Svédország gazdasága

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. január 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
Svédország gazdasága

Kista Science Tower Stockholmban
Valuta svéd korona
Statisztika
GDP 538 040 458 217 USD [3]
Egy főre jutó GDP 53 253 USD [4]
Infláció ( CPI ) 1,7 ± 0,1 százalék [5]
Átlagbér adózás előtt 34 000 kr [1] / 3246,91 € havonta (2017. április)
Átlagbér adózás után 26 162 kr [2] / 2498,40 € havonta (2017. április)
Munkanélküliségi ráta 7,8%
Nemzetközi kereskedelem
államháztartás
Az adatok  amerikai dollárban értendők , hacsak nincs másképp jelezve.

Svédország gazdasága fejlett, exportorientált. Fő erőforrásai a fa , a vízenergia és a vasérc .

Az ország modern infrastruktúrával, kiváló belső és külső kommunikációval és magasan képzett munkaerővel rendelkezik . A termékek körülbelül 90%-át olyan magáncégek állítják elő, mint az Ericsson AB, SKF, Alfa Laval Group, IKEA , AGA, Dino Nobel, amelyeknek körülbelül a fele a gépipar . A GDP mindössze 2%-át állítják elő a mezőgazdaságban .

A svéd jegybank ( Riksbank ) célja a stabil árfolyam fenntartása és az infláció 2 százalékon tartása.

Általános jellemzők

A kommunikáció és a közlekedés az ország átfogó infrastruktúrájának legfontosabb elemei.

Nyers és finomított alapanyagok[ pontosítás ] a svéd export nagy részét teszik ki, de a tudásintenzív iparágak, mint az információs technológia és a biomedicina, kezdenek egyre nagyobb részesedést szerezni a gazdaságban. Ezt a fejlett infrastruktúra és a lakosság magas általános képzettségi szintje segíti elő.

Jelentős exportbevételeket hoztak az utóbbi időben olyan iparágak, mint a design , a divatipar , a művészeti ipar, a gasztronómia, a médiaipar, a zene, a reklám, a turizmus .

Statisztika

Gazdaságilag aktív népesség: 5 487 000
A gazdaságilag aktív népesség százaléka: 82%
Foglalkoztatott: 4 449 000
Foglalkoztatási ráta: 63,5%
Munkanélküli: 448 000
Munkanélküliségi ráta: 7,8%
15 és 24 év közötti munkanélküliek: 165 000 negyed éves GDP
:15.000.
2009. évi: 819,700 millió korona
Fogyasztói árindex (1980-as szinthez képest=100): 302,36
Nettó árindex (1980-as szinthez képest) =100: 255,41 Áruexport
: 99,4 milliárd korona Áruimport: 2
milliárd korona.

Az alábbi táblázat az 1980-2018 közötti időszak főbb gazdasági mutatóit mutatja be. A 2%-nál kisebb inflációt zöld nyíl jelzi. [6]

