Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. június 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (korábban Budapest Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér)
IATA : BUD - ICAO : LHBP
Információ
Repülőtérre néző kilátás civil
Ország Magyarország
Elhelyezkedés Budapest
nyitás dátuma 1950
Operátor Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Nyrt.
NUM magasság +151 m
Munkaórák éjjel-nappal
Weboldal Hivatalos oldal
Térkép
Kifutópályák
Szám Méretek (m) Bevonat
13L/31R 3707 aszfalt / beton
13R/31L 3010 aszfalt / beton
Statisztika (2021)
Éves utasforgalom ▲ 4 622 882 [1]
Éves rakományforgalom 183 363 tonna
Felszállások/leszállások ▲ 55 197
Források: Statisztika [2] [3]
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ( Hung. Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ), korábbi nevén Ferihegy Airport ( Hung. Ferihegy ) ( IATA :  BUD , ICAO :  LHBP ) a magyar fővárost, Budapestet kiszolgáló nemzetközi repülőtér , az ország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb. . A repülőtér Európába , Ázsiába , a Közel - Keletre és Észak - Amerikába üzemeltet járatokat . 2008-ban 8,4 millió utast szolgált ki. A repülőtér Budapest központjától 16 km-re délkeletre található.

A repülőtér számos repülőgépet fogad, köztük Boeing 747 -eseket , Antonov An-124-eseket és An-225-ösöket , de a repülőtér fő gépei az Airbus és a Boeing által gyártott kétmotoros repülőgépek , amelyek európai repülőterekre és számos hosszú távú járatra repülnek. Boeing 767-esek . A repülőtér a Pozsonyba vagy Bécsbe tartó repülőgépek alternatívája .

Történelem

Tervezés és kivitelezés (1939-1944)

1938-ban merült fel az ötlet egy új budapesti repülőtér építésére. A repülőtér építéséhez három közigazgatási egység, Pestszentlörinc-Rákoshegy-Veces területén telephelyet jelöltek ki. Kezdetben a repülőteret a katonai, polgári és sportrepülés egyidejű használatára tervezték . A polgári repülés számára a repülőtér északnyugati részét, a katonai számára a délnyugati részét jelölték ki. Minden épület megépítésére nyílt pályázatot írtak ki.

1939 decemberében a szeptemberi pályázat eredménye szerint Ifj. Dávid Károly projektje lett a legjobb. (1903-1973). A modern magyar építészet megalapítói közé sorolt ​​projekt szerzője egy nagy repülőgép orrának formáját adta az új terminál épületének. Az építkezés 1942-ben kezdődött. A repülőteret a városközponttal összekötő 16 kilométeres autópálya 1940-1943 között épült. Számos korszerűsítés és bővítés után ez az út ma is a repülőtérrel való kommunikáció fő szárazföldi útvonala.

A katonai légibázis épületei 1940 óta egyidejűleg épültek polgári épületekkel, de a háború kitörése kapcsán felgyorsult a katonai infrastruktúra kiépítése. A repülőtér aktív működése 1943-ban kezdődött. A háború idején a polgári építmények építése lelassult, 1944 elejére teljesen befagyott. A második világháború végére a repülőtér elkészült és befejezetlen létesítményeinek nagy része megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. 1944 végén szovjet csapatok foglalták el Budapestet és repülőterét.

Újjáépítés (1947-1950)

1947-ben döntöttek arról, hogy a repülőteret a polgári légi közlekedés igényeinek megfelelően helyreállítják. A hároméves kivitelezési terv finanszírozására 40 millió forintot különítettek el. 1950. május 7-én került sor a helyreállított Budapest Airport avatóünnepségére és a Malév jogelőd légitársaságnak , a MASZOVLET -nek való átadására. A budapesti repülőtérről működése kezdetén csak a szocialista tábor országaiba közlekedtek rendszeres járatok: Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába.

A Malev Airlines 1954. november 25-én alakult. Első rendszeres repülése a szocialista táboron kívül 1956 nyarán történt Bécsbe. Az első nyugati légitársaság, amely Budapestre repült, a KLM Royal Dutch Airlines volt 1957-ben. Ebben az időszakban fejeződött be a terminál építése, és a kifutópálya hosszát 2500 m-re növelték a nagy repülőgépek fogadására. 1958 végén a leszállópálya hosszát 3010 m-re növelték, emellett megépült a D gurulóút is.

