A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. augusztus 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 17 szerkesztést igényelnek .
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Népbiztosainak Tanácsa
röviden - a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa, a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa

A Szenátusi Palota épülete , amely a titkárságnak adott otthont

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnöke
Általános információ
Ország  Szovjetunió
létrehozásának dátuma 1923. július 6
Előző Az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa (eljáró)
Az eltörlés dátuma 1946. március 15
Lecserélve ezzel A Szovjetunió Minisztertanácsa
Menedzsment
anyaügynökség A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Központi Végrehajtó Bizottsága
Elnök V. I. Lenin (első)
Fejezet I. V. Sztálin (utolsó)
Eszköz
Központ
Alárendelt szerv Lásd az alárendelt szervek című részt
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa ( röv .: a Szovjetunió Népbiztosainak Hivatalos Tanácsa ; köznyelv. A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa ; szinonimája : hivatalos. A Szovjetunió kormánya ) - a végrehajtó és adminisztratív hatalom legmagasabb testületi testülete Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója az 1923 és 1946 közötti időszakban .

A Szovjetunió kormányaként a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa és az általa vezetett népbiztosok kulcsszerepet játszottak az ország és a társadalom számára olyan jelentős eseményekben és folyamatokban, mint a polgárháború utáni gazdasági fellendülés , az Új gazdaságpolitika . (NEP), kollektivizálás , villamosítás , iparosítás , ötéves tervek a nemzetgazdaság fejlesztésére , cenzúra , a vallás elleni küzdelem , az elnyomás és a politikai üldözés , a Gulag , a népek deportálása , a balti államok annektálása és egyéb területek a Szovjetunióhoz, a partizánmozgalom megszervezése, az ipari termelés bevetése a hátországban a Nagy Honvédő Háború idején .

Postacím: Moszkva , Kreml .

1946- ban a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa átalakult a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává .

Történelem

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának, mint a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának (a Szovjetunió CEC) végrehajtó szervének létrehozását a Szovjetunió megalakításáról szóló szerződés írta elő . Ebben a megállapodásban használták először a "Sovnarkom" rövidítést .

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának prototípusa a Szovjet-Oroszország Népbiztosainak Tanácsa volt - a szovjet állam történetének első bizottsági elnöki testülete, akiket "az állami élet bizonyos ágainak irányításával" bíztak meg. " Öt évvel a Szovjetunió megalakulása előtt a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa és az Összororosz Központi Végrehajtó Bizottság [1] rendeletei alapján alakult meg 1917. október 27-én  ( november 9-én )  a Népbiztosok Tanácsa, amelynek elnöke V. I. Lenin, az Orosz Tanácsköztársaság kormánya volt ( 1918 óta  – RSFSR ). A Szovjetunió megalakulása után az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa koordinálta a Szovjetunió részévé vált szovjet köztársaságok tevékenységét .

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának első összetételét a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának 2. ülésén hagyták jóvá 1923. július 6-án:

1923. július 17-én a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa értesítette az Uniós Köztársaságok Központi Végrehajtó Bizottságát és Népbiztosok Tanácsait, hogy megkezdte a rábízott feladatok teljesítését.

A Szovjetunió 1924. évi alkotmánya a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsát a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának végrehajtó és adminisztratív szerveként határozta meg [2] , és a Szovjetunió 1936. évi alkotmányának elfogadásával alternatív nevet kapott - a Szovjetunió Kormánya [3]  - és megszerezte a Szovjetunió legmagasabb végrehajtó és közigazgatási szervének státuszát [4] .

A Nagy Honvédő Háború alatt a Szovjetunió népbiztosainak tevékenysége az Állami Védelmi Bizottságnak volt alárendelve  - a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa I. V. Sztálin elnökének vezetése alatt álló rendkívüli irányító testületnek , amelyet a Szovjetunió számára hoztak létre. háború időszakában, és teljes hatalommal bírt a Szovjetunióban [5] .

1946. március 15- én a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa átalakult a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává [6] . A szakszervezeti kormány átalakításáról szóló törvény rendelkezett a Szovjetunió kormányának alárendelt szakszervezeti szervek átnevezéséről is. Ennek megfelelően a Szovjetunió népbiztosait a Szovjetunió minisztériumaivá, a népbiztosokat pedig  miniszterekké nevezték át. Ugyanezen a napon a Népbiztosok Tanácsa a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa előtt új összehívással lemondott, majd 4 nappal később e törvény értelmében megalakult a Minisztertanács [7] . 1947. február 25-én megfelelő változtatásokat hajtottak végre a Szovjetunió alkotmányában.

Összetétel

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa a következő személyekből állt:

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsában tanácsadói szavazati joggal részt vettek a Szovjetunió köztársaságainak képviselői, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának tagjai, az Egyesült Állami Politikai Igazgatóság (OGPU) elnöke és a Központi Statisztikai Hivatal vezetője . Ezenkívül a szakszervezeti köztársaságok népbiztosainak tanácsainak elnökei és a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának külön rendelete alapján más személyek is részt vehettek a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának ülésein [8]. .

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa tevékenysége során az államigazgatási szervek száma és elnevezése többször változott az új intézmények létrehozása, valamint a korábban létrehozottak felosztása, összevonása és megszüntetése miatt. Ennek megfelelően megváltozott a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának összetétele.

Alárendeltség

A Szovjetunió 1924. évi alkotmánya szerint a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Elnökségének volt alárendelve, amely jogosult felfüggeszteni és törölni a Népbiztosok Tanácsának határozatait és parancsait. , valamint a Szovjetunió népbiztosainak parancsait, amennyiben ez a parancs nyilvánvalóan ellentmond a szövetségi alkotmánynak, a Szovjetunió jogszabályainak vagy a szakszervezeti köztársaság jogszabályainak. 1938-tól kezdődően a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa hozta létre, és neki (és az ülések közötti időszakokban - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének) volt beszámoltatható.