Év GDP (PPP)
(milliárd USD-ben) 		Egy főre jutó GDP (PPP)
(US$) 		GDP növekedés
(reál) 		Inflációs ráta
(százalékban) 		Munkanélküliség
(százalék) 		Államadósság
(a GDP százalékában)
1980 87.5 10 516 ▲ 4,6% ▲ 17,5% 2,7% n/a
1981 ▲ 100,0 ▲ 12 013 ▲ 4,5% ▲ 12,1% ▲ 3,4% n/a
1982 ▲ 107.7 ▲ 12 933 ▲ 1,4% ▲ 8,6% ▲ 4,3% n/a
1983 ▲ 114.3 ▲ 13 715 ▲ 2,1% ▲ 8,9% ▲ 4,8% n/a
1984 ▲ 123.4 ▲ 14 791 ▲ 4,3% ▲ 8,0% ▼ 4,2% n/a
1985 ▲ 130.1 ▲ 15 582 ▲ 2,3% ▲ 7,4% ▼ 3,9% n/a
1986 ▲ 136,7 ▲ 16 315 ▲ 2,9% ▲ 4,2% ▼ 3,6% n/a
1987 ▲ 144,8 ▲ 17 211 ▲ 3,3% ▲ 4,2% ▼ 2,9% n/a
1988 ▲ 153,6 ▲ 18 155 ▲ 2,5% ▲ 5,8% ▼ 2,4% n/a
1989 ▲ 163,5 ▲ 19 172 ▲ 2,4% ▲ 6,4% ▼ 2,0% n/a
1990 ▲ 170,9 ▲ 19 891 ▲ 0,8% ▲ 3,2% ▲ 2,2% n/a
1991 ▲ 174,8 ▲ 20 216 ▼ −1,0% ▲ 8,8% ▲ 4,0% n/a
1992 ▲ 177,0 ▲ 20 363 ▼ −1,0% ▲ 1,4% ▲ 7,1% n/a
1993 ▲ 177,7 ▼ 20 315 ▼ -2,0% ▲ 4,7% ▲ 11,2% 66,3%
1994 ▲ 188,9 ▲ 21 421 ▲ 4,1% ▲ 2,9% ▼ 10,8% ▲ 68,7%
1995 ▲ 200.6 ▲ 22 693 ▲ 4,0% ▲ 2,5% ▼ 10,4% ▲ 68,8%
1996 ▲ 207.3 ▲ 23 439 ▲ 1,5% ▲ 1,0% ▲ 10,9% ▲ 69,2%
1997 ▲ 217.0 ▲ 24 524 ▲ 2,9% ▲ 1,8% ▬ 10,9% ▼ 68,0%
1998 ▲ 228,6 ▲ 25 818 ▲ 4,2% ▲ 1,0% ▼ 8,8% ▼ 65,8%
1999 ▲ 242,6 ▲ 27 378 ▲ 4,5% ▲ 0,6% ▼ 7,6% ▼ 60,5%
2000 ▲ 259,9 ▲ 29 257 ▲ 4,7% ▲ 1,3% ▼ 6,3% ▼ 50,6%
2001 ▲ 270.0 ▲ 30 302 ▲ 1,5% ▲ 2,7% ▼ 5,8% ▲ 51,7%
2002 ▲ 279,8 ▲ 31 294 ▲ 2,1% ▲ 1,9% ▲ 6,0% ▼ 49,8%
2003 ▲ 292.1 ▲ 32 552 ▲ 2,4% ▲ 2,3% ▲ 6,6% ▼ 48,9%
2004 ▲ 313.2 ▲ 34 754 ▲ 4,3% ▲ 1,0% ▲ 7,4% ▼ 47,9%
2005 ▲ 332.4 ▲ 36 735 ▲ 2,8% ▲ 0,8% ▲ 7,6% ▲ 48,2%
2006 ▲ 358,6 ▲ 39 354 ▲ 4,7% ▲ 1,5% ▼ 7,0% ▼ 43,1%
2007 ▲ 380.7 ▲ 41 460 ▲ 3,4% ▲ 1,7% ▼ 6,1% ▼ 38,2%
2008 ▲ 386.0 ▲ 41 704 ▼ -0,5% ▲ 3,3% ▲ 6,2% ▼ 36,8%
2009 ▼ 368.8 ▼ 39 483 ▼ -5,2% ▲ 1,9% ▲ 8,3% ▲ 40,3%
2010 ▲ 395,7 ▲ 42 022 ▲ 6,0% ▲ 1,9% ▲ 8,6% ▼ 38,6%
2011 ▲ 414.6 ▲ 43 719 ▲ 2,7% ▲ 1,4% ▼ 7,8% ▼ 37,9%
2012 ▲ 421.0 ▲ 44 058 ▼ -0,3% ▲ 0,9% ▲ 8,0% ▲ 38,1%
2013 ▲ 433.1 ▲ 44 907 ▲ 0,4% ▲ 0,4% ▬ 8,0% ▲ 40,8%
2014 ▲ 452.4 ▲ 46 410 ▲ 2,6% ▲ 0,2% ▼ 7,9% ▲ 45,5%
2015 ▲ 478.0 ▲ 48 519 ▲ 4,5% ▲ 0,7% ▼ 7,4% ▼ 44,2%
2016 ▲ 499,7 ▲ 49 996 ▲ 3,2% ▲ 1,1% ▼ 7,0% ▼ 42,2%
2017 ▲ 520.9 ▲ 51 475 ▲ 2,4% ▲ 1,9% ▼ 6,9% ▼ 40,9%

GDP

az ország GDP - je

A közszféra szerepe

Az állami tulajdon aránya Svédországban az 1980-as években elérte a GDP 26%-át, majd hanyatlásnak indult, és az állami tulajdonú vállalatok száma 1777-ről 55-re csökkent [7] .

Az állami tulajdon a feldolgozóiparban is jelen volt: az állami tulajdonú Vattenfall villamos energiát termelt, a televíziós kommunikációt a részben állami tulajdonú Telia Sonerán keresztül bonyolították le , a svédországi állami erdők nagy része a Sveaskog állami cégé volt, stb. [ 7] . 1981 óta a Riksdag jóváhagyja az állami vállalatok tevékenységéről szóló jelentéseket [7] .

