Magyar Állami Nyomda

A Magyar Állami Nyomda ( Hung. Állami Nyomda ) árbevételét tekintve Magyarország és Kelet- Közép-Európa egyik legnagyobb nyomdája , amely biztonsági elemekkel ellátott termékeket gyárt . A cég korábban klasszikus nyomdatermékeket gyártott. Tevékenysége ma az okmánybiztonsági termékekre és megoldásokra, plasztikkártyák gyártására és személyre szabására , elektronikus archiválására és nagy mennyiségű üzleti levelezés megvalósítására irányul. 2005 óta a társaság meghatalmazott részvénytulajdonát a Budapesti Értéktőzsdére jegyzik .

Történelem

Kezdete

A Magyarország és a Habsburg - dinasztia között 1867-ben létrejött egyezmény után létrejött autonóm magyar kormány állami nyomdájának elődje a Temesváron alapított Bécsi Állami Nyomda leányvállalata. az osztrák kormány az 1848-1849 -es forradalom leverése után.

A nyomda 1851 elején kezdte meg működését, és a város egyik legnagyobb intézményévé vált, amely ekkorra már fejlett nyomdai ágazattal rendelkezett. 1868-ban a nyomda teljes gépparkkal és jelentős szakembergárdával a budai Vár kormányzati negyedébe költözött, a minisztériumok közelében, hogy a magyar kormány kormányzati szükségleteit kielégítse . Ekkor a Magyar Királyi Kataszteri Litográfiai Nyomda és a Térképészeti Levéltár vezetése a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá tartozott , amely 1868-tól a telekadó alapját képező kataszteri méréseket és térképeket nyomtatta és sokszorosította . A kormány 1869-ben döntött a két nyomda összevonásáról, mivel szükségessé vált, hogy a Pénzügyminisztérium saját bélyeggyártást hozzon létre, amely számukra nagyon fontos volt . A nyomdák egyesülésével és fejlesztésével biztosítottnak tekintették mind a bélyegek, mind a közigazgatás és az államkincstár működéséhez szükséges egyéb nyomtatványok gyors, megbízható és titkos (megjelenés előtti) előállításához szükséges feltételeket.

Az új intézmény hivatalosan Magyar Királyi Állami Nyomda néven vált ismertté .

Az első magyar bélyegek

A nagyközönség számára a Magyar Állami Nyomda leghíresebb tevékenysége évtizedek óta a postai bélyeggyártás volt . Az Osztrák-Magyar Egyezmény megkötését követő időszakban a szuverenitás hangsúlyozása érdekében , de anyagi és gazdálkodási okokból a magyar kormány szükségesnek tartotta, hogy a postai szolgáltatások költségét és szolgáltatási díjait saját bélyegekkel lehessen megváltani . . Korábban ezt csak Ausztria és Magyarország párhuzamosan kiadott bélyegeivel lehetett megtenni, és ezeket a bélyegeket természetesen Bécsben nyomtatták .

A bélyegek a Magyar Állami Nyomdában készültek 1869 -től az autonóm Pénzügyminisztérium irányítása alatt.

Ugyanezen év május 1-jén léptek hatályba az 1867. évi paktum postai küldeményre vonatkozó rendelkezései. A Magyarország területén található összes postahivatal a Magyar Postaigazgatóság hatáskörébe került . Természetes igény volt arra, hogy a magyar postai küldeményekre önállóan kibocsátott magyar bélyegeket ragasszon . Tekintettel arra, hogy a császári kormány felismerte ezt az igényt , 1868. június 20-án megjelentek az első újságbélyegek . Igaz, még a bécsi nyomdában gyártották, és a lap vízjelén német felirat olvasható , azonban a bélyeg felirata magyar nyelven készült, a bélyegterv pedig a magyar címert és a magyar királyi korona . Az első hazai gyártású bélyeg 1871 -ben került postai értékesítésre, miután az Állami Nyomdában kifejlesztették a bélyeggyártás technológiai vonalát.

Állami Nyomda

Az 1901-es átszervezés után a cég neve Állami Nyomda lett . Az Állami Nyomda kinyomtatta az állami költségvetést és annak indoklását, az éves mérleget , a legfontosabb törvényjavaslatokat , a pénzügyi közlönyt , valamint a magyar államvasutak menetrendi könyveit. Gyártott magyar királyi kincstárjegyeket , különféle kincstárjegyeket , államkötvényeket , kölcsönbérleti jegyeket , sorsjegyeket , váltóleveleket , belföldi és nemzetközi fuvarleveleket , valamint szivar- és dohánytermék - csomagolóanyagokat , jövedéki bélyegeket . 1922-ben a magyar kormány megalapította a Magyar Bankjegynyomdát , amely 1923 augusztusában kezdte meg a bankjegyek gyártását a Magyar Állami Nyomda épületeiben.

