Katonai törvényszék [1] , a Szovjetunióban - a Szovjetunió fegyveres erőinél elsőfokú bíróságként (hadseregek , flottillák , alakulatok és helyőrségek katonai bíróságai ) vagy első semmítő- és felügyeleti bíróságként működő bírói testület (a Szovjetunió Fegyveres Erőinek katonai törvényszékei (szükség esetén létrehozhatók), körzetek , csapatcsoportok és flották ).
A katonai törvényszékek a Szovjetunió alkotmányának megfelelően a Szovjetunió bíróságai voltak, a Szovjetunió egységes igazságszolgáltatási rendszerének részei, és a Szovjetunió fegyveres erőiben működtek, ellátva a szocialista igazságszolgáltatás feladatait. a Szovjetunió biztonságának, fegyveres erőinek harcképességének és harckészültségének, katonai fegyelemnek és a bevett katonai szolgálati rendnek a megsértése elleni küzdelem. 1992. április 16-án a katonai törvényszékeket katonai bíróságokká alakították át a Népi Képviselők 6. Kongresszusán .
A cári időszak Oroszországában legkorábban 1701-ben és legkésőbb 1705-ben fogadták el az első katonai büntetőtörvénykönyvet - „Kódex vagy a tábornokok , a közép- és alsó rangok és a rendes katonák katonai magatartásának joga ” [2] , és egy „korrekt független katonai bíróság” 1716-ban jött létre.
A Vörös Hadsereg katonai törvényszékeit 1918-ban hozták létre Szovjet-Oroszország minden frontján és hadseregén , majd a Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsának parancsára megalakult a Köztársasági Forradalmi Katonai Törvényszék , amely 1918. december 8-án tartotta az egyik az első adminisztratív értekezletek.
A katonai törvényszékek elnökét , elnökhelyetteseit és tagjait (bírákat) a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége választotta meg a 25. életévüket betöltött, aktív katonai szolgálatot teljesítő szovjet állampolgárok közül (a választások napjáig). , a katonai törvényszékek népbírálói - a katonai egységek katonai állományának ülésein nyílt szavazással.
Előírt esetekben megválasztották az elnök helyettesét (helyetteseit), valamint a katonai törvényszék tagjait is .
A katonai törvényszékek igazságszolgáltatási tevékenységének jogalapját a Szovjetunió mindenkori alkotmánya, a „Katonai bíróságokról szóló szabályzat”, a Szovjetunió és az Uniós köztársaságok egyéb jogalkotási aktusai képezték.
A katonai törvényszék a következő bűncselekmények tekintetében rendelkezik hatáskörrel:
Azokon a helyeken, ahol rendkívüli körülmények miatt nem működtek általános bíróságok, például külföldi csapatcsoportokban, a katonai törvényszékek minden büntető- és polgári ügyet megvizsgáltak.
A Szovjetunióban a joghatóságot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletei állapították meg:
A Szovjetunió Fegyveres Erők Katonai Törvényszéke igazságszolgáltatási tevékenységének felügyeletét a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága, a Szovjetunió Fegyveres Erőinek katonai szervezeteinek katonai bíróságai, hatáskörükbe tartozó körzetek, csapatcsoportok és flották végezték. ; a törvények végrehajtásáért a katonai bíróságok előtti ügyek elbírálásakor - a Szovjetunió főügyésze és a neki alárendelt katonai ügyészek.
A Szovjetunió Államhatalmi és Közigazgatási Intézetei | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
† Beleértve a Szovjetunió köztársaságait és az azokon belüli autonóm köztársaságokat . |