Örmények Szentpéterváron

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. június 8-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 17 szerkesztést igényelnek .
örmények Szentpéterváron
Modern önnév Հայերը Սանկտ Պետերբուրգում
népesség 20 000 (2010) [1]
áttelepítés Szentpétervár
Nyelv örmény , orosz
Vallás kereszténység
Tartalmazza indoeurópaiak

A szentpétervári örmények ( armenian Հայերը  Սանկտ Պետերբուրգում ) egy pétervári etnikai közösség , amely a 2010. évi népszámlálás szerint 20 000 főt számlál .

Történelem

Az első örmények szinte azonnal a városalapítás után megjelentek Szentpéterváron. 1710-ben létrehozták saját közösségüket. Ebben az időben magánházakban gyűltek össze.

Az első kérvényt Minas archimandrita örmény templom építésére 1714-ben nyújtották be, de a hatóságok elutasították. Csak 1725. szeptember 25-én kapta meg a 30 háztartást számláló nagyvárosi közösség a Zsinat hozzájárulását, hogy a Vasziljevszkij-sziget 3. vonalán lévő faépületben imaházat nyisson.

1740 januárjában Luka Shirvanov (Ghukas Shirvanyan) engedélyt kapott egy kis kőtemplom építésére saját költségén, de Anna Joannovna császárné halála után az építkezés leállt.

1770. május 2-án az örmény közösség vezetője , I. L. Lazarev (Hovhannes Lazaryan) kérésére II. Katalin rendeletet adott ki, amely lehetővé tette a „kereskedő és katonai örményeknek”, hogy templomokat építsenek Szentpéterváron és Moszkvában. Három héttel később a császárné helyet jelölt ki a Nyevszkij sugárúton, Gostiny Dvorral szemben, az egykori Kis udvari istálló helyén.

Stefan (Loris-Melikov) főpap 1791-ben kérvényt nyújtott be egy kis kőtemplom építésére és egy temető szervezésére, amelynek később a Szmolenka folyó partján, az evangélikus temető mellett jelöltek ki helyet. 1797 körül a templomot felszentelték [2] és kapta mai nevét (Krisztus Szent Feltámadása). Fokozatosan egy temető nőtt körülötte, amely a Szmolenszki Örmény temető nevet kapta .

Szent Katalin templom

1770. május 2-án az örmény közösség vezetője , I. L. Lazarev (Hovhannes Lazaryan) kérésére II. Katalin rendeletet adott ki, amely lehetővé tette a „kereskedő és katonai örményeknek”, hogy templomokat építsenek Szentpéterváron és Moszkvában. Három héttel később a császárné helyet jelölt ki a Nyevszkij sugárúton, Gostiny Dvorral szemben, az egykori Kis udvari istálló helyén.

A munkát Yu. M. Felten projektje szerint végezték 1771 és 1776 között, és 33 ezer rubelbe került. A templom építését a plébánosok adományaiból, de nagyobb mértékben maga I. L. Lazarev pénzéből hajtották végre .

1930 májusában a templomot bezárták, 1931-1934-ben födémekkel kettéválasztották. Az épületben a légvédelem főhadiszállása, a háború után pedig a zenés vígszínház díszletei műhelye működött.

1990-ben az örmény közösség Vjacseszlav Pasajevics Lazarjan (O. Lazarjan leszármazottja) vezetésével kérte a templom visszaadását. 1993. március 14-én tartották benne az első istentiszteletet, amely után megkezdődött a helyreállítás.

Szent Feltámadás temploma

1901-ben Alekszandr Kocsetov építész tervei szerint a közelben templomház épült, melynek homlokzatát örmény építészeti motívumokkal díszített faragott díszek díszítik.

Az 1930-as években a templomot bezárták és szoborműhelyként használták. A templom visszaadása a hívőkhöz csak 1988-ban történt meg.

A templom homlokzata elé 1994-ben A. Hovsepjan jereváni szobrász faragott khacskarját helyezték el .

A templom a következő címen található: Embankment of the Smolenka River, 27.

Örmények a nyilvánosság előtt

Vannak örmény szervezetek Szentpéterváron:

  1. A "Szentpétervári Örmények" regionális közszervezet az Orosz Föderáció állampolgárainak nyilvános egyesülete, akik önkéntes önszerveződésük alapján azonosítják magukat az örmények etnikai közösségével az örmény identitás megőrzésével kapcsolatos kérdések önálló megoldása érdekében. , a nyelv, az oktatás és a nemzeti kultúra fejlesztése. A szervezet a legteljesebben a város örményeit képviseli, a szervezetben a leningrád-pétervári értelmiség különböző vallású képviselői, köztük nem hívők is képviseltetik magukat.
  2. Az Örmény Apostoli Egyház helyi vallási szervezete és saját szervezete, az Örmény Nemzeti Kulturális Autonómia.

Nor Serund

"Nor Serund" örmény szervezet (örményről lefordítva . - Új generáció ) hivatalosan 2000-ben került bejegyzésre a Szentpéterváron 1985 óta létező ifjúsági egyesület alapján . 1997-et tekintik a szervezet működésének kezdetének évének, amikor minden vasárnap ifjúsági találkozókat kezdtek tartani az Örmény Feltámadás Templom területén. A szervezet kezdetben az egyház szerkezeti egységeként működött, támogatva annak tevékenységét.

Szentpéterváron több, az örmény fiatalokat képviselő szervezet, a Nor Serund működik, az egyik az Örmény Apostoli Egyházhoz kötődik.

2007 óta a Nor Serund aktivistái különféle nyilvános rendezvényeket szerveznek.

2010-ben ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját a szentpétervári örmény közösség. Serund sem volt aktív résztvevője a legtöbb jubileumi eseménynek. Ebben az időszakban a szervezetnek sikerült kezdeményező és felelősségteljes fiatalokat vonzani, ami lehetővé tette a jó tempó elérését és a fiatalok összefogásának központjává válást [3] .

A városban 5 örmény tánccsoport is működik - "Hayastan", "Nairi", " Armstyle ", "Noyan", "Zartonk"

Kiadványok jelennek meg: "Avatamk/We Believe" egyházi újság, "Herald of the Armenians of Petersburg" - független újság, "Herald of the Armenians of Petersburg" - elektronikus kiadás.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 A 2010. évi összoroszországi népszámlálás végeredménye Archiválva : 2012. augusztus 3. . Lásd "A lakosság etnikai összetétele az Orosz Föderációt alkotó szervezetek szerint" című részt.
  2. ↑ Szmolenszk temető, Temetők, Mindent Szentpétervárról - információs portál Szentpétervárról . Letöltve: 2011. december 28. Az eredetiből archiválva : 2011. október 13..
  3. ↑ Nor Serund - History (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2011. december 27. Az eredetiből archiválva : 2012. március 13. 

Irodalom