A második világháború idején a nyomda katonai üzemként működött, itt gyártottak élelmiszer- és üzemanyagkártyákat . A háború befejeztével újra nyomtatták a postai és vasúti iratokat , folytatódott az állami fejlécek, kötvények és sorsjegyek gyártása. Az 1945 -ös választásokra a Magyar Állami Nyomda szavazólapokat , az 1946 -os hiperinfláció idején pedig adóbankjegyeket készített  . 1947 óta a cég elkezdett sportsorsjegyeket , majd később lottószelvényeket nyomtatni. Ezen nyomtatványok gyártása mellett a gyártási profil állandó részévé vált a választási anyagok négyévenkénti nyomtatása. Az 1957 -ben végrehajtott beruházásoknak köszönhetően bővült a gyártási kapacitás , javult a minőség, megkezdődött a többszínű nyomtatással ellátott bélyegek gyártása. Az 1960 -as években megkezdődött az exportra szánt bélyegnyomtatás .

Modernitás

A rendszerváltás után az állami monopóliumok nagy része felszámolásra került. Az állami gondnokság és védelem megszűnésével nem maradt más lehetőség, mint a vállalkozás helyzetének újraértékelése. Ennek tudatában 1993 -ban privatizálták a Magyar Állami Nyomdát . A nyomda fejlesztéséhez a termelési területek növelésére és a munkakörülmények javítására volt szükség. A budai vár épületeiből a társaság Kőbánya környékére költözött . 1994. október 4- én került sor a Halom utcai új nyomda ünnepélyes megnyitójára. Időközben a Magyar Állami Nyomda átvette a SZÜV Leporelló nyomda gépparkját és dolgozóinak jelentős részét . 1997 végén egy teljesen új tevékenységi terület került az Állami Nyomda portfóliójába - a plasztikkártyák gyártása és megszemélyesítése. A fejlesztési munkák 1998 elején kezdődtek , és a Fátyolka utcai termelőterületen egy korszerű műhely kialakítását eredményezték , amelyet 2000 - ben tovább korszerűsítettek a chipes kártyák gyártására . A Magyar Állami Nyomda 1999 -ben létrehozta Okmánybiztonsági Laboratóriumát, ahol a K+F tevékenység összpontosul . 2004 -ben a Magyar Állami Nyomda külföldre terjeszkedett . A helyi partnerekkel együttműködve Romániában , Bulgáriában vegyesvállalatok , Szlovákiában és Oroszországban pedig leányvállalatok jöttek létre .

Termékek

A Magyar Állami Nyomda fő tevékenysége biztonsági termékek gyártása, amelyek között jövedéki bélyegek, értékpapírok , élelmiszerjegyek , bélyegek, papíralapú okmányok és speciális biztonsági tinták , valamint az Okmánybiztonsági Laboratórium által kifejlesztett megoldások szerepelnek. A Magyar Állami Nyomda egy konzorcium részeként műanyagkártya-technológián alapuló magyar személyazonosító okmányokat készít: személyi igazolványokat, jogosítványokat , gépjármű-tulajdonosi igazolványokat , valamint diákigazolványokat . A cég a kártyadokumentumok mellett VISA és MasterCard chipes bankkártyákat , feltöltőkártyás telefonkártyákat , digitális aláírással ellátott intelligens kártyákat gyárt . Ezen kívül részt vesz az RFID termékek fejlesztésében és gyártásában . A Magyar Állami Nyomda csoport bankok , biztosítók nyomtatványait személyre szabja és borítékba csomagolja , valamint számlanyomtatványokat, fuvarleveleket, leporellót ( leporello ) készít nyomtatással és nyomtatás nélkül is. A Magyar Állami Nyomda csoporthoz tartozó Gyomai Kner Nyomda könyveket, folyóiratokat és különféle fejléces papírokat nyomtat .

Lásd még

• Postai bélyegek és Magyarország postatörténete

Irodalom

• Állami Nyomda Eves Jelentés. — 2001.  (Magyar) (Éves jelentés.)
• Buzinkay G. 150 éves az Állami Nyomda. - 2001. - ISBN 963-85674-1-4 . (Magyar)

Linkek

• Az Állami Nyomda (Állami Nyomda) hivatalos honlapja  (angol)  (Elérés dátuma: 2010. február 8.)