letöltve: 2014. június 2. Az eredetiből archiválva : 2014. november 28.. (határozatlan) 
• Prashkevich G. M. // Jules Verne. — sorozat: Figyelemre méltó emberek élete. - Fiatal Gárda, 2013. - ISBN 978-5-235-03599-7

Művek szövegei	Gutenberg projekt
Tematikus oldalak	MusicBrainz Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis Kémia labor
Szótárak és enciklopédiák	nagy kínai Britannica (online) Universalis
Bibliográfiai katalógusokban BNE : XX2034617 BNF : 12100647x GND : 4557824-2 J9U : 987007603614405171 LCCN : no2013128368 NLA : 35580385 SUDOC : 120478706 VIAF : 180410275 WorldCat VIAF : 180410275