Az 1990-es években Svédországban megkezdődött a privatizáció , megindult a verseny a villamosenergia-piacon, megszűntek a postai küldemények és az alkoholos italok értékesítésének állami monopóliumai [7] . A 2000-es évek elején 55 cég maradt állami tulajdonban (ebből 42 teljes állami tulajdonban), mintegy 190 ezer főt foglalkoztatva [7] . Az 55 vállalat közül 28-nak több mint 500 millió svéd koronás árbevétele volt, ebből 8-10 milliárd SEK, és 12 svéd állami tulajdonú vagy állami részesedéssel rendelkező vállalat az ország 100 legnagyobb vállalkozása között szerepelt [7] . 1990-2000-ben a privatizációból származó bevétel 17,295 milliárd dollárt tett ki [7] .

Történelem

Gazdasági csoda

A 20. század több évtizede alatt Svédország szegény agrárországból az egyik leggazdagabb és legfejlettebb ipari hatalommá változott [8] .

Ennek a példátlan fejlesztésnek az alapját az észak-svédországi természeti gazdagság – a fa, az érc és a vízerőforrások – adta, párosulva számos forradalmi svéd találmánnyal és azok továbbfejlesztésével és üzemeltetésével, mint például a gőzturbina, AGA gázjelzők, tejleválasztó, biztonság Match, változtatható sebességű propeller, lépcsők, tetrapack csomagolás és még sok más.

A hazai piac kis kapacitása miatt a nagy svéd cégeknek az exportra kellett koncentrálniuk . Ez a korai globalizáció előnyhöz juttatta a svéd vállalatokat a nemzetközi versenyben. Ennek eredményeként Svédország lakosságához képest rendkívül sok nagy multinacionális vállalattal és jól ismert márkával rendelkezik. Például: Volvo , Scania , Saab , Erickson , AstraZeneca , Electrolux , Ikea , Hennes és Maurits , Hasselblad , Systemair .

A nyersanyagok és a finomított nyersanyagok továbbra is a svéd export jelentős részét teszik ki, de a tudásintenzív iparágak (pl. az információs technológia és a biomedicina) kezdik elfoglalni a gazdaság nagyobb részét, olyan iparágak, mint a design , a divatipar , a művészet ipar, gasztronómia, médiaipar, zene, reklám, turizmus.

A kormány szigorú pénzügyi fegyelem iránti vágya 2001-ben költségvetési többlethez vezetett , amely 2002-ben a világgazdasági visszaesés, a bevételek csökkenése és a kiadások növekedése miatt a felére csökkent. A 2000-es években Svédországot az a skandináv tendencia érintette, hogy az állami tulajdonból származó jövedelem aránya a teljes állami bevételen belül csökkent: a 2003-as 8,3%-ról 2006-ra 5,5%-ra [7] .

2005-ben a svéd kormány bizottságot nevezett ki egy átfogó program kidolgozására annak érdekében, hogy 2020-ig csökkentse Svédország függőségét az olajtól, földgáztól és más fosszilis tüzelőanyagoktól. 2006 júniusában a bizottság kiadta „Felszabadítani a svéd társadalmat az olajfüggőségtől ” című jelentését .

2010-es évek

A 2010-es évek végén a szigorú monetáris politika miatt súlyosbodott az egyenlőtlenség helyzete Svédországban: ez az eszközárak inflációjához vezetett a tőzsdén (2020-ban a királyság 40 alattvalója lett svéd koronában és dollármilliomossá a növekedésnek köszönhetően az eszközök értékében a tőzsdén), és a közelmúltban a munkanélküliség ugrásszerű megugrása az országban a COVID-19 járvány hátterében (a járvány idején Svédország lett az egyetlen ország Európában, és azon kevés ország egyike a világ, amely felhagyott a karanténnal; a királyság hatóságai azt remélték, hogy ezzel nemcsak az állomány immunitása alakul ki, hanem csökkenti a járvány gazdaságra gyakorolt ​​negatív hatását is. Az előzetes adatok szerint a svéd hatóságok hozzáállása kifizetődött : 2020 harmadik negyedévében a GDP a vártnál nagyobb mértékben, a második negyedévhez hasonlóan 4,9%-kal nőtt, miközben a várakozások szerint 4,3%-kal nőtt. [9]

Mezőgazdaság

Ipar

Kitermelő ipar : A bányászatra összpontosít. Svédország a cinktől az aranyig terjedő színes- és nemesfémek jelenlétében is különbözik más országoktól, amelyek lelőhelyei a Skellefteelven folyó vízgyűjtőjében találhatók .

Fejlett gépészet :

Energia

Svédország energiaszükségletének hozzávetőlegesen 1/3 - át import energiaforrások fedezik, amelyek közül a fő az olaj, ezt követi a szén és a földgáz. A fő helyi energiaforrások a nukleáris tüzelőanyag, a vízenergia-források és a fa. A nukleáris energia kutatása Svédországban 1947-ben kezdődött . 1964-ben megépült az első nehézvizes reaktor. Az olajtól való függés csökkentése érdekében úgy döntöttek, hogy aktívan fejlesztik a víz- és atomenergiát. Az 1970-1980-as években 6 atomreaktort helyeztek üzembe, ebből egyet 1999-ben, a másodikat 2005-ben zárták be [10] .

