Gaijin

A Gaijin ( jap . 外人) a japán gaikokujin ( jap . 外国人)  szó rövidítése, amelyet " külföldinek " vagy "kívülről jövő személynek " fordítanak.

A gaikokujin (外国人) szót alkotó karakterek jelentése : 外 "kint", 国 "ország" és 人 "személy". Így szó szerint a szó jelentése "külső országból származó személy". A köznyelvben a gaijin (外人 ) durva rövidített formája használható, amely egy sabetsuyogo ( megkülönböztető szó) , amely csak a 外 "kívül" és a 人 "személy" karaktereket tartalmazza; így a szó jelentése „kívülről jövő ember”.

Eredet és történelem

A gaikokujin vagy gaijin  viszonylag új szavak a japánban . Az európaiak közül elsőként Japánba látogató portugálokat nambandzsinnak (南蛮人 - "déli barbárok") nevezték, amiatt, hogy hajóik délről érkeztek, a tengerészeket pedig durvanak és udvariatlannak tartották. Amikor 50 évvel később, a 17. század elején angol és holland kalandorok eljutottak Japánba , komojinnak (紅毛人 - "vörös hajú emberek") hívták őket.

Amikor a Tokugawa-rezsim kénytelen volt megnyitni Japánt a külvilággal való kapcsolatfelvételre, a nyugatiakat általában dzsinnek (異人, "a másik személy") emlegették. Az ikokujin (異国人, "más országból származó személy") vagy ihojin (異邦人, "más hazából származó személy") rövidített formája. Ezeket a szavakat korábban egy másik feudális terület japánjaira használták.

A Meidzsi-restauráció után a kormány bevezette a gaikokujin szót a külföldiekre utalva , ami fokozatosan felváltotta az ijin , ikokujin és ihojin szavakat . Amikor a Japán Birodalom elfoglalta Koreát és Tajvant , a naikokujin szót (内国人, "belső személy") kezdték használni a birodalmi területek lakosságára . A második világháború után ez a kifejezés értelmét vesztette, a gaikokujin a nem japánok hivatalos kifejezése lett, az összes többi kifejezés pedig használaton kívül került.

Modern használat (a 21. században)

A japán nyelvben a hosszú szavak rövidített változatait gyakran használják a köznyelvben. Ha azonban a rövidített forma népszerűvé válik, és a köznyelvi jelentés általánosan elfogadottá válik, akkor a szó eredeti alakja szinte eltűnhet a használatból.

A legformálisabb kifejezés a gaikoku no kata (外国の方 - hozzávetőlegesen "személy egy másik országból"), ezt követi a gaikokujin , majd a gaijin . Van néhány árnyalat a megfogalmazás megválasztásában. Így a gaijin szó szerepel a televízióban és rádióban nem ajánlott szavak listáján.

Azokat a japán származású embereket, akik más országokban élnek vagy születtek, nikkei-jin- nek , a vegyes házasságból származó gyermekeket pedig hafu -nak (az angol  fele szóból) nevezik   .

A gaijin szó használható megszólításként. Ilyenkor általában a -san névutótaggal használják .

A japánok néha így hívják a külföldieket, még akkor is, ha ők maguk külföldön vannak.

A művészetben

• " A vőlegényem külföldi " Kazuaki Ue rendezésében készült japán film, amely egy romantikus történet példáján keresztül mutatja be különféle nehéz helyzeteket, amelyek gyakran adódnak, amikor különböző kultúrák képviselői szoros kapcsolatban állnak a japánokkal.
• A Tokyo Drift című filmben a Tokióba érkezett főszereplő Sean Boswellt gaijinként (gaijin) is emlegetik.
• A Japán birodalmaként játszó Command & Conquer: Red Alert 3 számítógépes játékban hallható, hogy a főszereplők és egységek soviniszták ellenségeikről, "gaijin"-nek nevezve őket.

Lásd még

• Laowai
• goj
• Idegen
• Pindos
• A Gaijin Entertainment  egy magyar cég, orosz alapítókkal, az orosz sajtóban Gaijins néven emlegetnek [1]

Linkek

• Alekszandr Kulanov. Vaszilij Molodjakov a japán „bevándorló” törvényről, az orosz diaszpóráról és a honfitársakról való gondoskodásról (2009. július 15.). Letöltve: 2010. december 4. (Orosz)

• A japánok hozzáállása az oroszokhoz: 1. rész , 2. rész
• Japán viszonyulás a külföldiekhez: 1. rész , 2. rész .

Jegyzetek

1. ↑ A Gaijins animét készít . Archiválva : 2012. augusztus 21. a Wayback Machine -nél