1960–1980

1960-ban a fel- és leszállások száma 17 133 volt, az utasforgalom pedig elérte a 359 338 utast évente. A Budapest Airport akkoriban Magyarország egyetlen nemzetközi repülőtere volt, az utas- és teherforgalom földrajza folyamatosan bővült.

1965-ben kidolgozták a repülőtér tízéves fejlesztési tervét, amely szerint a hetvenes évek végéig végezték infrastruktúrájának kiépítését és korszerűsítését. Az eredmény a kapacitás növekedése és új létesítmények megjelenése volt a repülőtéren.

1974-ben a Budapest Airport utasforgalma elérte az 1 milliót, a Magyarországon átrepülő repülőgépek számának rohamos növekedése miatt több új projekt is megvalósult. 1977-ben új irányítótorony és a régivel párhuzamos második kifutópálya épült, valamint a Malév repülőgépek kiszolgálására szolgáló műszaki bázis. Az új, 3707 m hosszú kifutópályát 1983 szeptemberében helyezték üzembe.

Új infrastruktúra (1980-2000-es évek)

1980-ban a leszállt repülőgépek száma elérte a 32 642-t, az utasok száma pedig az 1,78 milliót.Az utasforgalom növekedése szükségessé tette az utasok infrastruktúrájának további fejlesztését. Elhatározták, hogy új terminált építenek. Az új terminál alapkövét 1983. november 16-án tették le. 1985. november 1-jén az első utasokat egy új, második utasterminál fogadta, területe 24 ezer négyzetméter volt. Az új terminál a Malév légitársaságot kezdte kiszolgálni, ezt követi a Lufthansa , az Air France és a Swissair . A nagy peron, a terminálon és a távoli gépparkoló, hat léghíd a korszak egyik legmodernebb repülőterévé varázsolta a magyar főváros légi kapuit. A régi terminál az első terminálként vált ismertté, és továbbra is fogadta a külföldi légitársaságok repülőgépeit. A repülőtér közelében megnyílt az Aeropark Magyar Polgári Repülési Múzeum .

1990-ben több mint 40 ezer fel- és leszállást regisztráltak, a repülőtér utasforgalma elérte a 2,5 millió főt.

1993 nyarán a Malév megtette az első transzatlanti járatot New Yorkba . A légi közlekedés fejlődése Magyarországon nem állt meg, újabb fejlesztések jelentek meg a repülőtéren. Az utasforgalom növekedésével kapcsolatos előrejelzések szerint az új évezredben két, évi 4 millió utas összkapacitású terminál nem lesz elegendő. A 2B terminál építése 1997-ben kezdődött. 1998. december 8-án helyezték üzembe a több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet, ahová külföldi légitársaságokat helyeztek át. Az új 2B terminál évente 3,5 millió utast tud fogadni, hét repülőgép-állás található közvetlenül a terminál mellett, és léghidakkal vannak felszerelve, emellett további öt távoli parkoló található.

Repülőterek privatizációja

2002 januárjában új szakasz kezdődött a Budapest Airport történetében. A Légiközlekedési és Repülőtéri Igazgatóság felszámolása után két új szervezet jelent meg: a léginavigációt irányító HungaroControl és a repülőtér-üzemeltető Budapest Airport Zrt.

A BAA Nyrt . 2005. december 8-án 464,5 millió forintért (kb. 2,1 millió dollárért) szerzett 75%-os részesedést a Ferihegy Airport vállalkozásban , valamint 75 évre szóló működési jogot . [4] . A BAA 2007. június 6-án átengedte a ferihegyi repülőtér részesedését a német HOCHTIEF AirPort (HTA) repülőtéri konzorciumnak [5] .

Átnevezés

2011-ben a Ferihegyi Repülőteret a zeneszerző 200. születésnapja alkalmából Liszt Ferenc Repülőtérre keresztelték [6]

Terminálok és célállomások

A Liszt Ferenc Repülőtérnek három fő terminálja van: 1, 2A és 2B, valamint egy kis általános repülési terminál. A tervek szerint új teherterminál épül. A 2A és 2B kivezetések közötti átmenet gyalogosan történik. A buszok a távolabbi régi 1-es terminálhoz közlekednek.