Svédországban öt atomerőmű működött , amelyek az országban fogyasztott villamos energia 40%-át szolgáltatták: Forsmark (3 reaktor), Oskarshamn (3 reaktor) és Ringhals (4 reaktor) [11] . Jelenleg az összes reaktort modernizálják, hogy javítsák biztonságukat és teljesítményüket. A projektet 2013-ra tervezték befejezni [12] . A kormány 1980-ban döntött az atomenergia fokozatos megszüntetéséről: új reaktorok építésének betiltását és a svéd atomenergia 2010-ig történő megnyirbálását, ha addigra elegendő alternatív energiaforrás áll rendelkezésre. „2020-ra meg kell szüntetni az olajtól való függőségünket” – mondta Mona Sahlin gazdaságfejlesztési miniszter . 2003-ban Svédország az összes energia 26%-át állította elő alternatív forrásokból, miközben az EU-átlag csak 6% volt. Ez azonban nem volt elég. 2010-ben a parlament megszavazta az 1980-as törvény hatályon kívül helyezését, meghosszabbították a régi reaktorok élettartamát, és újjáélesztették a svéd atomenergia-programot.

Az 1980-as törvény hatályon kívül helyezése a kormány klímaprogramjának része, amely előírja, hogy 2020-ra az összes megtermelt energia több mint felét megújuló forrásokból kell biztosítani, a svéd közlekedésnek 10 éven belül függetlenednie kell a fosszilis üzemanyagoktól, 2045-re vagy 2050-re az országnak semlegessé válik a szén-dioxid felszabadulásakor (hogy annyit nyeljen el, amennyit kibocsát) [13] .

2004-ben a lakosság mindössze 7%-a gondolta úgy, hogy az atomenergia veszélyt jelent a környezetre. A legtöbb svéd tisztában van a környezeti előnyeivel a vízerőművek szén-dioxid-kibocsátásához és a folyókban okozott károkhoz képest. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság mindössze 17%-a támogatja az összes atomreaktor bezárását [14] .

Svédországban magas az egy főre jutó energiafogyasztás (17 000 kWh/fő/év). E mutató szerint csak Izland , Norvégia és Kanada előzi meg . Más országokkal összehasonlítva azonban Svédország szén-dioxid-kibocsátása alacsony. Egy átlagos svéd 5,9 tonna szén-dioxidot bocsát ki évente, szemben az EU 8,6 tonnával és az USA 19,7 tonnával. Az ilyen alacsony kibocsátási szintet az magyarázza, hogy Svédországban az összes villamos energia 90%-a atom- és vízenergia, amely nem bocsát ki szén-dioxidot [15] .

Foglalkoztatás

2001 óta nő a munkanélküliség az országban , amely 2010 márciusában a hivatalos adatok szerint 9,1% volt.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Rövid távú statisztikák, bérek és fizetések, magánszektor (KLP) . Statistiska Centralbyrån .
  2. ↑ Richard Számítsa ki az adózott fizetést, nettó fizetést .
  3. ↑ Világbank Adatbázis - Világbank .
  4. ↑ Világbank Adatbázis - Világbank .
  5. ↑ http://www.imf.org/external/datamapper/PCPIEPCH@WEO?year=2016
  6. ↑ Jelentés kiválasztott országokról és  témákról . www.imf.org . Hozzáférés időpontja: 2018. szeptember 21.
  7. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Institute of Europe RAS (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2015. június 2. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 8.. 
  8. ↑ Segíthet a történelem? LRB 2018. március 22
  9. ↑ Svédország, amely felhagyott a karanténnal, félt a milliárdosok számának növekedésétől // Gazeta.Ru , 2021. január 22.
  10. ↑ Nukleáris energia Svédországban | Svéd atomenergia (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2011. május 19. Az eredetiből archiválva : 2012. április 12.. 
  11. ↑ Üzemanyagszivárgás miatt leállt a svéd atomerőmű reaktora
  12. ↑ Svédország | Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozók Csoportja
  13. ↑ Faktablad: Lagrådsremiss om ett klimatpolitiskt ramverk för Sverige 2017-02-02
  14. ↑ EU atomenergia: ki mellette és ki ellene. 2. rész (nem elérhető link) . Hozzáférés dátuma: 2011. május 19. Az eredetiből archiválva : 2014. július 4. 
  15. ↑ Energia: Energia a fenntartható jövőért - SWEDEN.SE
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Svédország témákban
 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet