Németországban a társadalom minden osztálya iszik sört: a kereskedő és munkás az egész családját beviszi a sörkertbe, hogy élvezze a nemzeti italt; a vőlegény szerény társadalmi pozícióval jár oda a menyasszonnyal.
E. N. Vodovozova . Hogyan élnek az emberek a világon. németek. 1895 [1]A sörkert ( biergarten , németül Biergarten ) egy különleges típusú szabadtéri sörétterem , amelyet általában egy hagyományos bajor sörház mintájára alakítanak ki jellegzetes hosszú asztalokkal, árnyékos fák, általában gesztenyék alatt, ahová a látogatónak joga van egy brotzeit " ( németül Brotzeit ) - snack vagy snack . A bajor sörkertben önkiszolgáló működik, az asztalnál szokás köszönni, név szerint bemutatkozni és úgy beszélni egymással, mint „te”, de törzsvásárlói asztalhoz csak meghívásra lehet ülni [2] [ 3] . Münchenben számos híres sörkert működik az Angolkertben .
Az ilyen típusú kerti étterem eredete Bajorországban keresendő . Bajorországon kívül sörkert alatt gyakran az összes szabadtéri éttermet értik, de a bajor sörkertnek megvannak a maga sajátosságai.
A hagyományos sörkertre jellemző, hogy a vendég saját ételt hozhat és fogyaszthat. Ráadásul a fák (lehetőleg gesztenyék ), a fapadok és asztalok a hagyományos sörkert szerves részét képezik. A folyami kavicsot általában a talajra öntik .
A sörkertek Bajorországban keletkeztek a 19. században Münchenben , amikor túlnyomórészt fenékerjesztésű sört ittak . I. Ludwig király rendelete szerint a sörfőzést csak a hideg évszakban engedélyezték, mert az erjesztéshez 4-8 Celsius fokos hőmérséklet szükséges.
Annak érdekében, hogy nyáron el lehessen adni a sört, a nagy termelők nagy "sörpincéket" építettek az Isar lejtőin, amelyekben a sört hidegen tárolták. A hőmérséklet további csökkentésére gesztenyefákat ültettek , amelyek nyáron vastag leveleikkel árnyékolták be a pincéket. A hűvösséget biztosító további intézkedés a talaj fehér kaviccsal való megszórása volt. Feltételezik, hogy az emberek nagy bögréikkel érkeztek az ilyen helyekre, hogy hazavigyék a vásárolt sört. De a forró nyári hónapokban gyakran a helyszínen ittak sört. Ezekből a "pince sörkertekből" a mai napig fennmaradt a Paulaner a Nockherbergen és a Hofbräukeller .
A következő logikus lépés a sörpince területének átépítése volt sör értékesítésére. A fák alá egyszerű asztalokat, padokat helyeztek el. Hamarosan ezek a helyek a müncheniek kedvelt sétacélpontjává váltak, ami felháborodást váltott ki a kis müncheni sörfőzdék tulajdonosaiban. Hogy megvédjék magukat a versenytől, I. Maximilian királyhoz fordultak, aki 1812. január 4-én betiltotta az élelmiszerek árusítását a sörkertekben. [négy]
Minden vendég kénytelen volt saját ételt hozni.
Ez a rendelet már nem hatályos. Manapság a sörkertekben árusított különféle harapnivalók közül lehet válogatni, de továbbra is a hagyomány, hogy hozz magaddal ételt.
"Kennzeichnend für den bayerischen Biergarten im Sinne der Verordnung sind vor allem zwei Merkmale: der Gartencharakter und die traditionelle Betriebsform, speziell die Möglichkeit, dort auch die mitgebrachte, eigene Brotzeit vernnestäntän köögenstänstäh, eigene Brotzeit unentzetnhrensti wash.
Märzenkeller
Das Gästesetzen und den Minuto-Verschleiß der Brauer auf denselben.
Den hiesigen Bierbrauern gestattet seyn solle, auf ihren eigenen Märzenkellern in den Monaten Juni, Juli, August und September selbst gebrautes Märzenbier in Minuto zu verschleißen, und ihre Gäste dortselbst mit Bier u. Brod zu bedienen. Das Abreichen von Speisen und anderen Getränken bleibt ihnen aber ausdrücklich verboten.
| Vendéglátó egységek típusai | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| bárok |
| ||||||
| Büfék |
| ||||||
| Éttermek |
| ||||||
| kávézó |
| ||||||
| Éttermek |
| ||||||
| Kantinok |
| ||||||
| Gyorsszervíz |
| ||||||
| Egyéb |
| ||||||