2008. március 30-án Magyarország összes repülőtere csatlakozott a Schengeni Egyezményhez . A schengeni országokba irányuló összes járat a 2A terminálon, a többi a 2B terminálon keresztül történik. Az 1-es terminál fapadosokat kapott , az utasforgalmat megosztották.

1. terminál

2005. szeptember 1. óta a fapados légitársaságok használják az 1-es terminált. A terminált korszerűsítették és a modern igényekhez igazították, ugyanakkor épülete nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte az építészeti modernizmus egyik legjobb példája. Az 1-es terminál épülete a világ egyetlen repülőtéri épületéhez sem hasonlítható, repülőgép formájúra épült. [7]

A schengeni és a nem schengeni járatok területét üveg választja el.

2012. május 22. óta az 1-es terminál le van zárva az utasok elől, és nincs használatban, minden járatot áthelyeztek a 2A és 2B terminálra. [nyolc]

2A terminál

A 2A terminál (eredetileg 2-es terminál, 1998-ban átnevezve) 1985. november 1-jén nyitotta meg a Malév Hungarian Airlines járatait , de 2008. március 30-tól schengeni országokba is közlekedik.

2B terminál

A 2A terminálhoz csatlakoztatva ez egy külön terminál; 1998. december 8-án nyitották meg. A schengeni egyezményben szereplő és nem szereplő úti célokat szolgálja ki.

Cargo légitársaságok

Statisztika

Repülőtéri forgalmi statisztikák
Személyforgalom Változtatások járatok Változtatások Teherforgalom
(tonna)		 Változtatások
2005 8,049,091 ▲ 24,9% 126.359 ▲ 13,1% 55.519 ▲ 0 8,2%
2006 8,248,650 ▲ 0 2,4% 126.947 ▲ 0 0,5% 65.151 ▲ 17,3%
2007 8,584,071 ▲ 0 4,0% 124.298 ▼ 0 2,1% 68.144 ▲ 0 4,6%
2008 8,443,053 ▼ 0 1,6% 117.876 ▼ 0 5,2% 73.155 ▲ 0 7,3%
2009 8,084,312 ▼ 0 4,1% 109.811 ▼ 0 6,8% 54.355 ▼ 0 13,3%
2010 8,179,406 ▲ 0 1,2% 105 507 ▼ 0 3,9% 65.515 ▲ 0 20,5%
2011 8,911,273 ▲ 0 9,0% 109.949 ▲ 0 4,2% 106.595 ▲ 0 29,0%
2012 8,493,569 ▼ 0 4,7% 87.560 ▼ 0 20,4% 93.125 ▼ 0 12,6%
2013 8,510,896 ▲ 0 0,2% 83.830 ▼ 0 4,3% 92.112 ▼ 0 1,1%
2014 9,146,723 ▲ 0 7,5% 86.682 ▲ 0 3,4% 89.987 ▼ 0 2,3%
2015 10,289,180 ▲ 0 12,5% 92.294 ▲ 0 6,5% 91.421 ▲ 0 1,6%
2016 11,441,999 ▲ 0 11,1% 96.141 ▲ 0 4,3% 112.142 ▲ 0 22,7%
2017 13,097,239 ▲ 0 14,5% 102,747 ▲ 0 6,4% 127.145 ▲ 0 11,8%
2018 14,867,491 ▲ 0 13,5% 115.028 ▲ 0 12,0% 146.113 ▲ 0 15,2%
2019 16,173,489 ▲ 0 8,8% 122.814 ▲ 0 6,7% 135.521 ▼ 0 7,2%
2020 3,665,317 ▼ 0 69,6% 48 196 ▼ 0 60,8% 134.459 ▼ 0 0,8%
2021 4,622,882 ▲ 0 26,1% 55 197 ▲ 0 12,5% 183.362 ▲ 0 36,4%
Forrás: Airports Council International. World Airport Traffic Reports
(2005, [9] 2006, [10] 2007, [11] 2008 [12] , 2009, [13] 2010, [14] 2011, [15] 2012, [16] 2013, [ 17] , 2014 [18] , 2015 [19] , 2016 [20] , 2017 [21] , 2018 [22] )
Éves utasforgalom (milliókban)
Frissítve: 2022. május 24

Közlekedés

Vasút

A Magyar Államvasutak MAV rendszeres személyszállítást biztosít Budapesten az 1-es terminál és a Nyugati pályaudvar között. Az utazási idő körülbelül 25 perc, a gyakoriság 2-3 járat óránként. Az 1-es termináltól a 2A és 2B terminálig busszal lehet elérni. [23] [24]

Buszok, minibuszok, ingajáratok

A 200E busz 8-10 percenként indul a városközpontba . [25] [26] A repülőtérről buszok indulnak a Köbanya-Kispest metróállomásra .

