Krími cigányok

Krími cigányok , tatárok , ajudzsi (medvebocs, a krími tatár Ayuv  - medve szóból) [2] , még - Krím , tatár cigányok , Csingene ( cigány. Kyrymitika Roma, krími / krymitká romá, krymurâ, aûǧi , krími tatár etnikai ) -Çingene roma csoport része .

Történelem és etnogenezis

A Krími Kánságban alakult a XIII-XVII. században. Romániából érkeztek cigányok a Krím területére , ahol üldözték őket, vándorlásuk útja a Fekete-tenger északi partja mentén haladt. A Krími Kánságban a csingenek – más népek képviselőihez hasonlóan – soha nem éreztek zaklatást: a hatóságok nem üldözték őket, soha nem kezelték őket megvetéssel. A Krím-félszigeten tetszés szerint ülő vagy félig ülő életmódot folytathattak, termelő munkát és zenét folytathattak [1] . A 18. században az iszlám a krími cigányok hagyományos vallásává vált. Jelenleg a volt Szovjetunió számos országában élnek , beleértve Oroszországot is . Saját dialektusukat beszélik a cigány nyelvről , lexikális kölcsönzésekkel a krími tatár , ukrán, orosz nyelvből, a hívők többsége muszlim, de vannak ortodoxok is.

Nikolai Stieber romakutató a krími romákról szóló esszéjében [1] írta :

Minden krími cigány vallja a muszlim hitet, sokan közülük még a Korán parancsait is nem kevésbé szigorúan teljesítik, mint a többi muszlim. A krími cigányok állandóan a tatár lakosság körében élnek, általában tatár névvel rendelkeznek, folyékonyan beszélnek tatár nyelven. A cigányok a ruházatot illetően a tatárokat próbálják utánozni: a férfiak fürdőköpenybe öltöznek, fejüket tatár sapkával takarják, a cigányok tatár kalapot viselnek a fejükön. A Chingene kézművesként nagy sikert és befolyást élvez a helyi lakosság körében, becsületes munkásként kezelik őket. A krími cigányok egy része hordárként szolgál a hajókon gabonakenyér rakodásakor; árusító kereskedést folytatni. A krími cigányok daul-on, hegedűn és zurnán játszanak; bárhol játszanak, ahol meghívják őket; városi kávéházakban és szállodákban, tatár esküvőkön és estélyeken.

Letelepedés és migráció

A krími cigányok a Krím-félszigeten és a Krími Kánsághoz tartozó Kubanban éltek, a krími cigányok voltak az első cigányok, akik megjelentek a Kubanban. A Kubanban letelepedett első cigányok leszármazottai ma már nem krími cigánynak mondják magukat, inkább kubai cigányoknak mondják magukat, ugyanakkor megtartják a cigány nyelv krími dialektusát és vallják az iszlámot.

1944-ben a krími cigányokat, valamint a krími tatárokat Közép-Ázsiába deportálták, ami annak volt köszönhető, hogy a szovjet útlevelekben a krímiek többségét tatárként írták fel.

Azonban már 1948-1949-ben újra megjelentek a Krím-félszigeten (a Krímet nem tudták megtartani a Szovjetunió elnyomó rendszerének speciális települései).

Jelenleg a krímiek többsége a Krím-félszigeten kívül él - az Orosz Föderáció Krasznodari területén, de Ukrajna területén külön családok élnek, nevezetesen Kijevben, Zsitomirban, Vinnitsaban, Herszonban. A krímiek hozzávetőleges száma 20-25 ezer fő.

Demográfiai adatok

A 2014-es krími népszámlálás szerint a romák voltak a köztársaság legfiatalabb etnikai csoportja 28,3 éves átlagéletkorukkal (összehasonlításképpen: a köztársaság átlaga 40,9 év volt) [3] .

Hagyományos mesterségek

Hagyományos foglalkozása a kiskereskedelem, a zenélés, a különféle kézműves foglalkozások , ékszerek, kovácsolás, jóslás .

Lásd még

• vlachok
• Kotlyary
• Lovari
• orosz cigányok
• Kiszolgál

Irodalom

• Zaatov I. Vazhdip Odzha kiadvány "A krími cigányok néprajzához és történetéhez kapcsolódó anyagok." Tudományos jegyzetek. T. 15
• Toropov V. G. "A krími cigányok története és folklórja"
• M. V. Szmirnova-Szeszlavinszkaja. Cigányvándorlások az Orosz Birodalom déli régióiba és a Krím-félszigetre, a krími cigányok közösségének kialakulása // Tauride Scientific Reviewer, 2016, 11. szám (16).
• Toropov V. G. A romani nyelv tanulmányozásának története Oroszországban
• Toropov V. A krími cigányok nyelve és folklórja (a szerző néhány kutatásának eredménye)
• "A Szovjetunió cigányainak meséi", Moszkva: Nauka.
• Bessonov N., Demeter N., Kutenkov V. „A cigányok története. Új megjelenés"
• Smirnova-Seslavinskaya M. V., Tsvetkov G. N. Az oroszországi cigány lakosság társadalmi-kulturális fejlődésének antropológiája. M.: FGU FIRO, 2011. - 129 p.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Krími cigányok vagy csingenek: kik ők? . avdet.org. Letöltve: 2019. december 27. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 2.. (Orosz)
2. ↑ Cigányok // Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben]  / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M .  : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
3. ↑ A krími tatárok demográfiai kilátásai | Újság "A Krím Hangja új" - hivatalos oldal . Letöltve: 2017. október 25. Az eredetiből archiválva : 2017. október 26.. (határozatlan)

Linkek

• M. A. Aragioni. krími cigányok
• A krími cigányok meséi
• A Krím etnikai története
• krími tatár nyelv
• krími cigányok
• krími cigányok
• nomád törzs
• Toropov V. G. A romani nyelv tanulmányozásának története Oroszországban
• Toropov V. A krími cigányok nyelve és folklórja (a szerző néhány kutatásának eredménye)