Hatalmak

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa a számára biztosított jogok keretein belül és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsáról szóló szabályzat [8] alapján a következő jogosítványokkal rendelkezett:

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának nem volt felhatalmazása a Szovjetunió népbiztosainak és helyetteseiknek, a szövetséges népbiztosok testületeinek tagjainak, valamint a Néptanácsnak alárendelt testületek vezetőinek kinevezésére és elbocsátására. A Szovjetunió komisszárai. Ez a jog a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának Elnökségét, 1936 óta pedig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét illeti meg, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülései között élt ezzel a jogával, majd jóváhagyásra benyújtotta a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Ennek ellenére a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnöke feljogosította a jelöltek kiválasztására és jóváhagyásra való benyújtására.

Kapcsolatok köztársasági szervekkel

Minden egyesületnek és autonóm köztársaságnak megvoltak a saját kormányai – a népbiztosok köztársasági tanácsai –, amelyeket a megfelelő unió vagy autonóm köztársaság Központi Végrehajtó Bizottsága (1938-tól a Legfelsőbb Tanács) alakított. A köztársasági kormányok jogilag nem voltak közvetlenül alárendelve a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának, de tevékenységük során a Népbiztosok Uniós Tanácsának rendeletei és határozatai vezérelték őket . Ugyanakkor a köztársasági népbiztosi tanácsok részeként működő szakszervezeti-köztársasági népbiztosok kettős alárendeltséggel rendelkeztek - egyszerre voltak alárendelve a szakszervezeti köztársaság népbiztosainak tanácsának, amelyen belül létrejöttek, és a megfelelő szakszervezetnek. - a Szovjetunió köztársasági népbiztossága , amelynek tevékenysége során utasításait és utasításait követni kellett. Ellentétben a szakszervezeti köztársaság szövetségi-köztársasági népbiztosságaival, a köztársasági népbiztosok csak a megfelelő szakszervezeti köztársaság népbiztosainak tanácsának voltak alárendelve.

Irányító testületek

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnöke

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnöke volt a szovjet kormány vezetője. Az elnöki posztra való kinevezés a kormány összetételének jóváhagyásával történt a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának ( 1938 óta  - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa) ülésén .

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnökei

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnöke alatt a helyetteseiből álló személyzet állt.

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának igazgatása

A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának vezetői

Népbiztosok

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsát az államigazgatás központi szerveinek - a Szovjetunió népbiztosainak - vezetőiből hozták létre.

Az 1924-es alkotmány szerint a Szovjetunió népbiztosságait szövetségesekre osztották és egyesítették . Az összszövetségi népbiztosságnak megvoltak a képviselői a szakszervezeti köztársaságokban, akik közvetlenül a szövetséges népbiztosoknak voltak alárendelve. Az egyesített népbiztosok a szakszervezeti köztársaságok azonos nevű népbiztosainak hálózatán keresztül működtek, amelyek a megfelelő szakszervezeti népbiztosság feladatait látták el.

1936-tól kezdődően a Szovjetunió népbiztosságait szövetségi és szakszervezeti köztársaságira osztották . A működésük módja is megváltozott. Az összuniós népbiztosok a rájuk bízott államigazgatási ágat a Szovjetunió egész területén közvetlenül vagy az általuk kijelölt testületeken keresztül irányították, míg a Szovjetunió szakszervezeti-köztársasági népbiztosságai általában a névadó népbiztosságokon keresztül jártak el. a szakszervezeti köztársaságok, és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége által jóváhagyott lista szerint csak korlátozott számú vállalkozást irányítottak közvetlenül.

Alárendelt szervek

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának joga volt a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának közvetlenül alárendelt alárendelt intézmények létrehozására, átszervezésére és felszámolására.

Hivatalos kiadványok

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság. Rendelet a Népbiztosok Tanácsának létrehozásáról , jóváhagyva. 1917. október 27.  ( november 9. )  .
  2. ↑ A Szovjetunió 1924-es alkotmánya. fejezet VI. A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsáról
  3. ↑ A Szovjetunió 1936-os alkotmánya. fejezet III. 56
  4. ↑ Ugyanott. V. fejezet, Art. 64
  5. ↑ Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa. SZKP(b) Központi Bizottsága. rendeletek. Az Államvédelmi Bizottság felállításáról  : jóváhagyva. 1941. június 30
  6. ↑ Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. 1946. március 15-i törvény. A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává, valamint az Uniós és Autonóm Köztársaságok Népbiztosainak Tanácsává - az Unió és az Autonóm Köztársaságok Miniszteri Tanácsává történő átalakításáról  // A Legfelsőbb Vedomosti Szovjetunió szovjet: koll. - 1946. - 10. sz .
  7. ↑ Életrajz: Sztálin József Vissarionovics - Praviteli.org . Letöltve: 2017. január 11. Az eredetiből archiválva : 2017. január 13..
  8. ↑ 1 2 A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága. 1923. november 12-i rendelet "A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának szabályzata" A Wayback Machine 2013. május 22-i archív példánya módosításokkal. és további 1924. október 24-én kelt.
  9. ↑ A szakszervezeti köztársaságok központi végrehajtó bizottságai és elnökségeik tiltakozhattak a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának rendeletei és határozatai ellen a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága Elnöksége előtt, de nem volt joguk felfüggeszteni a végrehajtást. ezen dokumentumok közül.
  10. ↑ A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának hivatalos lapjáról: A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának 1923. július 13-i rendelete.
  11. ↑ A Szovjetunió Kormánya törvényei és rendelkezései közzétételének rendjéről: A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1924. augusztus 22-i rendelete.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Bibliográfiai katalógusokban