A repülőtérről buszok és 11 személyes kisbuszok is indulnak a városközpontba.

A Wizz Air transzferbuszok a városközpont és az 1-es terminál között közlekednek.

Jegyzetek

  1. ↑ A BUD Nemzetközi Repülőtér éves forgalmi áttekintése . bud.hu. _ Letöltve: 2022. május 24.
  2. ↑ ACI EUROPE repülőtéri forgalmi jelentés. December, IV. negyedév és 2015. teljes év . Letöltve: 2016. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 10.
  3. ↑ Magyarország AIP (döntő, 2015. november 12.) . Letöltve: 2016. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2015. október 4..
  4. ↑ BBC NEWS | üzlet | BAA zárja a magyar üzletet . Letöltve: 2009. február 25. Az eredetiből archiválva : 2011. május 14..
  5. ↑ Budapest Airport Zrt (hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2009. március 1. Az eredetiből archiválva : 2009. január 16.. 
  6. ↑ Liszt Ferencről elnevezett budapesti repülőtér  (elérhetetlen link)
  7. ↑ Budapest Airport Zrt (hivatkozás nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2017. december 30. Az eredetiből archiválva : 2016. március 18. 
  8. ↑ Budapest Airport Zrt (hivatkozás nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2016. február 17. Az eredetiből archiválva : 2016. február 24. 
  9. ↑ Airport Council International archiválva : 2020. március 30., a Wayback Machine 2005. évi nemzetközi repülőtéri forgalmi jelentésében
  10. ↑ Airport Council International archiválva 2016. július 7., a Wayback Machine 2006. évi World Airport Traffic Reportjában
  11. ↑ Airport Council International archiválva 2016. március 4. a Wayback Machine 2007. évi nemzetközi repülőtéri forgalmi jelentésében
  12. ↑ Budapest Airport Traffic Report 2008 . Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 8..
  13. ↑ Airport Council International's 2009 World Airport Traffic Report Archivált 2016. augusztus 11.
  14. ↑ Airport Council International archiválva : 2017. október 26., a Wayback Machine 2010. évi nemzetközi repülőtéri forgalmi jelentésében
  15. ↑ Airport Council International archiválva 2016. március 4., a Wayback Machine 2011-es nemzetközi repülőtéri forgalmi jelentésében
  16. ↑ Airport Council International archiválva 2016. március 4., a Wayback Machine 2012-es nemzetközi repülőtéri forgalmi jelentésében
  17. ↑ Airport Council International archiválva 2016. március 4., a Wayback Machine 2013. évi nemzetközi repülőtéri forgalmi jelentésében
  18. ↑ Az Airport Council International 2014-es nemzetközi repülőterek forgalmi jelentése (a hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6.. 
  19. ↑ Az Airport Council International 2015. évi nemzetközi repülőterek forgalmi jelentése . Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2017. október 26..
  20. ↑ Budapest Airport Traffic Report 2016 (link nem elérhető) . Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 8.. 
  21. ↑ Budapest Airport Traffic Report 2017 . Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 8..
  22. ↑ Budapest Airport Traffic Report 2018 . Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 8..
  23. ↑ Közvetlen vasúti kapcsolatot indít a MÁV a ferihegyi repülőtérre Archiválva 2008. március 20. , Caboodle, 2007. 07. 17
  24. ↑ Budapest Airport (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2016. február 17. Az eredetiből archiválva : 2016. február 24. 
  25. ↑ BKV.hu. _ Letöltve: 2009. február 25. Az eredetiből archiválva : 2007. június 1..
  26. ↑ Index - Belföld - Húsvét után jön a nagykörúti káosz . Letöltve: 2009. február 25. Az eredetiből archiválva : 2007. október 1..

Linkek

  Repülőterek Magyarországon
Nemzetközi
Regionális
Katonai